<?xml version='1.0' encoding='UTF-8'?><?xml-stylesheet href="http://www.blogger.com/styles/atom.css" type="text/css"?><feed xmlns='http://www.w3.org/2005/Atom' xmlns:openSearch='http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/' xmlns:georss='http://www.georss.org/georss' xmlns:gd='http://schemas.google.com/g/2005' xmlns:thr='http://purl.org/syndication/thread/1.0'><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835</id><updated>2012-02-27T04:15:09.828-08:00</updated><title type='text'>Le blogue de Khaled Sulaiman</title><subtitle type='html'></subtitle><link rel='http://schemas.google.com/g/2005#feed' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/posts/default'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default?max-results=100'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/'/><link rel='hub' href='http://pubsubhubbub.appspot.com/'/><link rel='next' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default?start-index=101&amp;max-results=100'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><generator version='7.00' uri='http://www.blogger.com'>Blogger</generator><openSearch:totalResults>125</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>100</openSearch:itemsPerPage><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-3216996208814806745</id><published>2012-02-27T04:14:00.003-08:00</published><updated>2012-02-27T04:15:09.832-08:00</updated><title type='text'>ده‌رباره‌ی (حومس) وه‌ك خۆی ‌</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;خالد سلێمان‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;27/2/2012&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-nTTSCRRub2c/T0tzb_nI7GI/AAAAAAAAAaA/k_Tok2d_4WI/s1600/Humis.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="180" src="http://4.bp.blogspot.com/-nTTSCRRub2c/T0tzb_nI7GI/AAAAAAAAAaA/k_Tok2d_4WI/s320/Humis.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;یه‌كێك له‌و سیفاته‌ جوانانه‌ی خه‌ڵكی شاری (حومس)ی پێ ده‌ناسرێته‌وه‌ ئه‌وه‌یه‌، كه‌خۆیان نوكته‌ له‌سه‌ر خۆیان ده‌كه‌ن، له‌سوریادا هه‌رچی نوكته‌و قسه‌ی خۆش هه‌یه‌ له‌سه‌ر (حومس)یه‌كانه‌و هه‌ر له‌لای ئه‌وانیشه‌وه‌ به‌رامبه‌ر خۆیان ده‌رده‌چن، ده‌توانم بڵێم خه‌ڵكی (حومس) وه‌ك خه‌ڵكی سلێمانی وان، وه‌ڵام و قسه‌ی خۆش و نوكته‌یان بۆ هه‌موو رووداوێك ئاماده‌یه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;یه‌كێك له‌و نوكتانه‌ی له‌بیرم ماوه‌و هه‌ر له‌كاتی رووداوه‌كه‌دا له‌لایه‌ن (حومس)ییه‌كانه‌وه‌ ده‌رچوو، له‌كۆتایی نه‌وه‌ده‌كانی سه‌ده‌ی رابردوودا بوو، به‌تایبه‌تی له‌ڕۆژی خۆرگیراندا.&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌و ده‌مه‌ له‌كه‌ناڵه‌كانی راگه‌یاندنه‌وه‌ بڵاوكرایه‌وه‌ كه‌ كه‌س به‌بێ چاویلكه‌ی تایبه‌ت به‌خۆرگیران ته‌ماشای خۆر نه‌كات، به‌ڵام خه‌ڵكی (حومس) بڕوا به‌و ئامۆژگارییه‌ ناكه‌ن و به‌ده‌سته‌جه‌معی به‌بێ چاویلكه‌ ته‌ماشای خۆر ده‌كه‌ن، دوای دوو رۆژ زیاتر له‌ته‌ماشاكردن، هه‌موویان ده‌ڵێن: (ئه‌وه‌ بۆ خۆرگیران ته‌واونابێت).&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;مه‌غزای نوكته‌كه‌ش ئه‌وه‌بوو كه‌خه‌ڵكی (حومس) هه‌موو كوێر بوونه‌وه‌و وایانزانیوه‌ خۆرگیران ته‌واو نه‌بووه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;نوێترین نوكته‌ش كه‌تووڕه‌یی (حومس)ییه‌كان دژی رژێمی به‌عس له‌سوریا ده‌رده‌خات ده‌ڵێت: (حومس وه‌ك شوشه‌ی بۆن وایه‌، هه‌تا ده‌ستی پێدا بنێیت، تف به‌ڕووی رژێمدا ده‌كات).&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌مڕۆ حومس كه‌وتووه‌ته‌ به‌رده‌م گه‌وره‌ترین هێرشی هێزه‌ ئه‌منی و عه‌سكه‌رییه‌كانی حكومه‌تی سوریاوه‌، ره‌مزی ئه‌و شاره‌ جوانه‌ش له‌م تراژیدیا سیاسییه‌دا گه‌ڕه‌كی (بابا عه‌مر)ه‌، كه‌بووه‌ته‌ ناونیشان و مانشێتی هه‌موو كه‌ناڵه‌كانی راگه‌یاندن له‌جیهاندا.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌و گه‌ڕه‌كه‌دا چه‌نده‌ها خێزان و ژن و مناڵ و گه‌نج و رۆژنامه‌نووسی بیانی بوونه‌ قوربانی و شاره‌كه‌ به‌گشتی له‌خراپترین بارودۆخی ته‌ندروستی و ژیاریدا ده‌ژی، له‌فیلمێكی به‌ڵگه‌نامه‌ییدا كه‌(كه‌ناڵ 2)ی فه‌ره‌نسی ئاماده‌یكردووه‌و له‌ڕۆژانی پێشوودا پێشكه‌شیكرد، خه‌ڵكی ئه‌و شاره‌ بۆ كڕینی نان و پێداویستییه‌كانی ژیان به‌ڕیزی گه‌وره‌و له‌بن نه‌هاتوو وه‌ستاون.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌فیلمه‌كه‌دا كه‌ كه‌ناڵه‌كه‌ ئامۆژگاری ئه‌و كه‌سانه‌ ده‌كات كه‌باری ته‌ندروستییان باش نییه‌ ته‌ماشای نه‌كه‌ن، چونكه‌ وێنه‌كان زۆر كاریگه‌رن، دیمه‌نی خێزانێك پیشانده‌دات كه‌ژنێك له‌دوای له‌ده‌ستدانی كوڕه‌كه‌ی، به‌دیار مناڵه‌كانی كوڕه‌كه‌یه‌وه‌ له‌تاریكیدا (دوعای) ئه‌وه‌ ده‌كات خوا تۆڵه‌یان بۆ بسێنێته‌وه‌، ئه‌مانه‌و چه‌نده‌ها دیمه‌نی تری تراژیدی كه‌بوونه‌ته‌ ناسنامه‌ی شاره‌ جوانه‌كه‌ی سوریا، به‌شێكیشن له‌و ناسنامه‌ دڵڕه‌قه‌ی كه‌ڕژێمی به‌عس به‌سه‌ر خه‌ڵكی سوریایدا سه‌پاندووه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;تراژیدیاكه‌ی حومس ته‌نها روویه‌كی ناوخۆی نییه‌و په‌یوه‌ست نییه‌ به‌دڵڕه‌قی حوكمی (شه‌بیحه‌)وه‌ له‌سوریا، به‌ڵكو روویه‌كی نێوده‌وڵه‌تیشی هه‌یه‌ كه‌ له‌لایه‌كه‌وه‌ روسیاو چین پاڵپشتی رژێمی حوكمی سوریا ده‌كه‌ن، له‌لایه‌كی تریشه‌وه‌ به‌شێكی تری ناوه‌نده‌ نێوده‌وڵه‌تییه‌كه‌، كاره‌كانیان بۆ سوریاو پاڵپشتیكردنی خه‌ڵكه‌ داماوه‌كه‌ی له‌كۆنفرانس و رۆتینی كۆبوونه‌وه‌دا كۆكردووه‌ته‌وه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌م مه‌شهه‌ده‌ سیاسییه‌ نێوده‌وڵه‌تییه‌ كه‌ له‌ڕۆتیندا چڕكراوه‌ته‌وه‌، قسه‌یه‌كی جه‌نه‌ڕاڵی كه‌نه‌دی (رۆمیۆ دالێر)مان بیرده‌خاته‌وه‌ كه‌پێش 1994 به‌رپرسی هێزه‌كانی نه‌ته‌وه‌ یه‌كگرتووه‌كان بوو له‌ڕواندا.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;رۆمیۆ دالێر له‌كتێبێكی تایبه‌تدا ده‌رباره‌ی ژینۆسایده‌كه‌ی رواندا ده‌ڵێت: ئه‌گه‌ر رۆتینی نه‌ته‌وه‌ یه‌كگرتووه‌كان و ناوه‌ندی نێوده‌وڵه‌تی نه‌بوایه‌، ئه‌وا ئه‌و كوشتارگه‌یه‌ دروست نه‌ده‌بوو.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;گوایه‌ بڵێی، رۆتینی نێوده‌وڵه‌تی به‌رامبه‌ر سوریا درێژه‌ نه‌كێشێت و كوشتارگه‌یه‌كیش له‌سوریا دروست نه‌بێت و لغاوی كوشتارگه‌كه‌ی به‌عس بكرێت.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;سەرچاوە:&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-9op-NRLEMWM/TyhnmUY6V6I/AAAAAAAAAW4/e9MRurqUKeI/s1600/logo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-9op-NRLEMWM/TyhnmUY6V6I/AAAAAAAAAW4/e9MRurqUKeI/s1600/logo.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-3216996208814806745?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/3216996208814806745/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=3216996208814806745&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/3216996208814806745'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/3216996208814806745'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post_27.html' title='ده‌رباره‌ی (حومس) وه‌ك خۆی ‌'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/-nTTSCRRub2c/T0tzb_nI7GI/AAAAAAAAAaA/k_Tok2d_4WI/s72-c/Humis.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-7568047572205476529</id><published>2012-02-20T10:19:00.000-08:00</published><updated>2012-02-20T10:19:26.716-08:00</updated><title type='text'>با سه‌ركردایه‌تیی شۆڕشه‌كان بۆ (ئه‌زهه‌ر) بێت ‌</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;خالد سلێمان‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;20/2/2012&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-Rc0kX3aw0sg/SzjTb9Tq8BI/AAAAAAAAAKo/SQzp4vEb63A/s1600/Khaled-Sulaiman.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-Rc0kX3aw0sg/SzjTb9Tq8BI/AAAAAAAAAKo/SQzp4vEb63A/s1600/Khaled-Sulaiman.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌مانگی رابردوودا به‌ئاماده‌بوونی نوێنه‌ری حكومه‌تی میسرو كه‌نیسه‌ی ((قیبتی))و كۆمه‌ڵگای مه‌ده‌نی و كۆمه‌ڵێك له‌ڕۆشنبیرانی میسر, به‌ڵگه‌نامه‌یه‌كی مێژوویی گرنگ ده‌رباره‌ی جیهانی ئیسلامی دوای شۆڕشه‌ عه‌ره‌بییه‌كان له‌قاهیره‌ بڵاوكرایه‌وه‌. به‌ڵگه‌نامه‌ كه‌ له‌ژێر ناونیشانی (ته‌واری ئازادییه‌ بنچینه‌ییه‌كان)دا بوو, له‌به‌رواری 8/1/2012 له‌مه‌كته‌بی ئه‌زهه‌ر ئه‌حمه‌د ئه‌لته‌یب ئیمزاكرا, له‌سه‌ر چوار بنه‌مای بنچینه‌یی و سه‌ره‌كی ئازادییه‌كانه‌, ده‌كرێت به‌یه‌كێك له‌و به‌یاننامه‌ مێژووییانه‌ بژمێردرێت كه‌ده‌بێته‌ بنه‌مای بوژانه‌وه‌ی ژیانی هه‌ر نه‌ته‌وه‌یه‌ك.&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌دیباجه‌ی به‌یاننامه‌كه‌دا ئه‌وه‌ ده‌ستنیشانكراوه‌ كه‌میسرییه‌كان و نه‌ته‌وه‌ی عه‌ره‌ب و ئومه‌ی ئیسلامی دوای شۆڕشه‌كان كه‌ده‌رگای ئازادییه‌كانی كرده‌وه‌و گیانی هێنایه‌ به‌ر بوژانه‌وه‌ لای هه‌موو چین و توێژه‌كان, ئه‌وه‌ له‌ڕۆشنبیران و بیرمه‌ندانی ئومه‌ی ئیسلامی ده‌خوازێت په‌یوه‌ندیی نێوان شه‌ریعه‌ی ئیسلامی لێبورده‌و بنه‌ماكانی ئازادی دیاری بكه‌ن كه‌یه‌كێكه‌ له‌به‌ڵگه‌نامه‌ نێوه‌ده‌وڵه‌تییه‌كان. ئه‌و بنه‌مایانه‌ش له‌م چوار خاڵه‌دا كۆده‌بنه‌وه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;یه‌كه‌م: ئازادیی عه‌قیده‌، دووه‌م: ئازادیی راده‌ربڕین، سێیه‌م: ئازادیی لێكۆڵینه‌وه‌ی زانستی، چواره‌م: ئازادیی داهێنانی هونه‌ری و ئه‌ده‌بی.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;به‌شێكی زۆری ناوه‌نده‌ فیكری و سیاسییه‌كانی میسرو وڵاتانی عه‌ره‌ب ئه‌م به‌ڵگه‌نامه‌یه‌ی ((ئه‌زهه‌ر)) به‌هه‌نگاوێكی گه‌وره‌ ناوده‌به‌ن له‌پیناو بنبه‌ست نه‌كردنی شۆڕشه‌كانی دنیای عه‌ره‌ب و قه‌تیس نه‌بوونی له‌چوارچێوه‌ی گوتارێكی داخراوی لۆكاڵیدا وه‌ك له‌سه‌ر ده‌ستی ئیسلامییه‌كانی میسرو تونس رووده‌دات, هه‌روه‌ها وه‌ك ئه‌وه‌ی له‌سه‌ر ده‌ستی ئیسلامییه‌كانی ئێران له‌ساڵی ١٩٧٩ روویدا. دنیابینی ئه‌زهه‌ر كه‌باس له‌ئازادیی عه‌قیده‌ ده‌كات، ده‌گه‌ڕێته‌وه‌ سه‌ر ئه‌و ده‌قه‌ی قورئان كه‌ده‌ڵێت: ((لآ إِكْرَاهَ فِي الدِّينِ قَد تَّبَيَّنَ الرُّشْدُ مِنَ الْغَيِّ [ويقول:] فَمَنْ شَاو فَلْيُؤْمِنْ وَمَنْ شَاو فَلْيَكْفُرْ). به‌پێی بۆچوونی توێژه‌ره‌وه‌كانی بواری شه‌ریعه‌ی ئیسلامی وشه‌ی (إِكْرَاهَ) كه‌لێره‌دا به‌مانا زمانه‌وانییه‌كه‌ی (ڕق) ده‌گه‌یه‌نێت و له‌م ده‌قه‌ قورئانیه‌شدا ده‌توانرێت وه‌ك زۆرداری ته‌فسیر بكرێت, له‌ئایندا بوونی نییه‌و هه‌ڵبژاردن و دیاریكردنی خۆویستانه‌ هه‌یه‌, ته‌نانه‌ت ئه‌گه‌ر كوفریش بێت وه‌ك له‌ده‌قه‌ پیرۆزه‌كه‌ی خوادا هاتووه‌. هه‌رده‌سه‌ڵاتێكیش كه‌ كه‌ره‌سته‌كانی بریتین له‌به‌رپه‌رچدانه‌وه‌و زۆرداری و یاساندنی توندوتیژی, ئه‌گه‌ر شه‌رعییه‌تی خۆی له‌ئاینه‌وه‌ وه‌رگرت ئه‌وه‌ ده‌سه‌ڵاتێكی سته‌مكاره‌, چونكه‌ زۆرداری كه‌ره‌سته‌ی ئایین نییه‌، به‌ڵكو كه‌ره‌سته‌ی ده‌وڵه‌ته‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;دامه‌زراوه‌ی ((ئه‌زهه‌ر)) ئازادیی راده‌ربڕین له‌ئایین و سیاسه‌ت و هونه‌رو ئه‌ده‌ب و هه‌موو بواره‌كانی تردا به‌یه‌كێك له‌كۆڵه‌كانی ژیانی دیموكراسی داده‌نێت ده‌ستبه‌رداربوونی, ده‌ستبه‌رداربوون له‌بنه‌ماكانی ئازادیی دیموكراسیه‌ت داده‌نرێت. هه‌ر له‌م میانه‌یه‌شدا ئه‌زهه‌ر ئازادی داهێنان له‌هونه‌رو ئه‌ده‌بدا گرێده‌دات به‌ده‌وڵه‌مه‌ندی قورئانه‌وه‌ له‌و فه‌زا فراوانه‌ زمانه‌وانییه‌ی كه‌داهێنانی ده‌ڕه‌خسێنێت. له‌هه‌مان سیاقیشدا ئازادیی داهێنان به‌ به‌شێك له‌ئازادیی توێژینه‌وه‌ی زانستی داده‌نێت كه‌ ئه‌مڕۆ به‌بێ ئه‌مه‌ی دوای كه‌سێیه‌م خاڵی به‌ڵگه‌نامه‌كه‌یه‌ به‌كۆڵه‌كه‌ی به‌ره‌و پێشه‌وه‌چوون و په‌ره‌سه‌ندنی مرۆڤایه‌تی ده‌زانێت له‌بواره‌كانی زانستی سروشتی و ته‌كنۆلۆژی و ماتمیاتیك و زانسته‌ كۆمه‌ڵایه‌تییه‌كاندا.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;به‌ڵگه‌نامه‌كه‌ی ئه‌زهه‌ر, له‌گه‌ڵ ئه‌وه‌ی تایبه‌تمه‌ندییه‌كی میسری و عه‌ره‌بی هه‌یه‌, به‌ڵام گرنگییه‌كی گه‌وره‌ی هه‌یه‌ بۆ سه‌رجه‌م جیهانی ئیسلامی, به‌و پێیه‌ی دامه‌زراوه‌كه‌ كه‌سایه‌تیی مادی و مه‌عنه‌وی له‌هه‌موو وڵاتانی ئیسلامیدا هه‌یه‌و ده‌كرێت بكرێته‌ بنه‌مای كلتوورێكی لیبرالی و ته‌نها له‌چوارچێوه‌ لۆكاڵییه‌كه‌یدا نه‌مێنێت. هه‌ر له‌م روانگه‌یه‌شه‌وه‌ ده‌كرێت باس له‌وه‌ بكرێت كه‌ئه‌زهه‌ر ده‌توانێت سه‌ركردایه‌تیی شۆڕشه‌كانی دنیای عه‌ره‌ب بكات نه‌ك ((ئیخوان))و سه‌له‌فییه‌كان.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-gwK2yfJLRqs/TyasQWMUb2I/AAAAAAAAAWo/XwoM097k0qM/s1600/logo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-gwK2yfJLRqs/TyasQWMUb2I/AAAAAAAAAWo/XwoM097k0qM/s1600/logo.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;سەرچاوە:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-7568047572205476529?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/7568047572205476529/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=7568047572205476529&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/7568047572205476529'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/7568047572205476529'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post_20.html' title='با سه‌ركردایه‌تیی شۆڕشه‌كان بۆ (ئه‌زهه‌ر) بێت ‌'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/-Rc0kX3aw0sg/SzjTb9Tq8BI/AAAAAAAAAKo/SQzp4vEb63A/s72-c/Khaled-Sulaiman.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-222598007756435820</id><published>2012-02-17T13:21:00.000-08:00</published><updated>2012-02-17T13:21:33.744-08:00</updated><title type='text'>النص الكامل لبيان جامعة الأزهر بعنوان "منظومة الحريات الأساسية"</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;نص بيان الازهر حول الوثيقة :&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;— بسم الله الرحمن الرحيم&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;الأزهــر الشــريف&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;مكتب شــيخ الأزهــر&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;بيان الأزهـــــــر والمثقفـين&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;( عن منظومة الحريات الأساسية )_&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-h9WxLrh-4P4/Tz7ElpcTSYI/AAAAAAAAAYY/FBkFgl2nmt8/s1600/sheikh_ahmed_el_tayeb_new-eb741-c4fad.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="168" src="http://1.bp.blogspot.com/-h9WxLrh-4P4/Tz7ElpcTSYI/AAAAAAAAAYY/FBkFgl2nmt8/s320/sheikh_ahmed_el_tayeb_new-eb741-c4fad.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;يتطلع المصريون، والأمة العربية والإسلامية، بعد ثورات التحرير التي أطلقت الحريات، وأَذكَت رُوح النّهضة الشاملة لدى مختلف الفئات، إلى علماء الأمّة ومفكِّريها المثقفين، كَي يحددوا العلاقة بين المبادئ الكلية للشريعة الإسلامية السمحاء ومنظومة الحريّات الأساسية التي أجمعت عليها المواثيق الدّولية، وأسفرت عنها التجربة الحضارية للشعب المصري، تأصيلًا لأسُسِها، وتأكيدًا لثوابتها، وتحديدًا لشروطها التي تحمى حركة التطور وتفتح آفاق المستقبل. وهي حرية العقيدة وحرية الرأي والتعبير، وحرية البحث العلمي، وحرية الإبداع الأدبي والفني، على أساس ثابت من رعاية مقاصد الشريعة الغراء، وإدراك روح التشريع الدستوري الحديث، ومقتضيات التقدم المعرفي الإنساني، بما يجعل من الطاقة الرّوحية للأمّة وقودا للنهضة، وحافزًا للتقدم، وسبيلًا للرُّقىّ المادي والمعنويّ، في جهد موصول يتسق فيه الخطاب الثقافي الرشيد مع الخطاب الديني المستنير، ويتآلفان معًا في نسق مستقبلي مُثمِر، تتحد فيه الأهداف والغايات التي يتوافق عليها الجميع.&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ومن هنا فإن مجموعة العلماء الأزهريين والمثقّفين المصريّين الذين أصدروا وثيقة الأزهر الأولى برعاية من الأزهر الشريف، وأَتبعوها ببيانِ دَعْمِ حراك الشعوب العربية الشقيقة نحو الحرية والديموقراطية، - قد واصلوا نشاطهم وتدارسوا فيما بينهم القواسم الفكرية المشتركة في منظومة الحريات والحقوق الإنسانية، وانتهوا إلى إقرار جملةٍ من المبادئ والضّوابط الحاكمة لهذه الحريات، انطلاقًا من متطلبات اللحظة التاريخية الراهنة، وحفاظًا على جوهر التوافق المجتمعي، ومراعاة للصالح العام في مرحلة التحول الديموقراطي، حتى تنتقل الأمّة إلى بناء مؤسساتها الدّستورية بسلامٍ واعتدال وتوفيقٍ من الله تعالى.وبما لا يسمح بانتشار بعض الدعوات المغرضة، التي تتذرع بحجة الدعوة إلى الأمر بالمعروف والنهي عن المنكر للتدخل في الحريات العامة والخاصة الأمر الذي لا يتناسب مع التطور الحضاري والاجتماعي لمصر الحديثة، في الوقت الذي تحتاج فيه البلاد إلى وحدة الكلمة والفهم الوسطي الصحيح للدين والذي هو رسالة الأزهر الدينية ومسؤوليته نحو المجتمع والوطن.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;أولاً : حـــريّة العقيدة:&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;تُعتَبر حريّةُ العقيدة ،وما يرتبط بها من حقِّ المواطنة الكاملة للجميع، القائم على المساوة التامة في الحقوق والواجبات حجرَ الزّاوية فى البناء المجتمعي الحديث، وهي مكفولةٌ بثوابت النصوص الدِّينية القطعيّة وصريح الأصول الدستورية والقانونية، إذ يقول المولى عز وجل ] لاَ إِكْرَاهَ فِي الدِّينِ قَد تَّبَيَّنَ الرُّشْدُ مِنَ الْغَيِّ [ ويقول : ] فَمَنْ شَاءَ فَلْيُؤْمِنْ وَمَنْ شَاءَ فَلْيَكْفُرْ [ ، ويترتّب على ذلك تجريم أي مظهر للإكراه في الدين، أو الاضطهاد أو التمييز بسَبَبِه، فلكلِّ فردٍ في المجتمع أن يعتنق من الأفكار ما يشاء، دون أن يمس حقّ المجتمع في الحفاظ على العقائد السماوية، فللأديان الإلهية الثلاثة قداستها، وللأفراد حريّة إقامة شعائرها دون عدوان على مشاعر بعضهم أو مساس بحرمتها قولاً أو فعلاً ودون إخلال بالنظام العام .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ولما كان الوطن العربي مهبطَ الوَحي السماوي وحاضن الأديان الإلهية – كان أشدّ التزاما برعاية قداستها واحترام شعائرها وصيانة حقوق المؤمنين بها في حرية وكرامة وإخاء .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ويترتّب على حـــق حرية الاعتقاد التسليم بمشروعية التعدد ورعاية حق الاختلاف ووجوب مراعاة كل مواطن مشاعر الآخرين والمساواة بينهم على أساسٍ متينٍ من المواطنة والشراكة وتكافؤ الفرص في جميع الحقوق والواجبات .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كما يترتب أيضًا على احترام حرية الاعتقاد رفض نزعات الإقصاء والتكفير، ورفض التوجهات التي تدين عقائد الآخرين ومحاولات التفتيش في ضمائر المؤمنين بهذه العقائد، بناء على ما استقرَّ من نظم دستورية بل بناء على ما استقر – قبل ذلك - بين علماء المسلمين من أحكام صريحة قاطعة قرّرتها الشريعة السمحاء في الأثر النبوي الشريف : (هلا شققتَ عن قلبه) والتي قررها إمام أهل المدينة المنورة الإمام مالك والأئمة الأخرون بقوله: "إذا صدر قول من قائل يحتمل الكفر من مئة وجه ويحتمل الإيمان من وجه واحد، حُمِلَ على الإيمان ولا يجوز حَمْلُه على الكفر" وقد أعلى أئمة الاجتهاد والتشريع من شأن العقل فى الإسلام، وتركوا لنا قاعدتهم الذهبية التي تقرر أنه: "إذا تعارض العقل والنقل قُدَّم العقل وأُوِّل النقل" تغليباً للمصلحة، المعتبرة وإعمالاً لمقاصد الشريعة .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ثانياً: حرية الرأي والتعبير:&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حرية الرأي هي أم الحريات كلها، وتتجلى في التعبير عن الرأي تعبيرًا حرًّا بمختلف وسائل التعبير من كتابة وخطابة وإنتاج فني وتواصل رقمي، وهي مظهر الحريات الاجتماعية التي تتجاوز الأفراد لتشمل غيرهم مثل تكوين الأحزاب ومنظمات المجتمع المدني، كما تشمل حرية الصحافة والإعلام المسموع والمرئي والرقمي، وحرية الحصول على المعلومات اللازمة لإبداء الرأي، ولابد أن تكون مكفولة بالنصوص الدستورية لتسمو على القوانين العادية القابلة للتغيير. وقد استقرت المحكمة الدستورية العليا في مصر على توسيع مفهوم حرية التعبير ليشمل النّقد البنَّاء ولوكان حاد العبارة ونصت على أنه "لا يجوز أن تكون حرية التعبير في القضايا العامة مقيدة بعدم التجاوز، بل يتعين التسامح فيها" لكن من الضروري أن ننبه إلى وجوب احترام عقائد الأديان الإلهية الثلاثة وشعائرها لما في ذلك من خطورة على النسيج الوطني والأمن القومي. فليس من حق أحد أن يثير الفتن الطائفية أو النعرات المذهبية باسم حرية التعبير، وإن كان حق الاجتهاد بالرأي العلمي المقترن بالدليل، وفي الأوساط المتخصصة، والبعيد عن الإثارة مكفولاً كما سبق القول في حرية البحث العلمي .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ويعلن المجتمعون أن حرية الرأي والتعبير هي المظهر الحقيقي للديموقراطية، وينادون بتنشئة الأجيال الجديدة وتربيتها على ثقافة الحرية وحق الاختلاف واحترام الآخرين، ويهيبون بالعاملين في مجال الخطاب الديني والثقافي والسياسي في وسائل الإعلام مراعاة هذا البعد المهم في ممارساتهم، وتوخي الحكمة في تكوين رأي عام يتسم بالتسامح وسعة الأفق ويحتكم للحوار ونبذ التعصب، وينبغي لتحقيق ذلك استحضار التقاليد الحضارية للفكر الإسلامي السمح الذي كان يقـــول فيه أكابر أئمة الاجتهاد: "رأيي صواب يحتمل الخطأ ورأي غيري خطأ يحتمل الصواب" ومن ثم فلا سبيل لتحصين حرية الرأي سوى مقارعة الحجة بالحجة طبقًا لآداب الحــــوار، وما اســـتـقرت عليه الأعراف الحضارية في المجتمعات الراقيــة .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ثالثاً :حرية البحث العلمي:&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;يُعَدُّ البحث العلميّ الجادّ في العلوم الإنسانية والطبيعية والرياضيــة وغــيرها، قاطرة التقدم البشري، ووسيلة اكتشاف سنن الكون ومعرفة قوانينه لتسخيرها لخير الإنسانية، ولا يمكن لهذا البحث أن يتم ويؤتي ثماره النظرية والتطبيقية دون تكريس طاقة الأمّة له وحشد إمكاناتها من أجله. ولقد أفاضت النصوص القرآنية الكريمة في الحث على النظر والتفكر والاستنباط والقياس والتأمل في الظواهر الكونية والإنسانية لاكتشاف سننها وقوانينها، ومهدت الطريق لأكبر نهضة علمية في تاريخ الشرق، نزلت إلى الواقع وأسعدت الإنسان شرقاً وغرباً، وقادها علماء الإســـلام ونقلوا شعلتها لتضيء عصر النهضة الغربية كما هو معروف وثابت. وإذا كان التفكير في عمومه فريضة إسلامية في مختلف المعارف والفنون كما يقول المجتهدون فإن البحث العلمي النظري والتجريبي هو أداة هذا الفكر . وأهم شروطه أن تمتلك المؤسسات البحثية والعلماء المتخصصون حـــرية أكاديمية تامة في إجراء التجارب وفرض الفروض والاحتمالات واختبارها بالمعايير العلمية الدقيقة، ومن حق هذه المؤسسات أن تمتلك الخيال الخلَّاق والخبرة الكفيلة بالوصول إلى نتائج جديدة تضيف للمعرفة الإنسانية، لا يوجههم في ذلك إلا أخلاقيات العلم ومناهجه وثوابته، وقد كان كبار العلماء المسلمين مثل الرازي وابن الهيثم وابن النفيس وغيرهم أقطاب المعرفة العلمية وروادها في الشرق والغرب قرونًا عديدة، وآن الأوان للأمة العربية والإسلامية أن تعود إلى سباق القوة وتدخل عصر المعرفة، فقد أصبح العلم مصدر القوة العسكرية والاقتصادية وسبب التقدم والتنمية والرخاء، وأصبح البحث العلمي الحر مناط نهضة التعليم وسيادة الفكر العلمي وازدهار مراكز الانتاج إذ تخصص لها الميزانيات الضخمة، وتتشكل لها فرق العمل وتُقترح لها المشروعات الكبرى، وكل ذلك مما يتطلب ضمان أعلى سقف للبحث العلمي والإنساني. وقد أوشك الغرب أن يقبض بيديه على كل تقدم علمي وأن يحتكر مسيرة العلم لولا نهضة اليابان والصين والهند وجنــوب شرقي آسيا التي قدمت نماذج مضيئة لقدرة الشرق على كسر هذا الاحتكار، ولدخول عصر العلم والمعرفة من أوسع الأبواب، وقد آن الأوان ليدخل المصــريون والعرب والمسلمون ساحة المنافسة العلمية والحضارية، ولديهم ما يؤهلهم من الطاقات الروحية والمادية والبشرية وغيرها من شروط التقدم في عالم لا يحترم الضعفاء والمتخلفين .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;رابعًا: حرية الإبداع الأدبي والفني :&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ينقسمُ الإبداع إلى إبداع علمي يتصل بالبحث العلمي كما سبق، وإبداع أدبي وفني يتمثل في أجنــاس الأدب المختلفة من شعر غنائي ودرامي، وسرد قصصي وروائي، ومسرح وسير ذاتية وفنون بصرية تشكيلية، وفنون سينمائية وتليفزيونية وموسيقية، وأشكال أخرى مستحدثة في كل هذه الفروع.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;والآداب والفنون في جملتها تستهدف تنمية الوعي بالواقع، وتنشيط الخيال، وترقية الإحساس الجمالي وتثقيف الحواس الإنسانية وتوسيع مداركها وتعميق خبرة الإنسان بالحياة والمجتمع، كما تقوم بنقـــد المجتمع أحيانًا والاستشراف لما هو أرقى وأفضل منه، وكلها وظائف سامية تؤدي في حقيقة الأمر إلى إثراء اللغة والثقافة وتنشيط الخيال وتنمية الفكر، مع مراعاة القيم الدينية العليا والفضائل الأخلاقية .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ولقد تميزت اللغة العربية بثرائها الأدبي وبلاغتها المشهودة، حتى جــاء القرآن الكريم في الذروة من البلاغة والإعجاز، فزاد من جمالها وأبرز عبقريتها، وتغذَّت منه فنون الشعر والنثر والحكمة، وانطلقت مواهب الشعراء والكتّاب - من جميع الأجناس التي دانت بالإسلام ونطقت بالعربية - تبدع في جميع الفنون بحرية على مر العصور دون حرج، بل إن كثيرًا من العلماء القائمين على الثقافة العربية والإسلامية من شيوخ وأئمة كانوا هم من رواة الشعر والقصص بجميع أشكاله، على أن القاعدة الأساسية التي تحكم حدود حرية الإبداع هي قابلية المجتمع من ناحية، وقدرته على استيعاب عناصر التر اث والتجديد في الإبداع الأدبي والفني من ناحية أخرى، وعدم التعرض لها ما لم تمس المشاعر الدينية أو القيم الأخلاقية المستقرة، ويظل الإبداع الأدبي والفني من أهم مظاهر ازدهار منظومة الحريات الأساسية وأشدها فعالية في تحريك وعي المجتمع وإثراء وجدانه، وكلما ترسخت الحرية الرشيدة كان ذلك دليلًا على تحضره، فالآداب والفنون مرآة لضمائر المجتمعات وتعبير صادق عن ثوابتهم ومتغيراتهم، وتعرض صورة ناضرة لطموحاتهم في مستقبل أفضل، والله الموفق لما فيه الخير والسداد .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;تحريراً في مشيخة الأزهر :&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;14 من صفـــر ســنة 1433ﻫ&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;المــــــوافـق : 8 مــن يناير سـنـة 2012 م&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;شـيخ الأزهــر&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;أحمــــــد الطـيب&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-222598007756435820?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/222598007756435820/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=222598007756435820&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/222598007756435820'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/222598007756435820'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post_9394.html' title='النص الكامل لبيان جامعة الأزهر بعنوان &quot;منظومة الحريات الأساسية&quot;'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/-h9WxLrh-4P4/Tz7ElpcTSYI/AAAAAAAAAYY/FBkFgl2nmt8/s72-c/sheikh_ahmed_el_tayeb_new-eb741-c4fad.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-8456241141509716868</id><published>2012-02-17T06:45:00.002-08:00</published><updated>2012-02-17T06:47:04.739-08:00</updated><title type='text'>كاتێك تێكەڵ بە خۆپیشاندان دەبین</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;17/02/2012 16:08&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;خالد سلیمان*&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-1sZdRpp0Qb8/Ty_6qXGdvtI/AAAAAAAAAXY/y3ELCsM8JQ0/s1600/Aknews_853316601.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="213" src="http://2.bp.blogspot.com/-1sZdRpp0Qb8/Ty_6qXGdvtI/AAAAAAAAAXY/y3ELCsM8JQ0/s320/Aknews_853316601.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كاتێك تاك خۆی لەناو حەشاماتدا دەبینێتەوە, تاكێتیی خۆی لەبیر دەكات و دەبێتە كائینێكی خرۆشاو, بە بیر و جەستەوە ڕۆدەچێتە ناو ئەو وێنە دەستەجەمعییەوە كە حەشامات دروستی دەكات. لە خۆپیشانداندا نەك تاریكی و ترس نامێنن و كەسەكان لە تارماییەكانی خۆیان سڵ ناكەنەوە, بگرە هێزی حەشامات ترس دروست دەكات و جادە و خەڵك و مەشهەدی سیاسی و كۆمەڵایەتی دەهەژێنێت. لە كاتی خۆپیشانداندا دوو لایەن لە دەرەوە دەوەستن و چاودێریی مەشهەدەكە دەكەن, ئەوانیش پۆلیس و ڕۆژنامەنووسن, بەڵام لەنێوان ئەم دوو لایەنەدا زیاتر بەریەككەوتن دروست دەبێت و هۆكارەكانیش جگە لەوەی "ئیجرائین" سیاسین. لەلایەكەوە پۆلیس خۆی بەپارێزەری سیستم و ئاسایش دەزانێت و لەلاكەی ترەوە ڕۆژنامەنووس بەشێوازێكی مەعنەوەی دەبێتە خاوەن جوڵانەوەی خۆپیشاندەران و خاوەن دەسەڵاتی ڕەمزی خۆی، لەم حاڵەتەشدا بەریەككەوتن دروست دەبێت.&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لە كوردستاندا, حاڵەتێكی تر هەیە كە بەكەمی لەسەری ڕادەوستین و قسەی لەسەر دەكەین, ئەویش تێكەڵبوونی ڕۆژنامەنووسە بە خۆپیشاندەران و لەدەستدانی ناسنامەكەیەتی وەك رووماڵكەر و گوێزەرەوەی زانیاری. ئەم حاڵەتە كە زیاتر لە جارێك دووبارە بووەتەوە و دەركەوتەی خراپی لێ كەوتوەتەوە وەك لێدان و دەستدرێژیكردنە سەر ڕۆژنامەنووسان لەلایەن هێزەكانی پۆلیسەوە, خەریكە دەبێتە جێگەی قسەكردن و گفتوگۆ لە ناو دیمەنی میدیای كوردیدا. لەیادی تێپەڕبوونی ساڵێك بەسەر خۆپیشاندانەكانی بەردەركی سەرای سلێمانی, سەنتەری میدیای سەربەخۆ لە كوردستان ئەم بابەتە ئاڵۆزەی نێوان پۆلیس و ڕۆژنامەنووسانی كردە ناونیشانی ئێوارە كۆڕێك كە ڕۆژی ١٥/٢ لە قاوەخانەی كولتوری لە سلێمانی بەڕێوە چوو. ژمارەیەكی زۆر لە سەرنووسەری ڕۆژنامە و كەناڵەكانی میدیا لەو ئێوارە كۆڕەدا بەشدار بوون و ئەو بابەتانەی وروژێنران جێگەی ئەوەن لەسەریان بوەستین و قسەیان لەسەر بكەین.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ناونیشانی گفتوگۆكە لەوەدا خۆی گرتەوە كە ڕۆژنامەنووس ڕوون و ئاشكرا بێت و پارێزراو بێت, ئەویش لە ڕێگەی میكانیزمێكەوە كە لە هەموو دنیادا پیادە دەكرێت و لەم خاڵانەدا كۆ دەبێتەوە, یەكەمیان ئەوەیە كە تێكەڵ بە خۆپیشاندەران نەبێت و لە دەرەوە بوەستێت, دووەمیان ئەوەیە جیلێت یان چاكێتێكی تایبەت بە میدیا (پرێس) لەبەر بكات و لە خۆپیشاندەران جیا بكرێتەوە, سێیەمیان, هەواڵ و زانیاری بگوازێتەوە و نەبێتە خۆپیشاندەر. بەڵام ئەم میكانیزمە "ئیجرائیانە" زامنی پاراستنی ڕۆژنامەنووسان دەكەن؟. ئەم پرسیارەی سەرنووسەر و ژمارەیەك لە نوێنەری كەناڵەكانی میدیا, هەر "ئیجرائێكی" بۆ پاراستنی گیانی ڕۆژنامەنووسان گرێدا بە كاری پیشەییی و ئێتیكی ڕۆژنامەنووسیی كە تا ئێستە لە كوردستاندا نەكراوەتە بەڵگەنامەیەك لەنێوان ڕۆژنامەنووساندا و واژۆنەكراوە.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;هەر لەم سیاقەدا مەسەلەیەكی تر سەرهەڵدەدات و ئەمڕۆ بووەتە خەسڵەتێكی تری دیمەنی ڕۆژنامەنووسی هەموو دنیا, ئەویش بوونی میدیایەكی كراوە و ئاراستە ئاسۆییە كە خۆی لە بلۆگ و "مەڵتی میدیا"دا دەبینێتەوە. ئەی چۆن مامەڵە لەگەڵ ئەم حاڵەتەدا بكرێت و ئەو ڕۆژنامەنووسانەی لەم بوارەدا كار دەكەن بپارێزرێن؟. هەڵبەتە تا ئێستە لە كوردستاندا هیچ وەڵامێك بۆ ئەم پرسیارە نییە و ناسنامەی ئەم جۆرە میدیایەش نەبووەتە بەشێك لە دیمەنە گشتیەكەی میدیا، بۆیە وەك پرسیارێك لەبەردەمماندا دەمێنێتەوە.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;بەكورتی و كرمانجی, پاراستنی گیانی ڕۆژنامەنووسان و دەستدرێژی نەكردنە سەریان لە هەمو بوارەكانی میدیادا و تەماشانەكردنی هێزەكانی پۆلیس وەك داپڵۆسێنەر و دوژمن , تەنیا "ئیجرائات" و میكانیزمی وەك جل و بەرگ و ناسنامە ڕۆژنامەنووسیەكە نییە, بەڵكو لایەكی تریشی هەیە كە لە ئێتیكی رۆژنامەنووسیدا دەردەكەوێت و رۆژنامەنووس گرێ دەدات بەكۆمەڵێ مەرجەوە كە دووری دەخەنەوە لە بیرۆكەی تێكەڵبوون لەگەڵ حەشاماتدا, هەروەها گواستنەوەی هەواڵ و زانیاری دەربارەی خۆپیشاندان وەك ڕوداوێك نەك ئامانج. هەر لەم سیاقەشدا پۆلیس دەبێتە سەرچاوەیەكی زانیاری و دەبێت ئەمە بۆ دەزگا ئەمنییەكان ڕوون بێت و دەسەڵاتیش دەستكەوتنی زانیاری لای پۆلیس بەیاسا رێك بخات و بیكاتە مەسەلەیەكی شەفاف لە ناو سیستمی حوكمڕانی لە كوردستاندا.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;یەكێكی تر لەو خاڵانەی كە ئەمڕۆ میدیای كوردی پێویستی پێیەتی, بوونی سیاسەتێكی ڕوون و ئاشكرایە بۆ ڕووماڵكردنی ڕووداوەكان و دەست نیشانكردنی گرووپی تایبەتە لە ژێر چاودێریی ڕاستەوخۆی بەرپرسی كەناڵەكە یان سەرنووسەر یان ڕۆژنامەنووسی بەئەزموون بۆ رووماڵكردنی خۆپیشاندانەكان, نەك ناردنی هەر ڕۆژنامەنووسێك كە نەتوانێت لە ژێر كاریگەری هێزو خرۆشانی حەشاماتدا بێتەوە دەرەوە.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كەواتە مەسەلە تەنها پاراستنی گیانی ڕۆژنامەنووسان نییە, بەڵكو پاراستنی ئەخلاقی ڕۆژنامەنووسییە و هەروەها ئەو مەسافانەی ڕۆژنامەنووسان لە هێزی حەشامات و پۆلیس جیا دەكاتەوە. بە شێوازێكی تر, هێنانەكایەی مۆدێلێكە تا ئێستە نەبووەتە خەسڵەتی مەشهەدی میدیا لە كوردستاندا, ئەویش مۆدێلێكە پەیامنێر و وێنەگر تیایدا نابنە چالاكوانی سیاسی و مەدەنی و, گواستنەوەی زانیاری وەك بەرپرسیارێتی و دروستكردنی هاووڵاتیەكی بەپرسیار بە زانیارییەوە تەماشا دەكەن, نەك وروژان و گوتاربێژیی.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;* رۆژنامەنووسێكی سەربەخۆیە.&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-8456241141509716868?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/8456241141509716868/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=8456241141509716868&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/8456241141509716868'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/8456241141509716868'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post_1057.html' title='كاتێك تێكەڵ بە خۆپیشاندان دەبین'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-1sZdRpp0Qb8/Ty_6qXGdvtI/AAAAAAAAAXY/y3ELCsM8JQ0/s72-c/Aknews_853316601.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-1137579028863884604</id><published>2012-02-17T01:30:00.000-08:00</published><updated>2012-02-17T01:30:33.011-08:00</updated><title type='text'>فصل السلطات في الإسلام ليس واضحاً حتى الآن للحركات الإسلامية السياسية</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;عباس بيضون&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-E3m9rL6vcaQ/Tz4dlxMSQoI/AAAAAAAAAYQ/EmnEoc26CIg/s1600/62306.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-E3m9rL6vcaQ/Tz4dlxMSQoI/AAAAAAAAAYQ/EmnEoc26CIg/s1600/62306.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;محمد شحرور عَلَمٌ على الإصلاح الديني في الإسلام. انه يذهب أبعد من أي من دعاة هذا الإصلاح، ونحو بناء متماسك وجذري. هذا الرجل المتبسّط في الكلام الانيس العفوي يتكلم ويشرح كمحاضر ومعلم ويتلو شواهده غيباً عن ظهر قلب. كان لنا معه هذا الحوار&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: هل نستطيع أن نصفك بأنك صاحب قراءة جديدة ومعاصرة للإسلام؟ وهل تقبل هذا التوصيف؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; قراءة جديدة ومعاصرة للإسلام المتمثل في التنزيل الحكيم حصراً، هذه ما دعوت إليها في كل كتبي، وهي على سبيل التعداد: الكتاب والقرآن قراءة معاصرة، الدولة والمجتمع قراءة معاصرة، الإسلام والإيمان قراءة معاصرة، نحو أصول جديدة للفقه الإسلامي (فقه المرأة)، تجفيف منابع الإرهاب، وآخر كتاب لي القصص في جزءيه الأول والثاني أيضاً هما قراءة معاصرة في القصص القرآني. وحتى الآن أصدرت سبعة كتب باللغة العربية وكتاباً واحداً باللغة الانكليزية في خمسمئة صفحة بعنوان «القرآن والأخلاق والعقل النقدي».والآن تحت الطبع كتاب بعنوان (السنة الرسولية والسنة النبوية) سيصدر عن دار الساقي في بيروت قريباً.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: ماذا تفهم من كلمة معاصرة؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; أفهمها على قاعدة فرضية أن الرسول (ص) توفي البارحة. وخلّف لنا هذا الكتاب الذي ندعوه بشكله المكتوب (المصحف الشريف)، وقال هذا الكتاب لأهل الأرض وكل الناس ولباقي الزمان، وأن الكتاب خاتم وعالمي وفيه رحمة للعالمين، وهذه المصطلحات الثلاثة يجمع عليها المسلمون بأن الإسلام هو دين عالمي لكل أهل الأرض وأبدي حتى قيام الساعة، وهذا معنى خاتَم وفيه رحمة. (وماأرسلناك إلا رحمة للعالمين)، (قل ياأيها الناس إني رسول الله إليكم جميعاً)، هذه العالمية ، (ماكان محمد أبا أحد من رجالكم ولكن رسول الله وخاتم النبيين) وهذه الخاتمية، والمطلوب الآن من كل أتباع الرسالة المحمدية تقديم هذه الصفات الثلاث للناس حيث أن مانقرأه ومانسمعه لايحمل هذه الصفات.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س:ألا يتصل هذا بعلوم معاصرة، مثلاً علم اللغة، علم الاجتماع، علم التاريخ، هل يعني هذا أنك تستفيد على نحو ما من كتابات معاصرة ومن كشوفات معاصرة؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;أنا وقفت على ارضية القرن العشرين عندما بدأت بدراساتي عام 1967، والآن أقف على أرضية القرن الحادي والعشرين، مقيماً قطيعة معرفية مع التراث. فالتراث اعتمد على نظم معرفية وأدوات معرفية قديمة وهي غير صالحة الآن، بينما عندنا حالياً نظم معرفية جديدة وأدوات معرفية جديدة غيرها. مثال ذلك استبدال العمليات الحسابية الأربع القديمة بتطبيق نظريات الرياضيات الحديثة والتحليل الرياضي على آيات المواريث. فتطبيق تلك العمليات الحسابية الأربع فقط على الآيات نتجت لديهم نتائج معينة، بينما انا طبقت نظريات الرياضيات الحديثة والتحليل الرياضي والهندسة التحليلية، بالإضافة للعمليات الحسابية، وهذه كلها كانت غير معروفة زمن التنزيل، وعلى أن الله كامل المعرفة، وهو وضعها لكل أهل الأرض، أي لقارئ متغير، وهنا نجد ان الفرضية التي تنادي بثبات النص وحركة المحتوى. هي قاعدة أساسية. وهنا يكمن الإعجاز في القرآن. النص هو نفسه لايتغير بينما محتواه يتحرك، لأن القارئ متغير، والمؤلف هنا حي لايموت وكامل المعرفة، وهو الله سبحانه وتعالى وضع النص على هذا الشكل لكي يبقى على قيد الحياة مع الزمن ، لأن النص حي كصاحب النص وهذا معنى القدسية، النص المقدس يعني أنه حي باقٍ.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;السؤال هو: لماذا؟ لأن رب العالمين أعطى النص، والنص مصوغ ليتحرك وبشكل يكون فيه القارئ متغيراً. وفي هذه النقطة قال الرسول كلمة مهمة «بلغوا عني ولو آية، ربَّ سامع أوعى من مبلّغ»، فنحن سامعو القرنين العشرين والحادي والعشرين أوعى من مُبَلّغي القرنين السابع أو الثامن. على الأقل هكذا يجب أن تكون الأمور.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: الحديث الذي رويته أسمعه لأول مرة ويبدو لي مهماً جداً. وهذا يعني أن الكتاب رسالة، المتلقي فيها جزء أساس منها لأنه هو يضع المعاني باحثاً عن المصداقية بين النص والواقع، أي أن العلاقة بين النص والقارئ هو الأرضية المعرفية والنظام المعرفي للقارئ.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; المتلقي الأول هو عقل الصحابة، والأرضية المعرفية والتشريعية عندهم بسيطة جداً ومحدودة. ففهموا ما تلقوه، حسب أرضيتهم هم. خاصة أن التشريع الإسلامي تشريع حدودي لا حدي. أي أنه متقدم جداً على أرضيتهم الاجتماعية والمعرفية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;فهم الدين بنظم قرائه العقل الفقهي قياسي لا يبدع&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: هل نفهم أن الدين هو على نحو ما هي قراءتنا للدين؟ أي أن النص صامت وينطق به الرجال؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; نفهم الدين من خلال نظم معرفية وضعناها وثبتنا عليها زماناً ولم نغيرها. ففي القرنين الأول والثاني الهجريين وُضعت أسس الفقه واللغة وما زالت سارية المفعول إلى اليوم، وفي اللغة تم تبني الترادف وخاصة في التنزيل الحكيم، وفي الفقه تم تبني مبدأ القياس ، فالفقه ربّى العقل العربي الجمعي على أنه عقل قياسي. والعقل القياسي غير قادر على الإبداع. العقل القياسي هو عقل فقهي بالأساس ولاحقاً صار عقلاً جمعياً. أي أننا تأثرنا بالشافعي وابن حنبل اكثر من ابن رشد وابن خلدون. وهكذا نجد أن ابن الهيثم وابن خلدون وابن رشد لم يشاركوا في صياغة العقل العربي الجمعي، ولا علاقة لهم به. من صاغ العقل العربي الجمعي هم الأئمة الشافعي ومالك وأبو حنيفة وأحمد بن حنبل وجعفر الصادق وبقية الأئمة سنة وشيعة. فالعقل العربي مازال يفكر قياسياً حتى الآن والقياس في العقل العربي الإسلامي يريد دائماً نسخة اصلية ليقيس عليها. النسخة الأصلية هي أحد الإشكالات التي رفضتها لأن النسخة الأصلية هي نص التنزيل فقط. وأريد أن أورد مثالاً واضحاً هنا: فاليسار العربي الشيوعي كانت نسخته الأصلية هي الإتحاد السوفياتي، كذلك العقل السلفي كانت نسخته الأصلية هي صدر الإسلام، أي هكذا فعل زيد، وهكذا فعل عمرو.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س:لكن القياس طريقة منطقية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;صحيح، لكن تحتاج إلى نسخة اصلية لتقيس عليها في كل حال. صانعو العقل العربي الجمعي الذين ذكرتهم اتخذوا من القرن السابع نسخة أصلية للقياس عليها في كل شيء. وأخذوا يقيسون عليها، من دون تعديل. لذلك نقول إن هذا العقل لا يُبدع أيضاً. وبالمختصر العقل القياسي عاجز عن إنتاج المعرفة، فما رأيك إلى جانب أنه قياسي هو عقل ترادفي؟ هذا على صعيد الفقه.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ثانياً على صعيد اللغة، ولأسباب كثيرة منها سياسية، رسخوا اطروحة الترادف. كقولهم إن اللغة العربية غنية بالمترادفات، علماً أن الشعر لا يعيبه الترادف، وكذلك لا يعيبه الكذب، ولا يعيبه الخيال. ولكن هذه الثلاثة (الترادف، الكذب والخيال) تعيب القرآن إذا وجدت فيه. ونرى نتيجة العقل القياسي الترادفي في نتاج الجامعات العربية في الدول العربية حيث إنتاج المعرفة فيها يكاد يساوي الصفر. والمشكلة ليست فقط مشكلة تمويل مادي.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ومغالط المقارنة هي: أولاً لا يجوز قياس الشعر على القرآن. ثانياً فرضوا أن القرآن مليء بالمترادفات، الكتاب أي القرآن، والذِكر اي الكتاب، والذِكر أي القرآن، وهكذا دواليك. في هذه الحال يبدو كأن طبيباً ألمانياً عندما يكتب مقالة في مجلة يكون أكثر دقة من الله سبحانه وتعالى. أخدوعة الترادف أعمت عيوننا ونحن نقرأ المصحف. مثلاً «القرآن هدىً للناس والكتاب هدىً للمتقين». هل معقول أن يكون القرآن هو الكتاب أم لا؟ والمتقون هم ناس ولكن ليس كل الناس متقين؟ إذا هو يقصد هنا مسألتين مختلفتين وليست مسألة واحدة نفسها. من هنا انطلقت في إلغاء فرضية الترادف، لأن من خلق هذا الكون بهذه الدقة يستحيل أن يكون كتابه أقل دقة، أو أنه بالدقة نفسها، أي لا يحتمل زيادة ولا نقصاناً. مثلاً في محارم النكاح هناك نقطة منهجية مهمة جداً بقوله «حُرِّمَتْ عَلَيْكُمْ أُمَّهَاتُكُمْ وَبَنَاتُكُمْ وَأَخَوَاتُكُمْ وَعَمَّاتُكُمْ وَخَالاتُكُمْ وَبَنَاتُ الأَخِ وَبَنَاتُ الأُخْتِ وَأُمَّهَاتُكُمُ اللاتِي أَرْضَعْنَكُمْ وَأَخَوَاتُكُمْ مِنَ الرَّضَاعَةِ وَأُمَّهَاتُ نِسَائِكُمْ وَرَبَائِبُكُمُ اللاتِي فِي حُجُورِكُمْ مِنْ نِسَائِكُمُ اللاتِي دَخَلْتُمْ بِهِنَّ فَإِنْ لَمْ تَكُونُوا دَخَلْتُمْ بِهِنَّ فَلا جُنَاحَ عَلَيْكُمْ وَحَلائِلُ أَبْنَائِكُمُ الَّذِينَ مِنْ أَصْلابِكُمْ» و«حلائل أبنائكم الذين من أصلابكم». هذا يعني بالضرورة أن هناك أبناء أيضاً ليسوا من أصلابنا، إذا لم تكن هذه الضرورة قائمة في الواقع يكون هذا القول مجرد حشو ولا سبب له. فهو ميّز بين أبناء هم من اصلابنا وبين أبناء ليسوا من أصلابنا. إذا فهو يؤشر بالضرورة إلى إمكان التبني. أي أن إذا تزوج المتبنى امرأة وطلقها فزواج أبيه منها حلال وهذا ما فعله الرسول (ص) بطلاق زينب من زيد وزواجه منها. لكن إذا كان هذا الابن من صلب والده فلا يجوز زواج والده من زوجة ابنه المطلّقة.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;هنا تمييز واضح بين نوعين من الأبناء البيولوجيين، الذين هم من أصلاب والديهم عن الأبناء الذين من غير أصلابهم، كذلك ميز بين الأمهات والوالدات، والفارق بينها ان الوالدات هن الأمهات البيولوجيات صاحبات البويضة التي تلقح من الزوج الوالد صاحب الحيوان المنوي، لتكوين نطفة فجنين. ومجيء الدورة للوالدة هي الولادة بينما خروج الجنين من رحم الأم «لما وضعتها قالت ربي إني وضعتها»، هو الوضع وليس الولادة.فالإنسان له والد واحد، قد يكون هو الأب وقد لايكون. وله والدة واحدة قد تكون هي الأم وقد لاتكون، وهناك الأم المرضعة والأم الحاضنة للجنين والأم المربية وأم المؤمنين، ولكي نفهم أن الأم لها معنى غير الوالدة نقول أن السيدة خديجة هي أم المؤمنين وليست والدة المؤمنين.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;التبني حلال في الإسلام&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س:هل يعني هذا أن التبني حلال، حسب النص؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; نعم، التبني حلال. لكن لماذا ألغى التبني لزيد؟ لأن زيد ترك زوجته وتزوجها الرسول، أولاً حتى لو أن تبني زيد صحيح فزيد لم يخطئ. لقوله «وحلائل أبنائكم الذين من أصلابكم..» وزيد ليس من صلبه. ثانياً زيد يعرف أباه، لقوله «ردّوهم إلى آبائهم»، فشخص معروف أبوه من هو لا يتبنى. فقال «إلى آبائهم» وليس إلى والديهم. الأب والأم مفهومان إنسانيان، بينما الوالد والوالدة مفهومان بيولوجيان. فلا يمكن رد اللقيط إلى والده أو والدته، بينما في حال تبنيه فله أم وأب ويرد إلى أبيه. والإرث للأبناء والآباء. وكذلك الإنساب لاتضيع، فالنسب للأب وليس للوالد.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: يبدو لأول وهلة أنك تعترض على ما يبدو قاعدة إسلامية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; المصحف أجاز التبني نصاً. وأيّدت ما ذهبتُ إليه بآية من المصحف نفسه، ميزت بين أبناء من أصلاب والديهم وبين أبناء ليسوا من أصلاب هؤلاء. فلو لم يكن جائزاً وجود أبناء من غير أصلاب لكانت كلمة أصلاب زائدة يجب حذفها...&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: هل تواضع الناس على أعراف ينفيها النص القرآني، مثلاً غير التبني؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;نعم، التعددية الزوجية، التي سُمح بها فقط في حالة أمِّ الأيتام ومن أجل العدل معهم فقط. كما في الآية (وَإِنْ خِفْتُمْ أَلاَّ تُقْسِطُواْ فِي الْيَتَامَى فَانكِحُواْ مَا طَابَ لَكُم مِّنَ النِّسَاء مَثْنَى وَثُلاَثَ وَرُبَاعَ فَإِنْ خِفْتُمْ أَلاَّ تَعْدِلُواْ فَوَاحِدَةً أَوْ مَا مَلَكَتْ أَيْمَانُكُمْ ذَلِكَ أَدْنَى أَلاَّ تَعُولُواْ) النساء3 ، فإذا كانت امراة ولديها أيتام فقدوا أباهم، كيف يمكن رعايتهم؟ أوجد طريقة الزواج من أمهم لتحقيق رابط رعاية وأبوة بين الرجل الزوج واليتيم لتتم رعايته. واشترط العدل بين أبنائها اليتامى وبين أبنائه من والدة اخرى، «فإن خفتم الا تعدلوا فواحدة» والعدل هنا بين الأولاد وليس بين الزوجات. ويستدل على صحة اشتراط التعددية الزوجية بالأيتام انها وردت في مجال شرح الأيتام. وفي سورة النساء اجاز الزواج من ام الأيتام بلا مهر «وأن تقوموا لليتامى بالقسط»، أي رعايتهم أهم من تأدية مهر الزواج.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;المسألة الثالثة غير التبني والتعددية الزوجية هي الإسلام والإيمان. فالصوم والصلاة من اركان الإيمان وليسا من اركان الإسلام. كل من آمن بالله واليوم الآخر فقد دخل الإسلام. فالبوذي مسلم واليهودي مسلم والمسيحي مسلم وغيرهم ما دام تحقق فيه ركنا الإسلام وهما الإيمان بالله واليوم الآخر. أما اتباع الرسالة المحمدية فهم المسلمون المؤمنون. «إن الصلاة كانت على المؤمنين كتاباً موقوتاً». وأركان الإيمان هي التي تميزنا عن بقية المسلمين بأننا أتباع الرسالة المحمدية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: هل يمكن أن يكون المسيحي والبوذي مسلمَين فعلاً؟!&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; طبعاً وأنا كتبتها في كتبي، وهي ليست من عندي بل من القرآن، شئت أنا أو شئتَ أنت ام لا. لأن كل من آمن بالله واليوم الآخر فقد دخل الإسلام، ألم تسمع قول فرعون (فَأَتْبَعَهُمْ فِرْعَوْنُ وَجُنُودُهُ بَغْياً وَعَدْواً حَتَّى إِذَا أَدْرَكَهُ الْغَرَقُ قَالَ آمَنتُ أَنَّهُ لا إِلِـهَ إِلاَّ الَّذِي آمَنَتْ بِهِ بَنُو إِسْرَائِيلَ وَأَنَاْ مِنَ الْمُسْلِمِينَ) يونس90.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: هل هكذا يمكن فهم الآية «إن الدين عند الله الإسلام»؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;:&amp;nbsp; بالضبط. بل كيف سيقبل الله ديناً هو أصلاً غير موجود فيه؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وهو لا يتكلم عن موسى أو عيسى او غيرهما بل يتكلم الله عن نفسه؟ و«قال موسى: (يا قوم إن آمنتم بالله فعليه توكلوا إن كنتم مسلمين)، هكذا يذكر الإسلام. و(قل إنما يوحى إلي أنما إلهكم إله واحد فهل أنتم مسلمون). هكذا نحن مسلمون ومؤمنون أيضاً. وكل ما يميزنا عن بقية أهل الأرض بأننا أتباع محمد؛ هذا من الإيمان. مثلاً الصلوات الخمس، مَن غيرنا يصلي صلوات خمساً يومياً؟ صوم رمضان، لا يصوم غيرنا في رمضان. هذا من الايمان. الإسلام دين الكثرة في الأرض وأركانه هي القيم والتشريع الحدودي. والوصايا من أركان الإسلام. وأتت لموسى وعيسى ومحمد ويؤمن بها كل أهل الأرض. والفارق أن الوصايا في الرسالة المحمدية ارتفعت إلى درجة المحرمات، والرسالة المحمدية ختمت المحرمات وهي بهذا الرسالة الخاتم.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كل خطباء الجمعة في العالم الإسلامي، السنة والشيعة معاً، في آخر الخطبة يدعون، ماذا يقولون: اللهم أغفر للمسلمين والمسلمات وللمؤمنين والمؤمنات.. هل خطر لنا لماذا سبّقوا المسلمين على المؤمنين وفصلوا بينهم، فما هو الفرق بينهم؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: الإسلام سابق على الإيمان المحمدي، فهل هناك فرق واضح بينهما؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج: هناك فرق واضح جداً وأعطيك مثالاً أيضاً. (وَلَقَدْ وَصَّلْنَا لَهُمُ الْقَوْلَ لَعَلَّهُمْ يَتَذَكَّرُونَ(51) الَّذِينَ آتَيْنَاهُمُ الْكِتَابَ مِن قَبْلِهِ هُم بِهِ يُؤْمِنُونَ(52) وَإِذَا يُتْلَى عَلَيْهِمْ قَالُوا آمَنَّا بِهِ إِنَّهُ الْحَقُّ مِن رَّبِّنَا إِنَّا كُنَّا مِن قَبْلِهِ مُسْلِمِينَ(53) أُوْلَئِكَ يُؤْتَوْنَ أَجْرَهُم مَّرَّتَيْنِ..) 53 القصص، ماذا تعني إنا كنا من قبل مسلمين؟ وأيضاً قوله «أولئك يؤتون أجرهم مرتين: مرة على الإسلام ومرة على الإيمان». و«يا أيها الذين آمنوا اتقوا الله وآمنوا برسوله يؤتكم كفلين من رحمته»، أي يعطيكم عيارين من رحمته. هذا كله من المصحف وموجود فيه. المسألة الأساسية أن المصحف مفاتيح فهمه توجد داخله وليست خارجه.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: لكن انت تعتمد على التحليل اللغوي هنا؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;هل لديك طريقة ثانية؟ هناك تحليل آخر هو التحليل الرياضي العددي، حيث لايوجد علم في الأرض إلا ويعبر عنه في نص لغوي أو عدد أو معادلة رياضية أو رسم تشكيلي، وأنا استعملت الطريقتين اللغوية والرياضية. وفي التحليل اللغوي اعتمدت على المصداقية. عندما اخذت آية المواريث وطبقت عليها الرياضيات (التحليل الرياضي)، وجدت ان كل الأخطاء التي حفلت بها المواريث القديمة انتهت. فكانت قسمة الحصص لاتغلق حسب القواعد الحسابية الأربع فإما تزيد وإما تنقص، بينما بالرياضيات الحديثة تغلق القسمة تماماً. مثلاً في ميراث قيمته مئة دولار يمكن قسمتها حسب حساب الآية فينتج 86، أو 114. وهذا يسمى الرد والعول في المواريث. فأستغرب هل معقول أن تنسب هذه الآية لله ولا تقفل قسمتها بدقة؟ وكانت مقبولة ولو لم تقفل. هذا ما نقصده بالقراءة المعاصرة.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;هكذا أحدثت قطيعة معرفية مع التراث. ألغيت القياس وفرضية الترادف تماماً. الحشو في المصحف غير موجود. العبث غير موجود. لا كلام للتسلية فيه بتاتاً. أي كل شيء فيه جدّي ومحكَم. وفصلت بين مفهوم القرآن ومفهوم الكتاب. القرآن هو النبوة وهو الغيبيات، بينما الكتاب هو القرآن بعد إضافة الرسالة له. لذا قال تعالى (ذلك الكتاب لاريب فيه هدى للمتقين[ الذين يؤمنون بالغيب ويقيمون الصلاة ومما رزقناهم ينفقون). فالغيبيات هدى للناس، فإذا أضيف إليها (يقيمون الصلاة ومما رزقناهم ينفقون) تصبح هدى للمتقين.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: وانت تتكلم خطر لي المنهج التفكيكي المعروف في قراءة النص. هنا نص تعاد قراءته ويعاد تفكيكه مجدداً عما كان سائداًً...&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; صحيح. بدأت البحث على هذا المنوال منذ العام 1967 وما زلت فيه حتى الآن. ورأسمالي فيه المنطق، الأرضية المعرفية، المصداقية وعدم الترادف. وهنا أميز نفسي عن علوم التراث . فالتراث استعمل المنطق الصوري ووقع في الوهم، ففي المنطق الصوري المهم عدم التناقض بين المقدمات والنتائج بغض النظر عن المقدمات أكانت حقيقية أم وهمية، صادقة أم كاذبة. أما أنا فأضفت شرط المصداقية. واستعملت الاستنتاج والاستقراء لأن كلاهما يمكن تطبيقه على التنزيل.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: وما الأرضية المعرفية التي تعتمد عليها؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; أنا مهندس وأحمل درجة الدكتوراه في الهندسة، وملمّ بالرياضيات والمنطق والفلسفة. وهي تشكل أرضية متينة متماسكة للنظر المنهجي. كذلك الفكر الرياضي متين لدي. وطبعاً أتقن اللغة الانكليزية وأكتب بها. إلى جانب اللغة الروسية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: ما علاقة الدين بالسلطة انطلاقاً من الإسلام؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; أولاً، عندما أقول لا ماء في البيت، لا اطلب منك الشرب او عدمه. لكن هذا خبر عن عدم وجود ماء في البيت, هو تقرير حالة لايوجد فيه أمر أو نهي.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وعندما قال تعالى (لا إكراه في الدين). لم يطلب منك موقفاً أن تُكره أحداً ام لا، بل قال : إن بنداً اسمه (الإكراه) غير موجود في مفردات الدين إطلاقاً، بل هي الطوعية البحتة.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ومفهوم السلطة يرتكز مبرره على احتكار أداة الإكراه والردع ومبرر استعمالها. فإذا اعتمدت أي سلطة شرعيتها على الدين فهي سلطة مستبدة بالضرورة، حيث الإكراه ليس من مفردات الدين بل هو من مفردات الدولة. وهنا من يملك سلطة الإكراه (وهو السلطة التنفيذيةالتي تملك أداة الإكراه) عليه ألا يعتمد على أن يكون مصدر شرعيته الدين. لأن الدين لا يقر بالإكراه بل ينفيه مطلقاً. أي أن القاعدة الشرعية (الطاعة لذي الشوكة أو لذي الغلبة) هي قاعدة تشرعن الاستبداد والطغيان بامتياز.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;إذاً الشرعية في السلطة لا تؤخذ من الدين. والسلطة من مفردات الدولة .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: &amp;nbsp;لكن أليس ممكناً أن يكون الدين اساس ومبادئ للشرعية؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;&amp;nbsp; في الدين هناك مراتب ذكرها المصحف. ففي الدولة يوجد دستور هو العقد الاجتماعي، ومفهوم العقد موجود في التنزيل الحكيم، وهو دائماً بين طرفين وهو هنا بين الدولة والشعب. لكن هناك ما هو أعلى منه في الدين وهو الميثاق والعهد.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ميثاق الإسلام هو ان تؤمن بالله واليوم الآخر وبالوالدين إحسانا ولا تقتل نفساً ولا تأكل مال يتيم. هذا كله من الإسلام. كل سلوك أخلاقي إيجابي يحمل الطابع الإنساني يقوم به اتباع الرسالة المحمدية وغيرهم هو من الإسلام، وهذا معنى كونه ديناً عالمياً ودين الفطرة. لكن كل ما يقوم به أتباع الرسالة المحمدية فقط هو من الإيمان. وبالمناسبة هذا المعنى الواضح للإيمان والإسلام ليس واضحاً لرجال الدين. ففي الإسلام ثلاثة فروع هي القيم والشرائع والشعائر. والخاتمية في الدين الإسلامي انه ختم المحرمات. كل ما هو محرم ومكتوب في كتب الفقه وغير وارد في التنزيل الحكيم يُرمى لأنه بلا قيمة. لأن المحرمات هي 14 محرماً في المصحف. وفقط هذه المحرمات من ميثاق الإسلام. ليست موضوع استفتاء او تصويت مطلقاً في كل مجتمعات الأرض. هل يرضى المجتمع الألماني الاستفتاء على شهادة الزور. هي حرام مطلقاً. إن كانت ممكنة وجائزة ام غير ممكنة وغير جائزة؟ فهي مفاهيم شاملة وعامة ومشتركة (Common) لأنها مفاهيم إنسانية بحتة. تحريمها ليس ناتجاً عن برلمان أو أي سلطة مؤسسية اجتماعية اخرى. هناك تجاوز لهذه المحرمات في بعض البرلمانات بقوننة بعضها مثل الزواج المثلي. اللواط موجود في كل المجتمعات ربما، لكن الزواج المثلي قننته بعض البرلمانات بقوانين داخل تلك الدول. هذا خطأ وتجاوز لحدود الله. المفروض بدولة تؤمن بثقافة إسلامية ألا تقونن هذا المحرّم أو غيره من محرمات التنزيل الحكيم. لأن هذا محرم فلا يقونن وليس موضوعاً لقانون.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;النظرية التشريعية في الإسلام قائمة على مفهوم الحدود، أي أن الشريعة الإسلامية صالحة لأهل الأرض، لأنها شريعة حدودية، تقدّم حدود التشريع وليس عينه. مثلاً الإعدام هو الحد الأعلى لعقوبة القتل. قالقاتل أقصى حكم ينفذ فيه هو القتل نفسه. لكن من يحدد تطبيق حد العقوبة الأعلى منها أم الأقل هو البرلمان الذي يراوح تشريعه بين حدود عليا ومنخفضة مثلاً. وهذا النوع من التشريع الإسلامي كل اهل الأرض تقلده.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كل شعوب الأرض شرائعها حدودية بين حد أعلى أوحد أدنى أو الإثنين معاً. والأمر كذلك في التشريع الإسلامي بين حدين أعلى أو أدنى أو الإثنين. فإذا تمّت مطالبة بإلغاء عقوبة الإعدام كحد أعلى للقتل، فلماذا لا تلغى؟ ما دام الإعدام هو الحد الأعلى فأي عقوبة أخرى ستكون ضمن ذلك الحد وربما أقل منه. والبرلمان الآن هو الوحيد صاحب الحق في تحديد العقوبة هل حد أعلى أم أقل ، كلاهما مقبول إسلامياً . وكذلك السجن المؤبد هو حد أعلى لعقوبة السارق (والسارق هو من امتهن السرقة) والإصلاح والعفو وارد.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وبما ان لا إكراه في الدين، والتشريع أحد مُركّبات الدين، هذا يعني من يشرع لايحق له أن يملك سلطة الإكراه. وهكذا تبلور لنا فصل السلطات. سلطة الإكراه والتنفيذ وسلطة التشريع منفصلتان.أي من يملك سلطة التشريع لايملك سلطة الإكراه إطلاقاً، ومن يملك سلطة الإكراه لايحق له التشريع إطلاقاً بينما في بعض البلدان مندمجتان في شخص واحد هو الحاكم. هذا الدمج هو مأساة. وهكذا تبدو أهمية فصل السلطات. فصل السلطات في الإسلام ليس واضحاً حتى الآن للحركات الإسلامية السياسية لأنه غير مؤسس فقهياً. بينما السلطة القضائية هي الأخطر لأنها تستمد التشريع من السلطة التشريعية وتأمر السلطة التنفيذية بتنفيذ أحكامها. لذا فاستقلالية هذه السلطة من أهم أركان أي دولة.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: هل يعني أنه يمكن أن يكون الدين مصدر تشريع؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;&amp;nbsp; لا. الحدود هي مصدر التشريع وليس الدين. أي حدود التشريع هي عدم تجاوز حدود الله. مثلاً عقوبة الإعدام هي القتل. إذا قتل احدهم شخصاً فممكن تطبيق الحد الأعلى عليه بقتله كما قتل. لكن لا يجوز قتل شخصين عقوبةً على قتل شخص واحد. هتلر وستالين مثلاً تجاوزا الحد الأعلى للقتل.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: &amp;nbsp;هناك من يقول إن الدين الإسلامي هو مصدر التشريع...&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;&amp;nbsp; إن من يقول أن الدين الإسلامي مصدر التشريع ، فهو إن كان يقصد أن التشريع في الدولة حدودي بشكل عام، وأن المحرمات الواردة في التنزيل الحكيم حصراً ميثاق غير خاضع للتصويت فهذا يصلح لكل دول العالم. أما إن كان يقصد الفقه الإسلامي فهو لايصلح ويجرنا إلى مأساة، لأنه المنظومة الحقوقية للدولة العربية منذ الف سنة. فلايصلح بالاستناد إليه لهذا العصر.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ما قاله الأئمة حينذاك من ابي حنيفة إلى الشافعي إلى غيرهما لا يصلح لزمننا هذا أبداً. لا بد من وجود قواعد تلائم عصرنا وفق حدود التشريع، وهي واضحة. في الإرث إما أن تتمشى على حدود الإرث وإما تنظم وصية. القاعدة واضحة. وهنا تخيير وليس جبراً, مفهوم نظرية الحدود في التشريع الإسلامي مرن جداً، وننصح أن توجد حدود لكل امر وشأن. وإمكان التغيير متوفر. المحظور الوحيد في كل التشريع ألا تقرب المحرمات الأربع عشرة. ومعظم الأئمة زادوا عليها وتجاوزوها. والأهم ان الحرام لم يحصر فيها فقط. مثلاً لحم الخنزير من المحرمات. ولكن لا توجد دولة شرعت اكل لحم الخنزير في قوانينها ولا منعته. إذاً يجب عدم الاقتراب من المحرمات. أما الشعائر كالصلاة والصوم، فالسلطة ليس من حقها النظر والخوض فيها نهائياً. وماعدا ذلك فالتشريع مفتوح تماماً للناس.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;هكذا يكون حسب النظرية التشريعية الحدودية في الإسلام أن القانون هو تنظيم الحلال. تريد السفر هذا حلال واستيراد سيارة كذلك ما دام موضوع التشريع حلالاً فهو ممكن بوضع الضوابط القانونية له. هكذا هنا قانون السفر وقانون الاستيراد والتجارة وغيره قانون البناء ما دام بناء البيوت ليس حراماً. وما فعله رسول الله في حياته انه نظم الحلال لمجتمعه من خلال الأمر والنهي، ولم يحرم إطلاقاً. أي أن الأمور التي نهى عنها رسول الله كان ينظمها لمجتمعه، ولم يمارس التحريم إطلاقاً، ومارس هذه الأمور من مقام النبوة وليس من مقام الرسالة. أي أن الرسول كان معصوماً في مقام الرسالة التي تحمل الطابع الأبدي في حياته وبعد مماته. وكان مجتهداً لمجتمعه حسب الظروف من مقام النبوة في حياته.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;المصحف وحده حرَّم&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: &amp;nbsp;لم يحرم الرسول أبداً؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج: &amp;nbsp;لا لم يحرم الرسول أبداً، المصحف وحده حرم. وهذا ما نسمّيه الخاتمية، المصحف ختم المحرمات به، فالحرام شمولي وأبدي، أما النهي فهو ظرفي. بينما العالمية في القيم والحدود. أما الرحمة ففي شريعة حمورابي في بابل 36 حكم إعدام، وفي شريعة موسى 16 ، أما في شريعة محمد فواحد كحد أعلى، وهذا الواحد مازال ساري المفعول في كثير من دول العالم، وتم في بعض الدول تخفيضه بعقوبة أدنى وهي السجن، وهذا أيضاً صحيح.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: &amp;nbsp;إذاً أين الدولة في الإسلام؟ هل توجد دولة إسلامية؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;&amp;nbsp; عندما نقول الدولة تعني مدنية فقط، كيف تكون الدولة في الإسلام إسلامية؟ الإسلام دين عالمي فكيف يكون دين دولة او دولة دين وهناك 193 دولة في العالم حالياً؟ والإسلام دين عالمي أي حدود عامة للتشريع وقيم تواضعت عليها شعوب العالم وتستعملها فكيف يكون دولة؟ تصور موناكو دولة والصين دولة فكيف نقول دولة إسلامية والإسلام دين لكل أهل الأرض لأن الدولة تحمل طابع المحلية؟ قال تعالى: «فَأَقِمْ وَجْهَكَ لِلدِّينِ حَنِيفًا فِطْرَةَ اللَّهِ الَّتِي فَطَرَ النَّاسَ عَلَيْهَا لَا تَبْدِيلَ لِخَلْقِ اللَّهِ ذَلِكَ الدِّينُ الْقَيِّمُ وَلَكِنَّ أَكْثَرَ النَّاسِ لَا يَعْلَمُونَ». سئلت عن فطرة اهل الأرض؟ فقلت خذوا أية قوانين في اية امة فتجد أنها في 99,99 صحيحة، من هنا الفطرة التي فطر الله الناس عليها وليس فيها تجاوز لشيء محرم، فلم يحلل بالقانون محرّم، إلا في بند قوننة الزواج المثلي في بعض الدول، فالقوانين تقوم بتنظيم الحلال. ولاتقونن المحرمات، وكل أهل الأرض تَبَنَّت نظرية الحدود في التشريع.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;صندوق الاقتراع هو الطريق الوحيد إلى السلطة&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: ما تقديرك للإسلام السياسي؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;&amp;nbsp; سؤال مهم جداً، بخاصة حالياً، والحقيقة أني أرى بعد 40 سنة من درس الإسلام السياسي أنه اقتنع الآن بأن الطريق الوحيد إلى السلطة هو صندوق الاقتراع. وهذا قلته في حديث لي لـ«نيويورك تايمز». لكني إلى الآن أنا غير واثق تماماً من قناعتهم فعلياً بأن ديكتاتورية الأكثرية غير صحيحة، ولا يجوز أن تكون مسوّغاً للحكم. وهذه الديكتاتورية يمكن أيضاً أن تتحقق في الواقع عن طريق صندوق الاقتراع. وإذا كانت هناك رغبة في أن يتم التصويت على أي نقطة وفكرة غير قابلة للتصويت عليها، نكون أمام مشكلة بالفعل. وحيث يعتمد الدستور مبدأ الاحتكام إلى الاقتراع، ولكن في الديموقراطية هناك قواعد هي فوق الدستور، ولا يصح التصويت عليها في أي حال، أي مسلمة لقيام النظام العام في بلد ما. وهذا ما يطرحونه في مصر حالياً. وإذا أقر الإسلام السياسي وجود قواعد لا يصوّت عليها سيكون مقبولاً إذا اعتبرت المحرمات الـ 14 لا يصوت عليها أيضاً مثل تحريم: قتل النفس، أكل مال اليتيم، عدم البر بالوالدين... لكن هناك مبادئ حقوقية مدنية وأساسية مثل المحرمات ويجب اعتبارها فوق التصويت أيضاً، مثل: حقوق الأقليات الدينية والعرقية والسياسية في الوجود وممارسة النشاط، وحق التعبير بأنواعه،... هذه أيضاً لايصوت عليها. وهذه يجب إقرارها. وهي تمثل الإشكالية حالياً التي تواجه الإسلام السياسي بضرورة التفريق بين الديموقراطية وديكتاتورية الأكثرية. ويجب أن يُعلن هذا التفريق صراحة.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;أرجو ان تكون الحركات الإسلامية في تونس ومصر وغيرها قد تخطت عوائق الديموقراطية كما قلت وتتجه إلى اعتبار المبادئ الحقوقية الأساسية للفرد والجماعات هي مبادئ لا يصوت عليها وهي مسلمات فوق الدستور، التي نستطيع تصنيفها ضمن قواعد الميثاق الذي يعلو على الدستور.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;إذا تمكن الإسلام السياسي من بلورة مبادئ حقوقية لا يصوت عليها للميثاق السامي على الدستور وآلياته وتطبيقها ومراعاة إجرائه يكون خطى خطوة ديموقراطية جبارة.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;قناعتي هي أن حزب العدالة والتنمية التركي بلغ هذا المستوى من الديموقراطية وهي أنه لو خسر الانتخابات فلن ينتكس على النتائج ويصر على البقاء في الحكم تحت ذرائع مختلفة ، وأرجو أن لاأكون مخطئاً.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وعلى الحركات الإسلامية السياسية أن تعلم تماماً بأنه ليس من مهمة الدولة إرسال الناس إلى الجنة بالقوة، أو منع الناس من الدخول إلى النار بالقوة. مهمتها هي تصريف أمور الحياة الدنيا.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: &amp;nbsp;الديموقراطية التركية أصيلة...&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp; صحيح. لكن نحن نهتم الآن بتونس ومصر وغيرهما حيث الأنظمة فيهما سارت على آليات ديموقراطية حقيقية، وليست فيهما ديكتاتورية.. أي أن هناك مبادئ يجب رفعها عن التصويت عليها. الآن موقف حركات الإسلام السياسي مازال فيه غموض. وبعض الحركات الإسلامية ترفض وجود مبادئ حقوقية تعلو على الدستور. ولكن عليها أن تزيل هذا الغموض.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: أخيراً ما موقفك من العلمانية والعلمنة؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج: &amp;nbsp;مشكلتنا ليست في العلمنة والعلمانية. الدولة السوفياتية كانت علمانية بامتياز ولكنها دولة مستبدة غارقة في الطغيان ومعاداة الأديان كلها. مشكلتنا هي في استيعاب الديموقراطية وتداول السلطة. إذا كانت العلمانية هي تطبيق هذين المبدأين وضمنهما فهي «على رؤوسنا»، والباقي كالشعائر والقيم لا علاقة لهما بالتشريع وأن الدولة لاتتدخل إطلاقاً في الشعائر لأي ملّة موجودة ولو كان عدد أفرادها قليل. والحقوق التي لايصوت عليها وهي الحقوق الفكرية والسياسية وحرية الكلمة بمختلف أنواعها مصانة للأقليات وللأكثرية على حد سواء، هذه قواعد النظام الرشيد برأيي، فلا فرق عندي إذا سمّيته العلمانية أو الإسلامية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;المشكلة في النظام العلماني ليست في أنه ما إذا كان مع الدين أو ضده، بل هل العلمانية مستبدة أم غير مستبدة؟ فإن كانت غير مستبدة فهي بالضرورة ليست ضد الدين. فالاستبداد والطغيان يتجاوزان كثير من القيم الأخلاقية والإنسانية بالضرورة حتى ولو كان باسم الدين، وهو رأس مشاكلنا وعلينا التخلص منه تحت أي شعار كان ديني أم علماني. وآن لنا أن نرسخ مفهوم الدولة والمواطن عوضاً عن دولة الراعي والرعية. وهذا المفهوم للدولة لامكان لمفهوم أهل الذمة.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;س: &amp;nbsp;لكنك قلت إن أي سلطة تعتمد الإكراه لا مسوغاً إسلامياً له...&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ج:&amp;nbsp;&amp;nbsp; امتلاك أدوات الإكراه هو أحد مركبات السلطة وهي السلطة التنفيذية، وهذه السلطة لايمكن أن تأخذ شرعيتها من الدين، أو من أي طرف إلا من خلال عقد اجتماعي مع الناس التي ستمارس السلطة عليهم، وهنا إن أساس الأسس في أي دولة هو فصل السلطات. التشريع لايملك أداة الإكراه، وأداة الإكراه لاتملك التشريع، والقضاء هو صلة الوصل بين الاثنين.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وهنا علي أن أنوه أن الرسول الأعظم مارس السلطة من مقام النبوة، وكان قائداً عسكرياً من مقام النبوة أيضاً، وأسّس الدولة من مقام النبوة، وأمر ونهى في مجتمعه من مقام النبوة، وكلها في حياته وكان مجتهداً فيها ولاتحمل الطابع الأبدي، وهي بالنسبة لنا للإستئناس فقط، وهي تاريخ وليست ديناً. أما القيم والأخــلاق والشعائر فقد مارسها من مقــام الرسالة ولايوجد فيها إكراه وكان معصوماً فيها. وقد شــرحت هذا في كتاب لي قيد الطبع الآن بعنوان (السنة الرسولية والسنة النبوية).&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;المصدر:&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-F2E3MNtuVVY/TyzUmIdeMjI/AAAAAAAAAXI/sFug10XZpvs/s1600/Logo.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-F2E3MNtuVVY/TyzUmIdeMjI/AAAAAAAAAXI/sFug10XZpvs/s1600/Logo.png" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-1137579028863884604?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/1137579028863884604/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=1137579028863884604&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1137579028863884604'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1137579028863884604'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post_17.html' title='فصل السلطات في الإسلام ليس واضحاً حتى الآن للحركات الإسلامية السياسية'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-E3m9rL6vcaQ/Tz4dlxMSQoI/AAAAAAAAAYQ/EmnEoc26CIg/s72-c/62306.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-4967037514989737169</id><published>2012-02-14T00:26:00.002-08:00</published><updated>2012-02-14T00:27:01.658-08:00</updated><title type='text'>حه‌وت ملیاره‌كه‌و پرسی ئاو ‌</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-RXrMp_Ss3VY/TzoZ99Qh_3I/AAAAAAAAAYA/vl6KOE1czXM/s1600/la-chine-touchee-par-la-secheresse-4253772xcktw.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="214" src="http://4.bp.blogspot.com/-RXrMp_Ss3VY/TzoZ99Qh_3I/AAAAAAAAAYA/vl6KOE1czXM/s320/la-chine-touchee-par-la-secheresse-4253772xcktw.jpeg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;خالد سلێمان&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;له‌قورئانی پیرۆزدا هاتووه‌ «وجعلنا من الما‌ء كل شی‌و حی». هه‌ر لێكدانه‌وه‌یه‌كی مێژوویی یان ئایینی بۆ ئه‌م ده‌قه‌ كه‌ ماناكه‌ی به‌م شێوه‌یه‌یه‌ «ئاومان كردۆته‌ سه‌رچاوه‌ی هه‌موو شتێكی زیندوو» ده‌مانباته‌وه‌ سه‌ر دروستبوونی شارستانیه‌ت‌و&amp;nbsp; په‌ره‌سه‌ندنی بیری مرۆڤایه‌تی.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;له‌فه‌لسه‌فه‌ی یۆنانی كۆنیشدا ئاو یه‌كێكه‌ له‌سه‌رچاوه‌كانی دروستبوونی گه‌ردوون‌و په‌ره‌سه‌ندنه‌كانی. زۆرێك له‌ده‌ركه‌وتنی شارو ده‌ركه‌وته‌ شارستانییه‌كانی دنیا له‌و شوێنانه‌دا كۆبوونه‌ته‌وه‌ كه‌ ئاویان تێدابووه‌و ڕووباریان پێدا تێپه‌ڕیووه‌. ده‌ركه‌وته‌ شارستانییه‌كانی میزۆپۆتامیاو ده‌وروبه‌ری نیل‌و ڕێگای هه‌ریرو وڵاتی چین‌و به‌هێزبوون‌و لاوازبوونیان په‌یوه‌ندیی به‌ئاوه‌وه‌ هه‌بووه‌.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;ئه‌وه‌ی ده‌مه‌وێ لێره‌دا باسی بكه‌م, دوو&amp;nbsp; قه‌یرانه‌ له‌سه‌ر ئاستی جیهاندا كه‌ ناونیشانی زۆربه‌ی لێكۆڵینه‌وه‌كانی ناوه‌ندی میدیاو ئه‌كادیمیه‌كانن، ئه‌وانیش ته‌قینه‌وه‌ی ڕێژه‌ی دانیشتووانه‌ له‌سه‌ر گۆی زه‌مین كه‌ له‌ماوه‌ی رابردوودا گه‌یشته‌ ٧ ملیار مرۆڤ‌و&amp;nbsp; كه‌مبوونه‌وه‌ی به‌شه‌ ئاوی تاكه‌ به‌ڕێژه‌یه‌كی به‌رچاو له‌خۆرهه‌ڵاتی ناوه‌ڕاست‌و باكووری ئه‌فریقا.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;زانیارییه‌ سه‌ره‌تاییه‌كان ئاماژه‌ بۆ ئه‌وه‌ ده‌كه‌ن كه‌ به‌هۆی كه‌مبارانی‌و خراپ به‌كارهێنانی ئاوو نه‌بوونی سیاسه‌تێكی تایبه‌ت به‌ئاو‌، له‌ساڵی 2015 به‌دواوه‌، به‌شه‌ ئاوی هه‌ر تاكێك كه‌ ستانداره‌ جیهانییه‌كه‌ی شه‌ش هه‌زار مه‌تر سێجایه‌، له‌زۆر وڵاتی خۆرهه‌ڵاتی ناوه‌ڕاستدا ده‌گاته‌ خوار 500 مه‌تر سێجا. له‌ناوه‌ڕاستی ئه‌م سه‌ده‌یه‌ش به‌دواوه‌، 25%ی باراناو كه‌مده‌كات‌و 25%ی ئه‌و ئاوه‌ی هه‌یه‌ ده‌بێته‌ هه‌ڵم، دانیشتووانیش بۆ دابینكردنی ئاو په‌نا ده‌به‌نه‌به‌ر ئه‌و ئاوه‌ی له‌ژێرزه‌میندا هه‌یه‌.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;راپۆرتی سه‌نته‌ره‌كانی لێكۆڵینه‌وه‌ سه‌باره‌ت به‌ئاوو ژینگه‌ ئه‌وه‌ ناشارنه‌وه‌ كه‌ زه‌نگی ئه‌م مه‌ترسییه‌ به‌ڕوونی لێدراوه‌و كاتی كاركردنێكی جدیش ده‌ستی پێكردووه‌، به‌ڵام هێشتا ستراتیژێكی سیاسی وه‌ها له‌ئارادا نییه‌ رووبه‌ڕووی ئه‌م مه‌ترسییه‌ ببێته‌وه‌.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;له‌سه‌ره‌تای ساڵی ڕابردوودا «مونته‌دای عه‌ره‌بی بۆ ژینگه‌و گه‌شه‌پێدان» له‌دوا كۆنگره‌ی خۆیدا له‌به‌یروتی پایته‌ختی لوبنان راپۆرتێكی فراوانی له‌سه‌ر ئه‌م مه‌سه‌له‌یه‌ بڵاوكرده‌وه‌. له‌كاتی خۆیدا له‌نووسینێكدا باسی ئه‌م راپۆرته‌م كردووه‌و مه‌ترسییه‌كانی كێشه‌كه‌م له‌كوردستاندا خستۆته‌ڕوو. ئه‌وه‌ی لێره‌دا پێویسته‌ بوترێ ئه‌وه‌یه‌ كه‌ ئه‌و ڕێژه‌ ئاوه‌ی به‌پێی ستانداره‌ جیهانییه‌كه‌ بۆی ته‌رخانكراوه‌، كۆمه‌ڵێ بوار ده‌گرێته‌وه‌و ته‌نها بۆ خواردنه‌وه‌و به‌كارهێنانی ناوماڵ نییه‌. به‌ڵكو حیسابی ئه‌وه‌ی تێدا ده‌كرێت كه‌ هاووڵاتی له‌ساڵێكدا چه‌ند كیلۆگرام گه‌نم‌و برنج‌و گۆشت‌و چاو قاوه‌ی پێویسته‌؟ ئه‌ی ئه‌م پێداویستییانه‌ چه‌ندێك ئاویان پێویسته‌ بۆئه‌وه‌ی به‌رهه‌م بهێنرێن؟ یه‌ك كیلۆ گه‌نم پێویستی به‌1300 لیتر ئاوه‌ تا بگاته‌ به‌رده‌ستی به‌كارهێنه‌ر، كیلۆیه‌ك گۆشتی مانگا پێویستی به‌15 هه‌زار لیتر ئاوه‌. ئه‌گه‌ر ته‌نها گۆشت بگرین كه‌ خواردنێكی سه‌ره‌كیی هاووڵاتیانه‌، به‌درێژایی ساڵێك پێویستی 1350 هه‌زار لیتر ئاوه‌. یانی بێئاوی هه‌ڕه‌شه‌یه‌كه‌ له‌هه‌موو ئاسته‌كانی خۆراك‌و ته‌ندروستی‌و ئابووری.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;ئه‌وه‌ی لێره‌دا جێگای ئاماژه‌پێكردنه‌ ئه‌وه‌یه‌ كه‌ رێژه‌ی دانیشتووان له‌باكووری ئه‌فریقاو خۆرهه‌ڵاتی ناوه‌ڕاست 5%-ه‌، به‌ڵام ئه‌و رێژه‌یه‌ی له‌ئاوی سازگاردا له‌م دوو ناوچه‌یه‌دا هه‌یه‌ 1%-ه‌. دانیشتیووان له‌زیادبووندایه‌و ئاوه‌كه‌ش له‌كه‌مبوونه‌وه‌دایه‌، ئه‌مه‌شه‌ له‌ساڵانی داهاتووداو به‌شێوه‌یه‌كی به‌رچاو كاریگه‌ریی له‌سه‌ر گه‌شه‌پێدانی مرۆیی‌و ئابووریی‌و ته‌ندروستی‌و خوێندن‌و هه‌موو بواره‌كانی تری ژیان ده‌بێت.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;لێره‌وه‌ دێینه‌ سه‌ر قه‌یرانه‌كه‌یتر كه‌ ته‌قینه‌وه‌ی رێژه‌ی دانیشتیووانه‌ له‌سه‌ر گۆی زه‌مین. له‌كۆتایی ئه‌م ساڵی (2011)دا هه‌موو دنیا له‌به‌رده‌م له‌دایكبوونی حه‌وته‌مین ملیار مرۆڤدا كه‌ ناوچه‌یه‌كی دووره‌ده‌ستی هیندستاندا له‌دایكبوو، راوه‌ستاو كۆرپه‌یه‌ك بووه‌ هۆی بیركردنه‌وه‌یه‌كی وه‌ها كه‌ ده‌توانرێت به‌بیركردنه‌وه‌یه‌كی كاره‌ساتاوی ناوزه‌ند بكرێت. له‌وانه‌یه‌ خاڵی یه‌كه‌می ئه‌و بیركردنه‌وه‌یه‌ له‌كاره‌سات به‌مشێوه‌یه‌ بێت: زه‌وی له‌ماوه‌ی هه‌شت هه‌زار ساڵی رابردوودا چه‌ند به‌رووبوومی بۆ دانیشتووان به‌رهه‌مهێناوه‌، ده‌بێت له‌ئێستاوه‌ تا چل ساڵی به‌قه‌ده‌ر ئه‌و هه‌شت هه‌زار ساڵه‌ به‌رهه‌م بهێنێت، ئه‌مه‌ش به‌پێی ئابووریناسان‌و&amp;nbsp; ئایكۆلۆژیست‌و پسپۆڕان پڕوكاندنی زه‌وییه‌و كه‌مكردنه‌وه‌ی ته‌مه‌نێتی.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;هه‌ڵبه‌ته‌ ئه‌م بیركردنه‌وه‌یه‌ له‌و سیاقه‌دا دێت كه‌ له‌سیانزه‌ ساڵی داهاتوودا رێژه‌ی دانیشتووان ده‌گاته‌ 9 ملیارو له‌چل ساڵی داهاتووشدا جگه‌و پاڵه‌په‌ستۆ زۆره‌ی ده‌خرێته‌ سه‌ر زه‌وی‌و ئه‌و كاره‌ساته‌ ژینگه‌ییه‌ی به‌دوای خۆیدا ده‌یهێنێت، گرفتێكی گه‌ردوونی دروستده‌كات، ئه‌ویش ده‌ركه‌وتنی 50 ملیۆن مرۆڤی په‌نابه‌رو راكردووه‌ له‌ژینگه‌. هۆی سه‌ره‌كیی ئه‌م گرفته‌ ئایكۆلۆژییه‌ش ئه‌وه‌یه‌ كه‌ له‌و شوێنانه‌ی رێژه‌ی دانیشتووان به‌خێرایی تیایاندا زیادده‌كات (ئه‌فریقا، خۆرهه‌ڵاتی ناوه‌ڕاست، ئاسیا) به‌به‌راورد له‌گه‌ڵ ئه‌و شوێنانه‌ی كه‌ رێژه‌ی دانیشتووان تیایاندا دیاریكراوه‌، به‌شێكی سه‌رچاوه‌كانی ئاوی تێدایه‌و بۆ په‌یداكردنی خۆراكیش پشت به‌دنیای ده‌ره‌وه‌ ده‌به‌ستێت.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;به‌كورتییه‌كه‌ی، حه‌وته‌مین ملیار مرۆڤ كه‌ له‌ساڵی (2023)دا ده‌بێته‌ (13) ملیار، پرسی دابینكردنی خۆراك‌و سه‌رچاوه‌كانی ئاوو جێگاو رێگای دانیشتن‌و هه‌روه‌ها ژینگه‌و پڕوكاندنی زه‌وی له‌گه‌ڵ به‌شێوه‌یه‌ك زیندووكرده‌وه‌ كه‌ ئیتر گه‌ڕان به‌دوای چاره‌سه‌رداو دۆزینه‌وه‌ی ئه‌ڵته‌رناتیڤێك بۆ ئه‌و دۆخه‌ی هه‌یه‌و له‌ماوه‌ی نیوسه‌ده‌ی داهاتوودا دروست ده‌بێت، ببێته‌ كاری حكومه‌ته‌كانی هه‌موو دنیا؟&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;پرسیاره‌كه‌ش به‌ته‌نها رووبه‌ڕووی هندستان یان ئه‌و وڵاتانه‌ نابێته‌وه‌ كه‌ رێژه‌ی دانیشتووان تیایاندا زۆره‌و به‌خێراییش گه‌شه‌ ده‌كات، به‌ڵكو رووبه‌ڕووی هه‌موو جیهان ده‌بێته‌وه‌. هه‌ڵبه‌ته‌ به‌پله‌ی یه‌كه‌م بیركردنه‌وه‌ له‌م مه‌سه‌له‌یه‌ كه‌ ناوی لێده‌نێم (بیركردنه‌وه‌ له‌كاره‌سات) له‌ده‌ره‌وه‌ی ئه‌و شوێنه‌ له‌بیركراوه‌وه‌ ده‌ستپێده‌كات، وا حه‌وته‌مین ملیاری تێدا له‌دایكبوو، چونكه‌ ئه‌و شوێنه‌ كه‌ ده‌كه‌وێته‌ باكووری هیندستانه‌وه‌ كه‌ له‌هه‌ر چركه‌یه‌كدا كۆی 267 منداڵی له‌دایكبوو له‌چركه‌یه‌كدا 51 منداڵ تیایدا دێنه‌ دنیاوه‌، له‌ده‌ره‌وه‌ی ئه‌و بیركرنه‌وه‌یه‌ن. هۆكاری ئه‌مه‌ش وه‌ك پسپۆڕانی بواری دیمۆگرافی بۆی ده‌چن، نه‌خوێنده‌واریی‌و ئه‌و بارودۆخه‌ ناهه‌مواره‌ ئابووریی‌و كۆمه‌ڵایه‌تی‌و په‌روه‌رده‌ییه‌یه‌ كه‌ ژن تیایاندا ده‌ژی.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;له‌هه‌ندێك وڵاتی تردا -به‌تایبه‌تی له‌ئه‌فریقا- له‌گه‌ڵ ئه‌وه‌ی گه‌شه‌سه‌ندنی دانیشتووان خێرایه‌، گرفته‌كانی وشكه‌ساڵی به‌رده‌وام‌و شه‌ڕی ناوخۆو نه‌خوێنده‌واری‌و بارودۆخی ئابووریی ناهه‌موار، قه‌یرانه‌كه‌یان سه‌ختتر كردووه‌. بگره‌ هه‌ر ئه‌م هۆكارانه‌ش بوونه‌ته‌ داینه‌مۆی سه‌ره‌كی ئه‌و گه‌شه‌سه‌ندنه‌ خێرایه‌ی كه‌ كیشوه‌ره‌ ئه‌سمه‌ره‌كه‌ له‌ڕووی دیمۆگرافییه‌وه‌ به‌خۆیه‌وه‌ی ده‌بینێت.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;له‌به‌رامبه‌ردا، ئه‌وروپاو باكووری ئه‌مریكا كه‌ له‌ڕێگای سیستمێكی كۆمه‌ڵایه‌تی‌و په‌روه‌رده‌و به‌رزیی ئاستی هۆشیاری ژنه‌وه‌ ڕێژه‌ی منداڵ‌و ئه‌ندامانی خێزانیان تێدا دیاریكراوه‌، بێبه‌ش نین له‌و قه‌یرانه‌ گه‌وره‌یه‌ی له‌چل ساڵی داهاتوودا تووشی زه‌مین ده‌بێته‌وه‌. چونكه‌ ئه‌و 50 ملیۆن په‌نابه‌ره‌ی ژینگه‌و راكردن له‌بێ ئاوی‌و بێ خۆراكی روو له‌هه‌ردوو كیشوه‌ری ئه‌مریكاو ئه‌وروپا ده‌كه‌ن. هه‌ڵبه‌ته‌ ئه‌وروپا لێره‌دا زه‌ره‌رمه‌ندی یه‌كه‌م ده‌بێت كه‌ له‌ڕووی دانیشتووانه‌وه‌ به‌ره‌و پیری رووده‌نێت‌و له‌ڕووی جوگرافیشه‌وه‌ به‌پێچه‌وانه‌ی باكووری ئه‌مریكاوه‌ (ویلایه‌ته‌ یه‌كگرتووه‌كانی ئه‌مریكاو كه‌نه‌دا به‌تایبه‌تی) خاوه‌ن ئه‌و فه‌زا فراوانه‌ نییه‌ كه‌ جێگای ئه‌و ژماره‌ زۆره‌ی په‌نابه‌ره‌ی تێدا ببێته‌وه‌.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;ئه‌گه‌ر بوونی ئاو به‌درێژایی مێژوو هۆكاری په‌ره‌سه‌ندن‌و بوژانه‌وه‌ بووه‌، ئه‌وا ئه‌و ته‌قینه‌وه‌ بێشوماره‌ی دانیشتیوان له‌نیوه‌ی دووه‌می سه‌ده‌ی بیسته‌م به‌دواوه‌ بۆته‌ هۆی دواكه‌وتنی گه‌شه‌پێدانی ئابووریی‌و كۆمه‌ڵایه‌تی‌و كه‌لتووری. ئه‌نترۆپۆلۆگی فه‌ڕه‌نسی «ئیمانوێل تۆد» جیاوازییه‌كانی به‌رزبوونه‌وه‌ی ڕێژه‌ی دانیشتوان‌و ئاستی خوێده‌واریی له‌نێوان ئه‌وروپاو زۆرێك له‌وڵاتی جیهانی ئیسلامیدا به‌دوو سه‌ده‌ ده‌خه‌مڵێنێت. ئه‌م جیاوازییه‌ ئه‌وه‌ی ڕه‌چاو نه‌كردووه‌ كه‌ قه‌یرانی بێئاوی‌و گرفته‌كانی ژینگه‌ ده‌بنه‌ هۆكارێكی تری ئه‌و دواكه‌وتنه‌ی جیهانی ئیسلامی‌و به‌شێك له‌كێشوه‌ره‌ ڕه‌شه‌كه‌ «ئه‌فریقا» ده‌گرێته‌وه‌.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;به‌كورتییه‌كه‌ی، وه‌ك چۆن ئاو بووه‌ هۆی ده‌ركه‌وتنی «بوئره‌ی» شارستانییه‌تێكی زۆر له‌سه‌ر گۆی زه‌وی، بێئاوی‌و ته‌قینه‌وه‌ رێژه‌ی دانیشتووان كه‌وا مه‌زنه‌نده‌ ده‌كرێت له‌ده‌ورووبه‌ری ساڵی (2050)دا له‌(15)ملیار زیاتر بێت، ده‌بێته‌هۆی كوژانه‌وه‌ی ئه‌ستێره‌ی ژماره‌یه‌ك له‌شارستانێتییه‌كانی جیهان. ئێمه‌ش له‌و ترسه‌ به‌ده‌ر نین.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-4967037514989737169?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/4967037514989737169/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=4967037514989737169&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/4967037514989737169'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/4967037514989737169'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post_14.html' title='حه‌وت ملیاره‌كه‌و پرسی ئاو ‌'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/-RXrMp_Ss3VY/TzoZ99Qh_3I/AAAAAAAAAYA/vl6KOE1czXM/s72-c/la-chine-touchee-par-la-secheresse-4253772xcktw.jpeg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-4777369133304007730</id><published>2012-02-09T23:06:00.000-08:00</published><updated>2012-02-09T23:07:08.366-08:00</updated><title type='text'>النظام السوري قيد الاضطرار: اوراق الرمق الاخير</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;صبحي حديدي&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-fe_lpgsoXEw/TzTBtYeKFtI/AAAAAAAAAXw/ETH-j_3BuZA/s1600/09qpt995.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-fe_lpgsoXEw/TzTBtYeKFtI/AAAAAAAAAXw/ETH-j_3BuZA/s1600/09qpt995.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;التفصيل الأكثر دموية في الأسبوع الأخير من عمر الانتفاضة السورية، التي دخلت شهرها الحادي عشر، هو إمعان النظام في استخدام آلة العنف، القتل والقصف والتدمير، في حمص ومناطق وادي بردى وجبل الزاوية بصفة خاصة؛ وتنفيذ سلسلة من العمليات القذرة التي تستهدف شحن المشاعر الطائفية، ومحاولة افتعال مواجهات أهلية ـ أهلية. أكثر من 400 شهيد خلال أقلّ من أسبوع، بينهم عدد كبير من الأطفال، ضمن منهجية خبيثة تسعى إلى 'تطبيع' أرقام الضحايا، بحيث يصبح مألوفاً، او حتى روتينياً، سقوط مئة ضحية كلّ يوم؛ في ناظر السوريين، بغية كسر الإرادة، وزرع الذعر، واستيلاد اليأس، وفي ناظر العالم خارج سورية أيضاً، لكي يزداد انسداد آفاق ما يُسمّى بـ'الحلول السياسية'.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وليس خافياً أنّ استثارة مواجهات أهلية ـ أهلية ذات طابع طائفي، بين السنّة والعلويين خاصة، وفي ساحات ساخنة مثل حمص تحديداً، كانت منذ البدء بنداً مركزياً في 'سلّة' إجراءات الحلّ الأمني، لأنها يمكن أن تخدم في تفرقة الصفّ الوطني، وتشتيت جهود الحراك الشعبي، وتصليب التفاف أبناء الطائفة العلوية حول النظام (مقابل تشدّد مواز، منتظَر، في صفوف السنّة؛ وتخوّف، صامت أو معلَن، في صفوف الأقليات الدينية والمذهبية والإثنية).&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ولقد أُسندت هندسة عمليات الاستثارة تلك إلى مجموعة من الخلايا الخاصة، التي تتبع إدارياً إلى بعض أجهزة النظام الأمنية (مخابرات القوى الجوية، أكثر من سواها)، ولكنها في الواقع لا تأتمر على نحو هرمي داخل الجهاز ذاته، إذْ هي أقرب إلى الخلايا السوداء السرّية، التي ترتبط بخيوط مكتومة مع قيادات أمنية فردية؛ منتقاة على أسس طائفية صرفة، غنيّ عن القول.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;في المقابل، ثمة تفصيل طارىء بالغ الدلالة، أمني وعسكري وسيكولوجي أيضاً، يسجّل ارتساماً جديداً أوضح لانسداد الآفاق أمام الحلّ الأمني، الذي لم يتوقف النظام عن اعتماده منذ 15 آذار (مارس) الماضي، ويعلّق عليه الآمال جميعها في منجاة النظام، أو إنقاذ ما يمكن إنقاذه من تراث 'الحركة التصحيحية'، وما سنّته من تقاليد استبداد ونهب وفساد وحكم عائلي وراثي. هذا التفصيل هو اللجوء، للمرّة الأولى على هذا النطاق، إلى استخدام وحدات الحرس الجمهوري في تنفيذ عمليات عسكرية مباشرة، في الغوطة وريف دمشق المحاذي، وداخل العاصمة ذاتها. وإذا كانت الخطوة منطقية من حيث المبدأ، لجهة الولاء المطلق التي تتصف به تلك الوحدات تجاه حلقة الحكم الأضيق؛ فإنّ نشر الحرس الجمهوري خارج مواقعه التقليدية يعكس ثلاثة صنوف من الاضطرار.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;إنه، بادىء ذي بدء، استنفار لاحتياط عسكري ـ أمني أخير، توفّره الدكتاتوريات عادة للمعارك الفاصلة، والختامية، من حول القصور والمتاريس والملاجىء الرئاسية؛ وحرس النظام السوري لا يشذّ عن هذا الدور، خاصة في أعقاب حلّ التشكيلات العسكرية الخاصة التي كانت تتولى وظيفة احتياطي النظام (وحدات 'سرايا الدفاع'، أيام رفعت الأسد، في المثال الأبرز). وهو، ثانياً، مؤشر جدّي على أنّ الفرقة الرابعة، التي يقودها ماهر الأسد فعلياً، لم تعد قادرة على أداء مقدار الحدّ الأدنى من المهام التي توكل إليها عادة؛ وذلك رغم أنها تعادل ثلاث فرق في واقع الأمر، وعدّتها لا تتفوّق على جميع فيالق الجيش السوري، من حيث صنوف الأسلحة والاختصاصات القتالية، فحسب؛ بل تخرق أعرافها، في التركيب الطائفي والمناطقي لضباطها وصفّ ضباطها وأفرادها، وفي تسلسلها القيادي، وتدابيرها اللوجستية، كلّ قانون عسكري عرفه التاريخ. وأخيراً، يمكن لنشر الحرس الجمهوري أن يشي بما أخذ يعتمل داخل الفرقة الرابعة ذاتها من مشكلات خطيرة، قد لا تبلغ مستوى الانشقاق في الطور الراهن، ولكنها لم تعد بعيدة عن مستوى التشقق الداخلي.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;على الجبهة 'السياسية' ـ كما يستطيب البعض القول، وكأنّ السياسة، أو ما يسمّونه 'التوسطات السياسية'، ما تزال حيّة تسعى! ـ لم يعد في وسع النظام أن يلعب في مضمار أوسع من ثقب إبرة، فعلياً وليس مجازاً. كان في الماضي يتشدق بالحديث عن 'الحوار الوطني'، فوجد أذناً صاغية هنا، وقلباً واجفاً هناك، ولساناً أو قلماً أو صوتاً يلهج بالخشية على سورية من الأخطار الثلاثة الرهيبة: الحرب الأهلية، عسكرة الانتفاضة، والتدخل العسكري الأجنبي. الآن بات النظام هو أوّل مَنْ أخرس هذه الفئات (التي يتسع موشورها لجماعة 'هيئة التنسيق'، وخاصة جناحها الخارجي، و'تيار بناء الدولة'، وشتى صنوف الطهوريين من شهود الزور أو مدمني الصمت أو الحالمين بموقع وسيط ثالث بين النار والرماد!)؛ وسدّ عليها دروب الحوار، سواء مع ممثلي النظام أنفسهم (محمد ناصيف، بثينة شعبان، فاروق الشرع...)، أو عبر وسطاء وحلفاء وأصدقاء (من السفارة الروسية في دمشق، إلى محمد حسنين هيكل، مروراً بالأمين العام لجامعة الدول العربية نبيل العربي).&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;مدهش، على سبيل المثال، أن تعلن 'هيئة التنسيق' أنها ليست ذاهبة إلى موسكو للحوار مع النظام، وأن يعجز السفير الروسي في دمشق، ثمّ وزير الخارجية الروسي سيرغي لافروف (فما بالكم بالمخضرم يفغيني بريماكوف، نفسه)، عن إقناع أيّ من قياداتها الداخلية بالانخراط في المشروع الروسي (وكأنّ النظام وافق، أصلاً، على محاورة 'المعارضة'، في أيّ شبر على البسيطة). وستكون صفعة باردة على خدّ معاوني رئيس الوزراء الروسي، فلاديمير بوتين، إذا انتهت المبادرة الروسية إلى استضافة أمثال قدري جميل وعمار بكداش وصفوان قدسي، بوصفهم فرسان 'المعارضة' السورية؛ وأمثال هيثم سطايحي ومنير الحمش وابراهيم دراجي، بوصفهم ممثلي السلطة!&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;المعلومات، وقراءة ما بين السطور في الصحافة الروسية المستقلة، تشير إلى أنّ الكيل قد طفح بمستشاري الكرملين المعنيين بملفات النظام السوري، خاصة وأنّ أسابيع الانتخابات الرئاسية الروسية تعد بأخطار شتى قد تكون تلك الملفات أحد منابع تغذيتها. ذلك لأنّ استخدام حقّ النقض مرّة ثانية كان أشبه بطلقة نار في القدم، فكيف إذا ارتفعت يد المندوب الروسي في مجلس الأمن، لتعلن الـ'فيتو' الثالث... في أيّ وقت قريب؟ معروف، من جانب آخر، أنّ الحبال التي يسير عليها بوتين، في معالجة الشأن السوري، رفيعة وزلقة ورجراجة: إذا كانت تدنيه، قليلاً، من أصوات القوميين الروس، والأبارتشيك العجائز، الحالمين بالعودة إلى موقع القوّة العظمى ما قبل الـ'بيريسترويكا'؛ فإنّ الحبال ذاتها يمكن أن تسقطه أرضاً في أية لحظة، حيث تنهشه براثن الخصوم من كلّ حدب وصوب.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ليس أقلّ إدهاشاً (رغم أنّ جميع المآلات المنطقية كانت تفضي إليه) خسران النظام لموقف قوى كبرى في مجموعة الدول النامية، مثل الهند والبرازيل وجنوب أفريقيا، سمعت من النظام وعوداً عن وقف العنف والشروع الجدّي في 'الإصلاح'، فامتنعت عن التصويت في المرّة الأولى؛ لكنها، هذه المرّة، أبت أن تُلدغ من جحر الوعود ذاتها، فصوّتت لصالح القرار. وكان وزير خارجية النظام، وليد المعلّم، قد هدد بنسيان وجود أوروبا على الخريطة، والتوجه شرقاً إلى شعوب أخرى صديقة، فانتهى به الأمر إلى ثلاث دول حصرياً، أو تكاد: إيران، روسيا، والصين. وإذا جاز أنّ هذا الحصاد الدبلوماسي هزيل أصلاً، لا سيما إذا وضع المرء بعين الاعتبار ما تعانيه إيران ذاتها من ضائقة مع الغرب، فإنّ اعتماد النظام على هذه المؤونة لن يقيم أوده طويلاً، بافتراض أنها تتولى وظيفة كهذه في الأساس.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;يُضاف إلى هذا أنّ موقع سورية الجيو ـ سياسي الحساس (الذي يرى فيه رأس النظام نقطة قوّة تكفيه شرّ السقوط)، هو في الآن ذاته وبال عليه إذا تبدى كسلاح ذي حدّين، وهو هكذا فعلياً. ومن هنا أتى تلويح الرئيس الفرنسي نيكولا ساركوزي بتشكيل مجموعة عمل دولية، هدفها كسر الجمود الذي يصنعه إصرار روسيا والصين على تعطيل قرارات مجلس الأمن الدولي، والتوجه إلى الجمعية العمومية. ومن هنا تأتي المبادرة التركية إلى عقد مؤتمر دولي حول سورية، والتي تستهدف أوّلاً إخراج أنقرة من الثلاجة التي وضع الأتراك أنفسهم فيها بصدد الموقف من النظام (بانتظار أشغال الجامعة العربية، على الأقلّ)؛ وكذلك نفخ الحياة في التأييد العربي الشعبي لسياسة تركيا إزاء قضايا المنطقة عموماً، والقضية الفلسطينية خصوصاً، والتي بدا أنّ أسابيع الصمت التركي الأخيرة أخذت تُلحق به الأذى.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وليس مستبعداً أن تكون المبادرتان، الفرنسية والتركية، بمثابة ملاقاة آسيوية ـ أوروبية (والبعض لن يتردد في القول: شرقية ـ غربية، أو حتى إسلامية ـ مسيحية) للموقف الدراماتيكي المفاجىء الذي اتخذه وزراء مجلس التعاون الخليجي، وقضى بسحب السفراء من دمشق. ذلك لأنّ حريق التصارع على سورية، وما كان الأسد يهدد به العالم قبل أسابيع، انتهى أغلب الظنّ إلى هذه الخلاصة، الأشبه بمعادلة حسابية في الربح والخسارة: كان 'استقرار' النظام السوري هو ضمانة تجميد أخطار موقع سورية الجيو ـ سياسي، ومعضلاتها الأخرى، الإثنية والدينية والسياسية؛ ولكنّ التغيير، ورحيل آل الأسد تحديداً، صار اليوم هو الضمانة، لأنّ بقاء النظام بات مصدر النيران، وليس الإطفائي لها.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;منطقي، كذلك، أن يُحسم الرأي في طهران لصالح الدفاع عن النظام السوري، بعد أن انقسم الموقف بين مزاج براغماتي يقول بمعالجة الأضرار، والانحناء أمام العاصفة، والهروب إلى أمام، لأنّ النظام ساقط لا محالة؛ ومزاج رافضي، ناري وصراعي ومتشدد، يرى أنّ الدفاع عن الأسد هو دفاع مباشر، وليس بالنيابة، عن القوس التي تطمح طهران إلى استكمال صناعته وشغله، وبخاصة بعد الانسحاب العسكري الأمريكي من العراق، والذي لا يضمّ العراق وسورية لبنان وفلسطين فحسب، بل يتوجب أن يمرّ أيضاً بالخليج العربي، لينغلق عند مضيق هرمز. وخطبة حسن نصر الله الأخيرة، وإعلانه أن 'حزب الله' تلقى ويتلقى كل أشكال الدعم من طهران، ثمّ تأكيده بأنّ لا شيء يحدث في حمص؛ بالإضافة إلى تصريحات الجنرال قاسم سليماني، قائد فيلق القدس الإيراني، حول تحركات عناصر 'الحرس الثوري' بين سورية ولبنان... هي مؤشرات على ميل المرشد الأعلى علي خامنئي إلى مساندة الأسد.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حتى انتهاء الرمق الأخير، بالطبع، حيث الأوراق آخذة في احتراق سريع.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;' كاتب وباحث سوري يقيم في باريس&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;المصدر: &amp;nbsp;صحيفة القدس العربي&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-4777369133304007730?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/4777369133304007730/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=4777369133304007730&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/4777369133304007730'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/4777369133304007730'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post_09.html' title='النظام السوري قيد الاضطرار: اوراق الرمق الاخير'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-fe_lpgsoXEw/TzTBtYeKFtI/AAAAAAAAAXw/ETH-j_3BuZA/s72-c/09qpt995.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-8285076476489837145</id><published>2012-02-07T13:57:00.000-08:00</published><updated>2012-02-07T13:57:00.340-08:00</updated><title type='text'>From Washington this looks like Syria's 'Benghazi moment'. But not from here</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;span class="storyTop " style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif; margin-bottom: 0px; outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;h1 class="title" style="font-weight: normal; margin-bottom: 5px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial; text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Robert Fisk&lt;/span&gt;&lt;/h1&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-size: 13px;"&gt;&lt;span class="storyTop " style="margin-bottom: 0px; outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial; text-align: left;"&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-nSbW5B-SmmI/TzGc1a5DyqI/AAAAAAAAAXg/r3r7DWf5pgs/s1600/Pg-30-assad1-afp.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-nSbW5B-SmmI/TzGc1a5DyqI/AAAAAAAAAXg/r3r7DWf5pgs/s320/Pg-30-assad1-afp.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;President Bashar al-Assad is not about to go. Not yet. Not, maybe, for quite a long time. Newspapers in the Middle East are filled with stories about whether or not this is Assad's "Benghazi moment" – these reports are almost invariably written from Washington or London or Paris – but few in the region understand how we Westerners can get it so wrong. The old saw has to be repeated and repeated: Egypt was not Tunisia; Bahrain was not Egypt; Yemen was not Bahrain; Libya was not Yemen. And Syria is very definitely not Libya.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="body " style="line-height: 1.4; outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial; text-align: left;"&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;It's not difficult to see how the opposite plays in the West. The barrage of horrifying Facebook images from Homs, and statements from the "Free Syrian Army", and the huffing of La Clinton and the amazement that Russia can be so blind to the suffering of Syrians – as if America was anything but blind to the suffering of Palestinians when, say, more than 1,300 were killed in Israel's onslaught on Gaza – doesn't gel with reality on the ground. Why should the Russians care about Homs? Did they care about the dead of Chechnya?&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;Look at it the other way round. Yes, we all know that Syria's intelligence service has committed human rights abuses. They did that in Lebanon. Yes, we all know this is a regime in Damascus, not an elected government. Yes, we all know about corruption. Yes, we watched the UN's humiliation at the weekend – although why La Clinton should expect the Russians to click their heels after the "no-fly zone" in Libya turned into "regime change" is a bit of a mystery.&lt;/div&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;The destruction of the Alawite-led government in Syria – which means in effect, a Shia regime – will be a sword in the soul of Shia Iran. And look at the Middle East now from the windows of the massive presidential palace that overlooks the old city of Damascus. True, the Gulf has turned against Syria. True, Turkey has turned against Syria (while generously offering Bashar exile in the old Ottoman empire).&lt;/div&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;But look east, and what does Bashar see? Loyal Iran standing with him. Loyal Iraq – Iran's new best friend in the Arab world – refusing to impose sanctions. And to the west, loyal little Lebanon refusing to impose sanctions. Thus from the border of Afghanistan to the Mediterranean, Assad has a straight line of alliances which should prevent, at least, his economic collapse.&lt;/div&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;The trouble is that the West has been so deluged with stories and lectures and think-tank nonsense about the ghastly Iran and the unfaithful Iraq and the vicious Syria and the frightened Lebanon that it is almost impossible to snap off these delusional pictures and realise that Assad is not alone. That is not to praise Assad or to support his continuation. But it's real.&lt;/div&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;The Turks, after much Clinton-style huffing and puffing, did not follow through on their "cordon sanitaire" in northern Syria. Nor did King Abdullah II follow through on the Syrian opposition's call for a Jordanian "cordon sanitaire" in the south. Oddly, I repeat yet again, only Israel has remained silent.&lt;/div&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;As long as Syria can trade with Iraq, it can trade with Iran and, of course, it can trade with Lebanon. The Shia of Iran and the Shia majority in Iraq and the Shia leadership (though not majority) in Syria and the Shia (the largest community, but not a majority) in Lebanon will be on Assad's side, however reluctantly. That, I'm afraid, is the way the cookie crumbles. Crazed Gaddafi had real enemies with firepower and Nato. Assad's enemies have Kalashnikovs and no Nato.&lt;/div&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;Assad has Damascus and Aleppo, and those cities matter. His principal military units have not defected to the opposition.&lt;/div&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;The "good guys" also contain "bad guys" – a fact we forgot in Libya, even when the "good guys" murdered their defected army commander and tortured prisoners to death. Oh yes, and the Royal Navy was able to put into Benghazi. It cannot put into Tartous because the Russian Navy is still there.&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; font-size: 13px; text-align: center;"&gt;&lt;span style="line-height: 1.4; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; font-size: 13px; text-align: center;"&gt;&lt;span style="line-height: 1.4; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; font-size: 13px; text-align: center;"&gt;&lt;span style="line-height: 1.4; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; font-size: 13px; text-align: center;"&gt;&lt;span style="line-height: 1.4; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; font-size: 13px; text-align: center;"&gt;&lt;span style="line-height: 1.4; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; font-size: 13px; text-align: center;"&gt;&lt;span style="line-height: 1.4; text-align: left;"&gt;Source:&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="body " style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif; font-size: 13px; line-height: 1.4; outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-X5R8pOsohIc/TzGdEvpzgYI/AAAAAAAAAXo/3Wj0bLtzNOk/s1600/independent_Masthead.png" imageanchor="1" style="line-height: 1.4; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;img border="0" height="63" src="http://4.bp.blogspot.com/-X5R8pOsohIc/TzGdEvpzgYI/AAAAAAAAAXo/3Wj0bLtzNOk/s320/independent_Masthead.png" width="320" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="outline-color: initial; outline-style: none; outline-width: initial;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-8285076476489837145?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/8285076476489837145/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=8285076476489837145&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/8285076476489837145'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/8285076476489837145'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/from-washington-this-looks-like-syrias.html' title='From Washington this looks like Syria&apos;s &apos;Benghazi moment&apos;. But not from here'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/-nSbW5B-SmmI/TzGc1a5DyqI/AAAAAAAAAXg/r3r7DWf5pgs/s72-c/Pg-30-assad1-afp.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-8616087665906066478</id><published>2012-02-06T08:09:00.000-08:00</published><updated>2012-02-06T08:09:58.435-08:00</updated><title type='text'>"ئیخوان"ەكانی كوردستان گەنج و ئازادییەكان لە كوێی بەهارەكەدا دەبینن؟</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;خالید سلێمان&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;06/02/2012&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-1sZdRpp0Qb8/Ty_6qXGdvtI/AAAAAAAAAXY/y3ELCsM8JQ0/s1600/Aknews_853316601.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="213" src="http://2.bp.blogspot.com/-1sZdRpp0Qb8/Ty_6qXGdvtI/AAAAAAAAAXY/y3ELCsM8JQ0/s320/Aknews_853316601.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئەمینداری گشتیی یەكگرتووی ئیسلامیی كوردستان، سەڵاحەدین بەهادین لە 28/1/2012 لە وتارێكدا بۆ گەنجانی حزبەكەی، كۆمەڵێك پرسی گرینگ دەورووژێنێت. ئازادی، چاكسازی، هونەر، پەروەردە و ڕەفتاری گەنج و كۆمەڵێ شتی تری پێوەست بە ژیانی گەنجانەوە، لە سەرووی هەموو ئەمانەشەوە ئەمینداری گشتیی "ئیخوان موسلیمین"ی كوردستان، پەردە لەسەر ئەو ئیدیعایە هەڵدەماڵێ كە بەهارەكە هی هەموان بێ و ناوی لێ دەنێ "بەهاری ئیسلامی".&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;سەڵاحەدین بەهادین دەرگەی سیجالێك دەكاتەوە، دەبوو لەلایەن دەستەبژێری ڕووناكبیرانی كوردەوە بكرایەتەوە، ئەمەش بەو پێیەی ژمارەیەكی زۆریان بەشێك بوون لە خۆپێشاندانەكانی بەردەركی سەرای سلێمانی لە بەهاری 2011دا و ژمارەیەكی بەرچاویشیان ئیسلامییەكانیان بەهێزێكی ئازادیخواز و دژە ستەم و دواكەوتن ناو دەبرد.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لێرەدا وتارەكەی من لە ئاستی گوتاری ڕووناكبیرانی كورددا ناوەستێ و زیاتر لەسەر ئەو خاڵانە ڕادەوستێ كە سەركردەی "ئیخوان"ی كوردستان دەیانورووژێنێ. بە شێوەیەكی ڕوونتر لەسەر ئەو پرسانە دەوەستێ كە پێوەندییان بە گۆڕانكارییەكانی ناوچەكە و ژیانی گەنجانی كوردستانەوە هەیە و بوونەتە جەوهەری وتارەكەی ئەو. لە بەرامبەردا ئەو پرسانەی كە ڕاستەوخۆ پێوەندییان بە ژیانی حزبایەتی و گەنجانی ناو یەكگرتووەوە هەیە، نابنە جێی گفتوگۆ و قسەكردنێكی سەرەكیی وتارەكە. بەڵام كۆی پرسەكان دەچنە سیاقی ئەو فەزا كۆمەڵایەتی و سیاسییەی ڕۆژانە باسی لێوە دەكەین، چێ نابێ ئیسلامییەكان لەناو هەمان فەزادا بن و سیفاتی پیرۆزیش بدەنە ڕۆڵی سیاسی و كۆمەڵایەتییان، یانی بە كورتییەكەی كە ئەوان بەشێك لە فەزای گشتی بن، دەبێ بەشێكیش بن لە داخوازییەكانی فەزای گشتی نەك لە قاڵبدانی شتەكان، بەتایبەتیش لەقاڵبدانی خەون و خولیاكانی گەنج وەك لە وتارەكەی ئەمینداری "ئیخوان"ی كوردستاندا هاتووە.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;دوای ئەوەی سەڵاحەدین بەهادین پاشگری ئیسلامی بۆ "بەهارەكە" زیاد دەكا و ئاماژە بۆ ڕۆڵی دەكا لە ڕاماڵینی سیستمە ستەمكارەكاندا، دێتە سەر ئەوەی كە "تیماركردنی دەردی نەبوونی دیموكراسی و ڕاماڵینی ئاسەوارەكانی دیكتاتۆری بە ڕۆشنبیری و كەرەسە و كەسەكانیەوە، گشت ئەم كارە گرینگە بە تەنیا بە گەنجان ناكرێ، بگرە دەبێ ڕۆڵی خاوەن ئەزموون و پسپۆڕ و شارەزا و دڵسۆزەكان كارا بكرێ.. هتد.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئەوەی لەم خاڵەدا ڕوونە ئەوەیە كە "ئیخوان" لە هەموو ئەو وڵاتانەی خۆپێشاندان و شۆڕشەكان گرتنیەوە، بڕیاری ئەوەیان داوە پاشگرە ئیسلامییەكە بۆ بەهارەكە دابنێن و لەو هەوڵەدان كە ئەو نوخبە "مەخمەلییە" ئاینییەی كە لە سێبەری سیستمە ستەمكارەكانیشدا خاوەن بڕیار و هەژموونی كۆمەڵایەتی بوو، بكەنە ئەو خاوەندار و ئەزموونداری ئەو بۆشایی و كەلێنانەی شۆڕشی گەنجەكان لە دوای خۆیەوە بەجێی دەهێڵێت. هەڵبەتە لەم سیاقەدا فەلسەفەی "ئیخوانەكان" لە ڕستەیەكدا كۆ دەبێتەوە، تەنیا لە گەیشتن بە دەسەڵاتدا خۆی دەگرێتەوە و دوورە لە پرانسیپەكانی دیموكراسی و ئازادی وەك ئەوەی بەشێكی نوخبەی ڕووناكبیرانی كوردیان پێ هەڵخەڵەتاند. مامۆستا بەهادین دەڵێ "ئێمە دوور بچین و درەنگ بگەین زۆر باشترە زوو بگەین بەڵام لە ڕێگادا سەروەری و شانازی و پەیامەكەمان بدۆڕێنین". وەك لە ڕستەیەكی تردا ڕوون دەبێتەوە ئەو "پەیام"ەی كە باسی دەكا ئازادی و سەروەریی یاسا و فرەییی ڕاستەقینەیە لە كوردستاندا. بەڵام ئەم قسانە لە شوێنێكی تری وتارەكەدا پێش ئەوەی بگەنە سەر "ئەرزی واقیع" تووشی جۆرێك لە پەشیمانبوونەوەی خاوەنەكەی، یان با بڵێین پەشیمانبوونەوەی نووسەرەكەی دەبنەوە و تەنیا وەك "بەلاغەیەكی سیاسی" دەمێننەوە، چونكە لای ئەوان ئازادی تەنیا لە ڕووە سیاسییەكەیەوە تەماشا دەكرێ و ئازادییە كۆمەڵایەتی و تاكە كەسییەكان و ئازادییەكانی ژن بەتایبەتی بەشێك نەبوونە و نابن لە گوتاری ئیسلامییەكان. هەڵبەتە لێرەدا گرینگە ئاماژە بۆ ئەوە بكەین كە گوتاری ئیسلامییەكان و ناسیۆنالیستەكان بە درێژای دەركەوتنیان پێوەست بوونە بە یەكترەوە و لە "بەلاغەدا" یەكیان گرتووە و هەر لەوێشدا لە یەكتری جیا بوونەتەوە. یەكێك لەو كێشە ڕەوایانەش وا بە درێژای مێژوو بووەتە قوربانیی ئەم یەكگرتن و لە یەكتر جیابوونەوە لە قوڕ و لیتەی بەلاغەی سیاسیدا، كێشەی فەلەستینییەكانە لە ڕۆهەڵاتی ناوەڕاستدا.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئیسلامییەكان لە خۆپێشاندانەكانی بەهاری ڕابردوودا لە هەموو كەس زیاتر باسی ئازادییان دەكرد و دروشمەكانی ئازادییان بەرز دەكردەوە، یەكێك لەو پرسیارانەی لەو ڕۆژانەدا لە بەرەی خۆپێشاندانەكانم دەكرد، بەشە كۆمەڵایەتی و تاكەكەسییەكانی ئازادی و دروشمەكانی بەردەركی سەرا بوو. بە دڵنیایییەوە پرسیارەكانم ڕووبەڕووی ئیسلامییەكان نەكردووەتەوە و هەرگیز (ئێستاشی پێوە بێت) لەو باوەڕەدا نەبوومە ئیسلامییەكان سنووری تیۆلۆجیا تێ پەڕێنن و لە كۆنسێپتی ئازادی نێزیك بوونەوە، ئێ، ئازادیش تەنیا بەرەنگاربوونەوەی زوڵم و ستەم نییە، بگرە جیهانبینی و بیركردنەوەیە لە ژیان و مرۆڤ و جەستە و پێوەندی و لاهوت و فەلسەفە و "ئیلحاد" و توانای هەڵبژاردنی ئارەزوومەندانەی مرۆڤ بۆ شتەكان و.. هتد. یانی لێرەدا بە پێچەوانەی ئەو ڕوانگەیەوە، ئازادی و لافی ئازادیخوازی كورت دێنێ و هەر ئەوەندە بڕ دەكا سنوورەكانی لاهوتی سیاسی تێ ناپەڕێنێت.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;یەكێكیش لەو پرسیارانەی كە هەموو كات و ئان و ساتێك دەكرێن، بۆچی ئیسلامییەكان ئەو هەموو وزەیە بۆ هات و هاوار لەسەر ئازادیی سیاسی و نوێژی هەینی لە مەیدانە گشتییەكاندا سەرف دەكەن؟ بەڵام كە باس دێتە سەر ئازادییەكانی تاك و كۆمەڵگا و ڕووبەڕووبوونەوەی ئەو هەموو ناهەقییەی لە كۆمەڵگادا بەرامبەر ژن دەكرێن و لە كوشتن و بەزۆر بەشوودان و خەتەنە و لێدان و دڵڕەقیدا بەرجەستە دەبن، یان دەقێكی ئەدەبی بە جۆرێك لە جۆرەكان ئاماژەی بۆ ئاین تێدا بێت، نەك دەمیان دەبێتە تەڵەی تەقیو، بگرە بە هەموو هێزیانەوە دەكەونە كار و ئازادییەكانی ڕادەربڕینیش دەخەنە ناو باس و خواستی سووكایەتیكرن بە ئاینەوە. چی بڕوایەكمان بە ئازادی و ڕۆڵی ئیجابیی "ئیخوانەكان" بێ لە فەزای گشتیدا، لە كاتێكدا ئەو گەنجانەی بەپێی "مەواعیزە ئایدیۆلۆجییەكان" ناجووڵێن و بیر ناكەنەوە بە نەریتبەزێن و شكێنەری ئادابی گشتی دادەنرێن. ئەمینداری گشتیی یەكگرتوو ئاواتەكانی بەشێكی زۆری گەنجانی ئەمڕۆی كوردستان و جۆری ژیان و هەڵسوكەوتیان بە سنووربەزاندن و ئاداب شكاندن دەزانێ، ئەمەش لەو پەرەگرافەدا ڕوون دەبێتەوە كە دەڵێت "جا ئەمڕۆ كە ئاواتەكانی گەنجان بووەتە دابینكردنی هەندێ شتی مادی و مافی سەرەتاییی مرۆڤ، دەبێ گەنجی یەكگرتوو هۆشیارانە هەمان دەرد نەبێ و ئەولەویەتی لێ نەگۆڕێ و تووشی هەمان گرفتی بێ سەبری و مادیگەرایی و ئاداب شكاندن و نەریت بەزاندن نەبێ.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لێرەدا پرسیارەكە ئەوەیە، مادیگەرایی و ئاداب شكاندن و سنووربەزاندن بەلای ئەمینداری گشتیی ئیخوان موسلیمین لە كوردستان چین و مۆركیان چییە و ڕەنگیان چۆنە و لە چیدا بەرجەستە دەبن؟ ئایا دەبێ چاوپێكەوتنی كچ و كوڕێك لە ناو كافیتێریایەكدا، یان ژوانی نێوان دوو خۆشەویست، یان هەر ستایلێكی ژیان لەگەڵ ستایلی ژیانی گەنجانی یەكگرتوودا نەگونجێ بە ئاداب شكاندن ناوزەد بكرێت؟ ئەی باشە خۆ مافە سەرەتایییەكان ناویان مافی سەرەتایییە و دەبێ لە پێش هەموو شتێكەوە قبووڵ بكرێن و بەشی زۆری تێكۆشانی مرۆڤەكانی ئەم سەرزەمینە لەپێناو مافە سەرەتایییەكاندایە، ئیتر بۆ "ئیخوانەكانی" كوردستان بە لادان لە ئادابی گشتی و سنوور بەزاندن و "دەردی كوشندە" ناوی دەبەن؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لە هەمان سیاقی باسكردن لە ژیانی گەنجان سەڵاحەدین بەهادین دێتە سەر قسەكردن لەسەر قوتابییان و زانكۆكان و مۆدێلی جلوبەرگ لەبەركردن و ژوانی نێوان خۆشەویستان دەداتە پاڵ حزبایەتیی تەسك و لاساییكردنەوە و دەڵێت "ناوەندەكانی خوێندن و ئاستی دەرچوون لە ئامادەیی و زانكۆكان بەبێ پەردە پێمان دەڵێ كە دابەزینێكی مەترسیدار هەیە و ناوەندی خوێندن لە جیاتی خوێندن بووەتە پێشانگای جلوبەرگ و ژوانگەی یاران و حزبایەتیی تەسك و لاساییكردنەوە".&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لەوانەیە ئەم قسەیە لە هەموو شتەكان زیاتر جێگەی ڕاوەستان و هەڵوەستەكردن بێت، چونكە ئەو شتانەی كە مامۆستا سەڵاحەدین بە پێشانگای جلوبەرگ و جێگەی ژوان ناویان دەبا، لە پێشیشدا بە ئاداب شكاندن و سنووربەزاندن لەو مافە سەرەتایییانەن وا بە شتی بچووكیان دەزانێت. جلوبەرگ بەشێكی جیانەكراوەیە لە كولتوور و كەسایەتیی گەنج و ئەو پێوەندییە نوێیانەی وا دنیای تەكنۆلۆجیا و گلۆبالیزم كردوونیەتی بە خەسڵەتێكی دیاری ناسنامەی ئەم سەردەمە. ئەوەی پێوەستە بەوەی زانكۆكان بوونەتە جێگای ژوانی خۆشەویستان، وا بزانم ئەمە یەكێكە لە مافە سەرەتایییەكان، گەنج كە لە ماوەی ژیانی خوێندندا، بەتایبەتیش لە زانكۆ كوڕان و كچان بە یەكتری ئاشنا دەبن و كەسایەتیی یەكتر دەناسن و چیڕۆكی ئەڤین و عەشقیش بەشێك دەبێ لەو پێوەندییەی نێوانیان لە ژیانی خوێندندا. چونكە لە هەموو قۆناغەكانی پێش زانكۆدا كچان و كوڕانی ناو كۆمەڵگای كوردی لە ژێر توندتیژیی سیستمێكی دواكەوتووی پەروەردەدا دەژین و داپڵۆسینی ناو قوتابخانەكان و ئارەزووی بەجێهشتنیان كەمتر نین لە چەپۆكی كۆمەڵگا و خەونی هەمیشەییی ڕزگاربوون لە چوارچێوە ئاسنینەكانی.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;هەر لێرەشەوە دێمە سەر ئەوەی كە بەستنەوەی توانای زانستی و داڕشتنی پلانی دواڕۆژ بۆ گەنجان و قوتابییان بە هەندێ دید و بۆچوونی كۆمەڵایەتی و ئیكلیركییەوە و ڕەسمكردنی خەون و داخوازی و مافە سەرەتایییەكانی گەنج لە رێگەی هەندێ زاراوەی وەك سنووربەزاندن و ئاداب شكاندن و " داوێن پیسی"، هیچ لە دەستدرێژیكردنە سەر ئازادییەكان و داپڵۆسینی گەنجان و دەست بەسەراگرتنی خەونەكانیان زیاتر نییە.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span style="background-color: blue;"&gt;&lt;span style="color: white;"&gt;ئەم وتارە لە ئاژانسی ئاکانیوزەوە وەرگیراوە&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-8616087665906066478?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/8616087665906066478/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=8616087665906066478&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/8616087665906066478'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/8616087665906066478'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post_5263.html' title='&quot;ئیخوان&quot;ەكانی كوردستان گەنج و ئازادییەكان لە كوێی بەهارەكەدا دەبینن؟'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-1sZdRpp0Qb8/Ty_6qXGdvtI/AAAAAAAAAXY/y3ELCsM8JQ0/s72-c/Aknews_853316601.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-7732508084072935475</id><published>2012-02-06T06:05:00.000-08:00</published><updated>2012-02-06T06:05:49.666-08:00</updated><title type='text'>كوردستان له‌چاوه‌ڕوانی ده‌ركه‌وتنه‌وه‌ی یاریزانه‌ كۆنه‌كاندا ‌</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;خالد سلێمان‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;6/2/2012&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كوردستان, یان با بڵێین كوردستانه‌كانی رۆژهه‌ڵاتی ناوه‌ڕاست له‌كوێی به‌هاره‌كانی دنیای عه‌ره‌بدان, به‌شێوه‌یه‌كی تر به‌هاره‌ عه‌ره‌بییه‌كان و كۆی گۆڕانكارییه‌كانی رۆژهه‌ڵاتی ناوه‌ڕاست و باكووری ئه‌فریقا- به‌سه‌ربه‌خۆیی باشووری سودانه‌وه‌ له‌ڕێگای شۆڕشی ریفیراندۆمه‌وه‌-, ده‌بنه‌ تینێك بۆ جوڵاندنی شه‌مه‌نده‌فه‌ری وه‌ستاوی كوردستان و پرسیاری سه‌ربه‌خۆیی؟ ئه‌مه‌ پرسیاری دوای خوێندنه‌وه‌ی دوا كتێبـی نووسه‌رو رۆژنامه‌نووس ((ستران عه‌بدوڵڵا)) بوو كه‌ له‌ڕۆژانی رابردوودا له‌ژێر ناونیشانی (كوردستان چاوه‌ڕێی تینه‌) بڵاو بۆوه‌.به‌ڵام له‌سه‌رتاسه‌ری ئه‌و حیكایه‌ته‌ سیاسی و مێژوویانه‌ی وا ده‌یانكاته‌ بابه‌تی كتێبه‌كه‌ی, پرسیارێكی تری لای من دروستكردو ده‌كرێ به‌یه‌كێك له‌بنه‌ماكانی سه‌ربه‌خۆبوونێكی تۆكمه‌ ده‌ستنیشان بكرێت ئه‌وه‌یه‌, ئایا به‌هاره‌ عه‌ره‌بیه‌كان ده‌بنه‌ فاكته‌ری چاكسازییه‌كی سیاسی و ره‌سمكردنه‌وه‌ی سیستمی حوكمڕانی له‌كوردستاندا.هه‌ڵبه‌ته‌ لێره‌دا مه‌به‌ست له‌هه‌رێمی كوردستانه‌و هه‌رێمه‌كانی تر له‌سیاقی جیاوازدا باسده‌كرێن, به‌تایبه‌تیش هه‌ردوو هه‌رێمه‌كه‌ی ژێرده‌ستی توركیاو سوریا كه‌حاڵی حازر له‌جوڵه‌یه‌كی سیاسی و كۆمه‌ڵایه‌تی نوێدا ده‌ژین.&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كۆمه‌ڵێك هۆكار وایان لێكردم بیر له‌وه‌ بكه‌مه‌وه‌ له‌سه‌ر ئه‌م كتێبه‌ی ستران عه‌بدوڵڵا بنووسم, به‌دڵنیاییه‌وه‌ یه‌كه‌م هۆكاریان ئه‌وه‌یه‌ كه‌ كتێبه‌كه‌ به‌شێكه‌ له‌دیمه‌نێكی سیاسی و سیجالێكی رۆژانه‌ی نێوان سیاسییه‌كان و نووسه‌ران و رۆژنامه‌نووسان و ناوه‌نده‌ ئه‌كادیمییه‌كان, هه‌ندێكمان به‌شێوه‌یه‌كی زاره‌كی به‌سه‌ریدا تێپه‌ڕده‌بین و هه‌ندێكیشمان وه‌ك ئه‌وه‌ی له‌م كتێبه‌دا ده‌بینرێت ده‌یكه‌ێنه‌ به‌ڵگه‌و ئارگۆمێنت و كه‌ره‌سته‌ی تێگه‌یشتن و ئا نالیزه‌كردنی گۆڕانكارییه‌كان. دووه‌میان راوه‌ستانه‌ له‌سه‌ر گه‌ڕانه‌وه‌ی توركیاو ئێران وه‌ك دوو یاریزانی كۆنی ناوچه‌كه‌ بۆ ناو بازنه‌ی یاریكردن. سێیه‌میان ناوبردنی شۆڕش و گۆڕانكارییه‌كان وه‌ك چه‌ند به‌هارێكی عه‌ره‌بی و تایبه‌تمه‌ندییه‌كانی ئه‌و وڵاته‌ عه‌ره‌بیانه‌ی شۆڕشه‌كانی گرتنیه‌وه‌. چواره‌میان به‌ستنه‌وه‌ی چاره‌نووسی ((كوردستان))ه‌كان به‌زمانێكی گێڕانه‌وه‌ی وه‌هاوه‌ كه‌ به‌رگی خه‌واجانه‌, یان با بڵێین ئه‌فه‌ندیانه‌ له‌خۆ داده‌ماڵێت و ڕۆده‌چێته‌ ناو خه‌ونی كوردییه‌وه‌ له‌ڕێگای ده‌سته‌واژه‌و میكانیزمی گێڕانه‌وه‌و گوتارێكی (سه‌ردی)ه‌وه‌. له‌م زمانه‌دا نووسه‌ر سیاسه‌ت ده‌گێڕێته‌وه‌و باسی ناكات, سیاسه‌ت ده‌كات حیكایه‌ت نه‌ك به‌سیاسه‌تكردنی حیكایه‌ت. پێنجه‌م و كۆتایی, لانه‌دانه‌وه‌یه‌ به‌لای پرسی چاكسازیی راسته‌قینه‌ له‌كوردستانداو زیاتر راوه‌ستانه‌ له‌سه‌ر ((ئیستیحقاقی نه‌ته‌وه‌یی)), چونكه‌ به‌لای نووسه‌ره‌وه‌ ((زه‌حمه‌ته‌ بۆ نه‌ته‌وه‌یه‌كی وه‌ك كورد له‌یه‌ككاتدا سۆپه‌رمان ئاسا چاكسازیی سه‌رتاسه‌ری و راسته‌قینه‌ بكاو ده‌رك به‌مه‌ترسیه‌كانی سه‌ر كوردستانیش بكات)). لاپه‌ڕه‌ ٩٧&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ستران عه‌بدوڵڵا له‌م نووسینه‌و به‌شێكی تری نووسینه‌كانیدا له‌بری زمانێكی سیاسی داماڵراو, په‌نا ده‌باته‌ سه‌ر حیكایه‌تی سیاسی و مێژوویی و ده‌نگ و باسی نه‌ته‌وه‌كان و پێش هاتنه‌ سه‌ر باسكردنی ئه‌زموونی كوردستان و خۆپیشاندانه‌كانی به‌هاری 2011, بازنه‌یه‌كی نێوده‌وڵه‌تی له‌ئه‌زموونی تبتییه‌كان و ئیگۆرییه‌كان له‌چین و ئه‌مازیغه‌كان مه‌غریب و جه‌زائیرو قیبتییه‌كانی میسرو چیچان و میلله‌تانی تر دروست ده‌كات. له‌م بازنه‌یه‌دا كێشه‌ی كورد زیاتر روونده‌بێته‌وه‌و هه‌ر له‌م سیاقه‌شدا ره‌خنه‌ له‌وه‌ ده‌گرێت میلله‌تان وه‌ك مشك له‌تاقیگه‌كانی ئایدیۆلۆژیادا به‌كار بهێنرێن. به‌ڵام به‌گه‌ڕانه‌وه‌ بۆ لای ئه‌زموونی هه‌رێمی كوردستان و ئه‌و فه‌زا سیاسییه‌ نوێیه‌ی له‌دوای ساڵی 1991ه‌وه‌ دروست بووه‌, هه‌روه‌ها ئه‌و گۆڕانكارییه‌ گه‌وره‌یه‌ی دوای 2003 به‌سه‌ر كوردستاندا هات, به‌شێكی زۆری نووسینه‌كه‌ی بۆ ئه‌و فه‌زا سیاسییه‌ نوێیه‌ دیاری ده‌كات كه‌دوای ده‌ركه‌وتنی ئۆپۆزسیۆن 2009 هاته‌ كایه‌وه‌. لێره‌شدا به‌بێ شك خۆپیشاندانه‌كانی به‌هاری رابردوو كه‌تیایاندا نسیبـی گه‌وره‌ به‌ری ئیسلامییه‌كان ده‌كه‌وێت, كه‌ به‌لای نووسه‌ره‌وه‌ له‌گه‌ڵ ئه‌وه‌ی بزووتنه‌وه‌ی گۆڕان بزوێنه‌ری خۆپیشاندانه‌كان بوو, به‌ڵام ئیسلامییه‌كان قازانجكه‌ری یه‌كه‌م بوون به‌بێ ئه‌وه‌ی له‌ئه‌زموونه‌ (لۆكال)یه‌ بچووكه‌كانیان له‌شاره‌زوور بكۆڵنه‌وه‌و ته‌نانه‌ت ره‌وتێكی چاكسازیی ناوخۆیشیان تێدابێت. هه‌ر لێره‌وه‌ ستران عه‌بدوڵڵا دێته‌ سه‌رئه‌وه‌ی كه‌ئه‌و ئایدیۆلۆژیانه‌ی وا میلله‌تان وه‌ك مشك ده‌خه‌نه‌ تاقیگه‌كانیه‌وه‌, چه‌پ بن یان راستڕه‌و هه‌ر ئایدیۆلۆژیان و جیاوازییان له‌نێواندا نییه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;یه‌كێك له‌و خاڵه‌ گرنگانه‌ی تر كه‌نووسه‌ر له‌سه‌ری راده‌وه‌ستێت, ترسی میلله‌ت و گروپه‌ ئیتنییه‌ بن ده‌سته‌كانن و ئه‌و جیاوازیانه‌ی ترسه‌كان له‌یه‌كتر جیاده‌كه‌نه‌وه‌. له‌میسر قیبتییه‌كان له‌وه‌ ده‌ترسن بكه‌ونه‌ ژێر حوكمێكی تیۆكراتی (ئیخوان)ه‌وه‌, به‌ڵام ترسی سوننه‌كان له‌عیراق یان عه‌له‌وییه‌كان له‌سوریا له‌ده‌ستدانی (ئیمتیازاته‌), به‌ڵام ترسی كورد له‌وانه‌ گه‌وره‌تره‌و ڕه‌گ و ڕیشه‌ی له‌گه‌ڕانه‌وه‌ی دوو جه‌مسه‌ری گه‌وره‌ له‌ناوچه‌كه‌دا بۆ سه‌كۆی سیاسی هه‌رێمایه‌تی- نێوده‌وڵه‌تیش- به‌رجه‌سته‌ ده‌بێت, ئه‌وانیش توركیاو ئێرانن كه‌هه‌ردوولا به‌لای ئیسلامییه‌كاندا ده‌شكێنه‌وه‌و هه‌موو شتێك له‌پێناو لاوازكردنی ناسیۆنالیزمی كورددا ده‌كه‌ن.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;یه‌كێك له‌و خاڵانه‌ی كه‌نووسه‌ر له‌سه‌ری رانه‌وه‌ستاوه‌و ده‌كرا به‌شێكی گرنگی كتێبه‌كه‌ بێت لادانه‌وه‌ بوو بۆ لای ئه‌زموونی هه‌رێمی كوردستان و گرفتی گه‌نده‌ڵی كه‌ به‌بڕوای به‌شێكی زۆر له‌چاودێرانی ناوخۆو ده‌ره‌وه‌ی كوردستان, یه‌كێكه‌ له‌و هۆكارانه‌ی ئه‌زموونه‌كی دواخست و بووه‌ هۆی ده‌ركه‌وتنی ئۆپۆزسیۆن به‌و شێوه‌یه‌ی ده‌ركه‌وت.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;سەرچاوە:&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-WfZP7m5_Yoc/Ty_eBx44SvI/AAAAAAAAAXQ/AmmZGdFDSGw/s1600/logo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-WfZP7m5_Yoc/Ty_eBx44SvI/AAAAAAAAAXQ/AmmZGdFDSGw/s1600/logo.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-7732508084072935475?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/7732508084072935475/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=7732508084072935475&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/7732508084072935475'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/7732508084072935475'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post_06.html' title='كوردستان له‌چاوه‌ڕوانی ده‌ركه‌وتنه‌وه‌ی یاریزانه‌ كۆنه‌كاندا ‌'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/-WfZP7m5_Yoc/Ty_eBx44SvI/AAAAAAAAAXQ/AmmZGdFDSGw/s72-c/logo.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-1651092959751800125</id><published>2012-02-03T22:48:00.000-08:00</published><updated>2012-02-03T22:49:20.218-08:00</updated><title type='text'>علاوي لـ«السفير»: فشلنا .. والعملية السياسية في مستوى ضحل أمن العراق وأمواله بيد أميركا والكلام عن انسحابها ضحك على الذقون</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;امين ناصر&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-Z97v5OCzMvw/TyzUbYEaSNI/AAAAAAAAAXA/uh6WIlEvLtM/s1600/alawi.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="224" src="http://1.bp.blogspot.com/-Z97v5OCzMvw/TyzUbYEaSNI/AAAAAAAAAXA/uh6WIlEvLtM/s320/alawi.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;يقرّ رئيس الوزراء الأسبق ورئيس القائمة العراقية إياد علاوي بفشل العملية السياسية في العراق اليوم، ويطالب الشارع العراقي بعدم انتخابه مجدداً كما يعترف باستمرار الوجود الأميركي في العراق سياسياً وأمنياً، فيما يتخوّف من ضبابية تعيشها البلاد أكثر من أي وقت مضى.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;بعد أن كان اللاعب الأساس في «تركيب» الدولة العراقية، وترقيع صورتها المهشمة بفعل السقوط، وما سبقه أو تلاه، يعترف الدكتور إياد علاوي في حديثه لـ«السفير» أن «من أخطر المراحل التاريخية التي يمكن أن تمر بها الدولة العراقية أو التجربة الديموقراطية، هي المرحلة التي نعيشها حالياًَ، رغم ما نبذله من محاولات رتق للمشهد السياسي فيها. لا ننفك نتجاهل المشهد اليومي وإرهاصاته الثقيلة، وأعباء التركة القديمة من أمن وخدمات واستقرار وبناء علاقة ثقة بين مكونات العراق، كما علاقات حسن الجوار في بلد يحاول جاهداً الخروج من بوتقة العرقيات والمذهبيات والاقتتال الطائفي وشبح التقسيم والصراع على السلطة، لإضفاء صبغة جديدة على عراق ما بعد صدام». ويوضح ما نريده هو «عراق ليس به فساد إداري أو مالي أو أخلاقي كما نراه اليوم في معظم مؤسساته حتى في هيئة النزاهة والمجلس النيابي، فضلاً عن مجمل أروقة الدولة».&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ويتحدث علاوي، الذي شكّل رقماً صعباً في التوافقات العرجاء في بلاد ما بين الأزمات، عن فشل التجربة المعارضة، وعن إقناع الولايات المتحدة بالتدخل العسكري في العراق لتغيير النظام الشمولي فيه، وعن عدم وجود خريطة طريق واضحة لدى أي طرف عراقي ويحذر من عودة الاقتتال الداخلي لأن تداعياته لن تقتصر على العراق فحسب.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وفي التالي نصّ الحوار:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ لماذا قررت «العراقية» تعليق المقاطعة والعودة إلى البرلمان؟ البعض يعزو السبب إلى ضغوط داخلية وخارجية تعرضتم لها؟ أم أن الأمر مجرّد خطوة أولى لإنجاح مؤتمر المصالحة المزمع عقده في بغداد قريبا؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- العودة كانت نتيجة التعاطف الكبير معنا من قبل جميع الأطراف السياسية، كل التحالفات والكتل العراقية وقفت معنا باستثناء دولة القانون - كتلة رئيس الوزراء نوري المالكي. كان هنالك مطالبات مستمرة بعودة «العراقية» إلى قبة البرلمان من قبل كل من التحالف الكردستاني والتيار الصدري والمجلس الإسلامي الأعلى وكتلة الفضيلة وغيرهم، وذلك بعد أن أدركوا أن تعليقنا لعضويتنا ولحضور جلسات البرلمان كان لأسباب واضحة، وبالتالي لا بدّ من معالجة هذه الأوضاع. هذا كان السبب الأول. أما السبب الثاني فهو الدعوة لعقد المؤتمر، ولم يكن بالإمكان تلبية هذه الدعوة أو إنجاحها في ظلّ تعليق حضور «العراقية» للجلسات.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ صحيح أن تعليقكم للعضوية كان ردة فعل على قضية حلفائكم في القائمة كل من نائب الرئيس العراقي طارق الهاشمي ونائب رئيس مجلس الوزراء صالح المطلك؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- أبداً، لقد قاطعنا مجلسي النواب والوزراء قبل قصتي الهاشمي والمطلك. وكانت المقاطعة على خلفية الاعتقالات التي طالت بعض المواطنين في صلاح الدين، بل من الموصل وحتى البصرة، بتهم الانتماء إلى البعث أو الإرهاب، ومن بينهم رئيس مجلس محافظة ديالى. واتخذ قرار المقاطعة في بيت الهاشمي في بغداد. ومن أسباب المقاطعة كذلك غياب مبدأ الشراكة الحقيقية، ثم جاءت بعدها قضية الهاشمي.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ ولكن الاعتقالات جاءت على خلفية معلومات توصلت إليها الحكومة العراقية ووزارتا الداخلية والدفاع، والتي تكشف عن نية البعض بالانقلاب ووجود قيادات من البعث المنحل تخطط لذلك في بعض المناطق؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- هل تعتقد أن شخصاً ما لو كان بمستوى وزير دفاع بإمكانه أن يقوم بانقلاب؟! وتحديداً في ظل الوجود الأميركي؟! بكل تأكيد لا.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ ماذا تقصدون بالوجود الأميركي؟ هل ما زالوا على الأراضي العراقية حالياً؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- بكل تأكيد أميركا ما تزال موجودة في العراق، والكلام عن انسحابها أشبه بالضحك على الذقون. موجودة ومؤثرة سياسياً وأمنياً، أقلّه لحماية صورة الديموقراطية في العراق، وتساعدها في ذلك إيران. فالديموقراطية يعمل على الحفاظ عليها من وافق على تغيير النظام في العراق، ومنها إيران وأميركا ودول الجوار إضافة إلى المجتمع الدولي، حيث لا يزال العراق يعمل تحت الفصل السابع. مع العلم أن لا احد في العراق، مهما كان منصبه، يستطيع تحريك قطعات عسكرية من دون العودة إلى القائد العام للقوات المسلحة رئيس الوزراء نوري المالكي.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ طالما أتيتم على ذكر وزير الدفاع وهذه الوزارة «المشكلة»، لماذا لا توافق الأطراف الأخرى على مرشحيكم للوزارة إذا كانت من حصتكم وفق منهج المحاصصة أو اتفاقية أربيل؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- هذا ما قاله مؤتمر أربيل وما وقعنا من أجله، أن تكون الدفاع من حصة القائمة العراقية، وهذا ما نستغرب تسويفه حتى الآن.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ ولكن رئيس الوزراء العراقي برّر ذلك، في أكثر من لقاء، بأن مرشحيكم من المشمولين بالاجتثاث أو كانوا قادة كبار في البعث الصدامي؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- بالعكس، قدمنا مرشحين لا يرتبطون بأي صلة بحزب البعث. ومنهم فلاح النقيب ولم يكن له أدنى علاقة بالحزب، حيث كان قد انتمى والده حسن النقيب إلى البعث عام 1954 ثم تركه عام 1956، وفلاح كان وزيرا للداخلية وليس له أي علاقة بالحزب. المرشح الآخر كان وزير الداخلية السابق جواد البولاني الذي عمل وزيراً للداخلية مع المالكي، فهل نزل البعث عليه «بالبراشوت»؟ وهناك مرشح آخر كان معتقلا لفترات طويلة ثم مطارداً من قبل صدام وجهاز استخباراته. هل هؤلاء بعثيون، أم أن القيادات الأمنية وضباط العسكر التي تحكم الآن بأمر المالكي هي البعثية المتشددة التي تعتقل وتعذب وتقتل أبناء العراق؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ هنالك من يقول إن خلافك مع المالكي هو حول صلاحيات المجلس الوطني للسياسات الاستيراتيجية؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- هذا كان تحصيل الاتفاقية التي وقعها بيده - اتفاقية اربيل. علماً أن هذا المجلس لا يشرّف أحداً، ولا يشرّفني أن أكون جزءا منه حقيقة ولا من الحكومة، لا الآن ولا مستقبلا. العملية السياسية في العراق وصلت إلى مستوى ضحل، مستوى لا يليق بالشعب العراقي، ولهذا أنا أطلب من العراقيين عدم الذهاب مجددا لانتخابي أو انتخاب أي ممّن يشاركون الآن في عمل يسيء للعراق، فنحن كساسة أسأنا للمواطن كثيراً.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ المجلس ليس دستورياً، فلماذا أصررتم عليه في فترة ما؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- كان من مقررات أربيل وتم التوقيع عليه. نعم صحيح انه ليس دستوريا، لكنه جاء وفق مبدأ التوافق والشراكة.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ مؤتمر اربيل لم يكن دستورياً كذلك، فلمَ التمسك بمقرراته؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- بقية الاتفاقيات الأخرى، وهي ثماني، دستورية. منها النظام الداخلي لمجلس الوزراء، ومنها ضرورة عرض التعيينات، التي على مستويات عسكرية ومدنية (آمر لواء فما فوق ومستشار ووكيل وزارة ووزير) على مجلس النواب. لكن هذه المقرّرات تعرضت لخرق دستوري، فاليوم هنالك 380 تعييناً مهماً لقادة فرق عسكرية ووكلاء وزارة بالوكالة حصلوا من دون العودة إلى البرلمان.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ تتحدثون عن فترة المعارضة ومقارعتكم للنظام وعن أسباب فشله في إدارة الدولة. هل وضعتم بدوركم تصورا أو خطة عمل لحكم العراق؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- أبداً لم تكن هنالك أي خريطة طريق لدى العراقيين، وكذلك لم يكن لدى الأميركيين، ولهذا تحدثنا مراراً عن عدم وجود سياسة واضحة لما بعد الحرب. ونحن كحركة سياسية كنا ضد الحرب، وطالبنا بتغيير نظام الحكم من الداخل، وتحدثنا مع كل الدول بعد احتلال صدام للكويت عن سبل دعمنا للإطاحة به من الداخل، فكانت الأجوبة بعدم إمكانية التغيير من الداخل. فكانت الحرب وغيرت نظام الحكم.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;خيارات المعارضة بعد الإطاحة بالنظام لم تكن تفكيك الدولة ولكن الذهاب إلى حكومة انتقالية لمدة ثلاث سنوات. وكل الجهود والدراسات والخطط التي بذلت لبناء الدولة بعد انهيارها وضعها الأميركيون في السراديب ولم تبصر النور. فالمشكلة كانت وما تزال عدم وضوح الرؤية الأميركية فيما يتعلق بالشأن العراقي، وهذه الإشكاليات لا تحل إلا في حال اعتمد العراقيون على أنفسهم بالكامل واتخذوا القرارات الصحيحة لبناء دولتهم.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ تتحدثون كثيراً في «العراقية»، كما خصومكم، عن المؤتمر الوطني، ما هو دوره وما البديل إذا فشل؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- إنه كمؤتمر اربيل. لكن المشكلة في مدى التزام الآخرين بمقررات هذا المؤتمر واتفاقياته. والخوف في حال فشل المؤتمر كبير، فالدولة عاجزة والوزارات عاجزة ولا توجد حكومة أو برنامج كامل، وكل ذلك وسط انتشار الإرهاب في كل مكان، وفق تصريح وزير الدفاع الأميركي ليون بانيتا الذي قال هنالك ما لا يقل عن 1000 عراقي أعضاء في تنظيمات «القاعدة».&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ بعد العودة إلى البرلمان، هل ستوعزون إلى وزرائكم بالعودة إلى مجلس الوزراء، لا سيّما ان البعض منهم يشغل وزارات مهمة كالمالية ونحن في بداية سنة جديدة والدولة تحتاج إلى إقرار الموازنة؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- قضية الوزراء تنطوي على حساسية أخرى. فالنواب أعضاء مجلس تشريعي ونحن نحتاج إلى تشريع قوانين. أما مجلس الوزراء فهو في الجانب التنفيذي، ومشكلتنا في هذا الجانب كبيرة. لهذا نحن ندرس الموضوع للنظر في جدوى مساهمة وزرائنا في إنجاح المؤتمر وتحقيق نتائج تخدم الشعب العراقي. نحن حققنا الغرض حينما سحبنا نوابنا، والغرض هو الضغط على الشركاء في العملية، وحينما يتحقق الهدف وتنم نتائج المؤتمر عن ايجابيات أو اقله نتائج لجنته التحضيرية، فلا يعود من داع لاستمرار سحب الوزراء أو تعليق مشاركتهم.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ كلامكم عن نجاح المؤتمر وردي، ونحن إلى اليوم لا نرى إجماعا حتى على لقاء اللجان التحضيرية له...&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- الأطراف والكتل الرئيسية لم تحسم أمرها وهي المعنية بالحضور وعقد مثل مؤتمر كهذا. وعدم حضور قادة الصف الأول مثل السيد مقتدى الصدر أو مسعود البرزاني أو السيد عمار الحكيم أو قادة التحالف ودولة القانون، كما جرى في مؤتمر اربيل، سيؤدي إلى انهيار الشراكة في العراق. حضورهم مهم لأن قسماً كبيراً منهم هو المسؤول عن الأزمة أو طرفاً فيها.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ مشكلتكم مع المالكي مع شخصه، ولهذا تسعون إلى إجراء لقاء معه عبر رئيس الجمهورية ولا تذهبون إلى التحالف ورئاسته السيد الجعفري، فهل صحيح ما تناقلته الصحف العراقية عن طلبكم اللقاء مع المالكي بوساطة جلال طالباني؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- هذا غير صحيح. لم أطلب لقاء المالكي ولم أتوسط لدى طالباني، فلا داعي لمثل لقاء كهذا. أما أن التقي بالمالكي في جلسات وحوارات فلا مانع لديّ، فهو رئيس للوزراء وأنا مواطن عادي. اللقاء يحدث بين فينة وأخرى للحديث عن شؤون العراق، والتقينا قبل فترة قليلة في منزل طالباني.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ لماذا لا تذهبون إلى المعارضة؟ لماذا لا تمارسون دوركم النيابي والرقابي وأنتم تتحدثون عن فساد في كل أروقة الدولة؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- نعم نحن نتحدث فقط ولا وجود لأي شيء عملي. لكنني أود أن أشير أنني عندما كنت في الحكومة أنجزت ديوان الرقابة المالية وعينت رئيساً له ودعمته، وأتيت بهيئة النزاهة، ودعيت إلى التحقيق مع أربعة وزراء وثبت تورط وزارتين بالفساد وبراءة وزارتين أخريين. أما الآن فلا توجد لدينا دولة بمعنى الدولة، توجد لدينا سلطة.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ ما رأيكم بما يُحكى عن العراقية بأنها اقرب إلى موضوع إقرار الأقاليم أو الفدراليات، وهو وسيلة ضغط أو وسيلة من وسائل إضعاف المركز؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ـ الفدرالية أو الاقاليم أمر كفله الدستور ولست أنا من أقررتها، باستثناء فدرالية كردستان التي تكونت منذ عقود طويلة. فنحن كـ«عراقية» نقول إن العقاب الجماعي الذي حدث للمحافظات والتدخل في شؤونها الإدارية والمحلية، كل ذلك أدى إلى المطالبة بالأقاليم، وذلك بسبب الضغط على هذه المحافظات ومنع الموارد المالية عنها والقمع الذي حدث بحق أبنائها، وهو تحول مبني على ردة فعل دستورية، وإن كانت مفاصل الدستور تحتاج إلى معالجات.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ من المسؤول عن الأمن في العراق، والمواطن يعتقد أن الأمن سياسي وأنكم من تؤججون الصراع بسبب الطائفية السياسية والنزاعات؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- الأمن بيد رئيس الوزراء كونه القائد العام للقوات المسلحة، فهو وزير الدفاع والداخلية. كنا وما زلنا نتحدث عن عملية سياسية، وهذه لن تنجح من دون الشراكة الحقيقة وعدم تهميش الآخر. وعلى المالكي، الذي كان مهمشا من نظام صدام بحكم كونه معارضة كما كنا، أن يلتزم بمبدأ الشراكة الحقيقية حتى نتحول بعدها إلى ديموقراطية ناجزة.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ فيما يتعلق بعلاقاتكم مع الخارج، هنالك حديث خطير عن علاقات مهمة مع كل من قطر وتركيا ودول غربية بينما لديكم مشاكل كبيرة مع إيران؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- أبلغني الرئيس بشار الأسد أن إيران تضع خطوطاً حمراء على القائمة العراقية، ونقل لي هذا الكلام أمام 16 شخصاً من قيادات القائمة ولأسباب اجهلها حتى اللحظة. وعن قطر، اقسم أنني لم أتلق دولارا واحدا منها، وأصلاً ما حكي عن «العراقية» معيب من أنها تكونت في قطر أو تركيا أو تلقت دعماً أياً كان هذا الدعم.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ كيف تنظرون إلى التصريحات التركية بشأن العراق، وما قاله رئيس الوزراء التركي رجب طيب اردوغان «إن ما يحدث في العراق سيعصف بأمنه وستؤدي المشكلات به إلى حرب طائفية»؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- حقيقة لا توجد لدينا سياسة خارجية عراقية واضحة أو قوية، ولو وجدت سياسة كهذه لما وصلنا إلى مرحلة تتدخل فيها الدول بأمورنا الداخلية. وعن تعليق اردوغان، اعتقد انه يشعر بالخوف ذاته الذي نشعر به من عودة الطائفية والعنف والاقتتال الداخلي، والخوف نفسه موجود لدى أميركا ودول أخرى. وحتى كلام قائد الحرس الثوري قاسم سليماني الأخير دليل على خوف إيراني من المرحلة المقبلة في العراق وتداعياتها، ليس على العراق فحسب بل على المنطقة بأسرها.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;÷ إذا لم تكن لديكم سياسة خارجية قوية وواضحة، فلماذا الدعوة إلى المؤتمرات العربية والقمم والمصالحات؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;- العراق اليوم دولة ضعيفة ومحمية من أميركا بطريقة مضطربة. واشنطن تضع يدها على البلاد بطريقة مخيفة: أموالنا محمية من قبلها، لقد قررت الإدارة الأميركية الاحتفاظ بكل المال العراقي في أميركا لحمايته. إضافة إلى هذا الأمر، تلعب أميركا الدور الأبرز في مجلس الأمن لا سيما أن العراق ما يزال تحت البند السابع. وثالثاً، هناك اتفاقية استراتيجية بين العراق والولايات المتحدة بها جوانب عديدة، من بينها جوانب أمنية، وجزء منها الوجود الأمني اليومي على الأرض العراقية.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;أما بالنسبة للسياسة العراقية الخارجية فهي غير واضحة ومرتبكة وخائفة وحائرة وخجلة. لا أعلم كيف تتغير المواقف الآن فيما يتعلق بالملف السوري، وقد اتهمت الحكومة العراقية ذاتها، وبالأمس القريب، النظام في سوريا بالإرهاب وطالبت بمحاكمته دولياً، فجأة تغير الأمر وهذا دليل على تخبط السياسة الخارجية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;source:&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-F2E3MNtuVVY/TyzUmIdeMjI/AAAAAAAAAXI/sFug10XZpvs/s1600/Logo.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-F2E3MNtuVVY/TyzUmIdeMjI/AAAAAAAAAXI/sFug10XZpvs/s1600/Logo.png" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-1651092959751800125?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/1651092959751800125/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=1651092959751800125&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1651092959751800125'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1651092959751800125'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/02/blog-post.html' title='علاوي لـ«السفير»: فشلنا .. والعملية السياسية في مستوى ضحل أمن العراق وأمواله بيد أميركا والكلام عن انسحابها ضحك على الذقون'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/-Z97v5OCzMvw/TyzUbYEaSNI/AAAAAAAAAXA/uh6WIlEvLtM/s72-c/alawi.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-2011061220339969420</id><published>2012-01-31T14:14:00.000-08:00</published><updated>2012-01-31T14:15:29.334-08:00</updated><title type='text'>كه‌نعان مه‌كیه‌و حازم ساغیه‌ له‌باره‌ی تۆتالیتاریزم و ژینگه‌ی خێڵه‌كی عه‌ره‌بییه‌وه‌ ‌</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئاماده‌كردنی&lt;span class="s1"&gt;: &lt;/span&gt;خالد سلێمان‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-srxSNBxJcJ4/Tyhmqr7ziiI/AAAAAAAAAWw/LMi1wlQqF74/s1600/report310.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-srxSNBxJcJ4/Tyhmqr7ziiI/AAAAAAAAAWw/LMi1wlQqF74/s1600/report310.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌م گفتوگۆیه‌ی نێوان كه‌نعان مه‌كیه‌ی رۆشنبیری عیراقی و حازم ساغیه‌ی نووسه‌رو رۆشنبیری لوبنانی كه‌ دوای رووخانی رژێمی سه‌دام حسێن له‌ یه‌كێك له‌ قاوه‌خانه‌كانی &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;له‌نده‌ن&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;دا ئه‌نجامدراوه‌، تایبه‌ته‌ به‌باسكردن له‌سه‌ر تۆتالیتاریزم و ژینگه‌ی كۆمه‌ڵایه‌تی و خێڵه‌كی هه‌ردوو رژێمی به‌عس له‌ سوریا و عیراق&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌و خاڵانه‌ی كه‌ هه‌ردوو نوسه‌ر له‌سه‌ری راده‌وه‌ستن و شیكارییان ده‌كه‌ن ده‌چنه‌وه‌ ناو ره‌گوڕیشه‌ی ئه‌و ته‌نگوچه‌ڵه‌مانه‌وه‌ كه‌ كۆمه‌ڵگه‌ عه‌ره‌بییه‌كان به‌ ده‌ستیانه‌وه‌ ده‌ناڵێنن، له‌وانه‌ بێگومان ده‌وڵه‌ت و حكومه‌ته‌كان، چونكه‌ ره‌سه‌نگه‌رایه‌تی له‌ جیهانی ئیسلامیدا &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;به‌ تایبه‌تی جیهانی عه‌ره‌ب&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;كه‌ ناسنامه‌ی تاك و گرووپه‌كان ره‌نگڕێژ ده‌كات، سه‌رچاوه‌یه‌كه‌ ئێستاو ئاینده‌ به‌وشێوه‌یه‌ گۆش ده‌كات كه‌ له‌گه‌ڵ ئه‌و ره‌سه‌نگه‌رایه‌تییه‌دا بگونجێن كه‌ ساڵه‌های ساڵه‌ توانایه‌كی گه‌وره‌ی هه‌بووه‌ له‌ رووی گه‌ڕاندنه‌وه‌ی هۆشیاری بۆ قاوغه‌ خێڵه‌كییه‌كه‌ی به‌بێئه‌وه‌ی هیچ كۆششێكی فیكری یاخود سیاسی ئه‌وتۆ له‌پێناو شیكردنه‌وه‌ی دیارده‌كاندا بخرێته‌گه‌ڕ&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌و سۆنگه‌یه‌وه‌كه‌ تیره‌گه‌ریی خۆی خزاندووه‌ته‌ نێو گشت شاده‌ماره‌كانی ژیانه‌وه‌و سیمای سه‌ره‌كی ده‌وڵه‌ت له‌ كۆمه‌ڵه‌ عه‌ره‌بی و ئیسلامیه‌كاندا ره‌نگڕێژ ده‌كات، كه‌ ده‌كرێت به‌ بڕێك خه‌ڵووز له‌ناخی زه‌ویدا وه‌سف بكرێت و ته‌نیا پێویستی به‌ پله‌یه‌كی گه‌رمی كه‌م هه‌یه‌ تا دابیگرسێت و كڵپه‌ بستێنێت، به‌م پێیه‌ش مۆدێرنه‌ &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;خێوه‌ت&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;ی خێڵه‌كانی سوتاند بێ ئه‌وه‌ی توخنی رۆحی تیره‌گه‌ریی و سیمبوله‌كانی و ئه‌و سیستمی په‌یوه‌ندییه‌ بكه‌وێت كه‌ تاكه‌كان به‌ یه‌كه‌وه‌ گرێ ده‌دات&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;لێره‌دا ساغیه‌ و مه‌كییه‌ گفتوگۆ له‌سه‌ر واقیعی تۆتالیتاریزمی عه‌ره‌ب ده‌كه‌ن به‌ گوێره‌ی ده‌رهاویشته‌كانی ئه‌و ره‌سه‌نگه‌رایه‌تییه‌ی كه‌ كه‌لتووری تاك و گرووپه‌كانی له‌ جیهانی عه‌ره‌بدا لێوه‌ هه‌ڵده‌قوڵێت&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;هه‌روه‌ك هه‌ردووكیان رووناكی ده‌خه‌نه‌ سه‌ر ئه‌و په‌یوه‌ندییه‌ ئۆرگانییه‌ی كه‌ حوكمی تۆتالیتاریزم و مۆدێرنه‌ به‌جومگه‌كانی خێڵ و كه‌لتووره‌كه‌ی ده‌به‌ستێته‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;هه‌روه‌ها هه‌ردوو نووسه‌ر له‌ تێكڕای دیالۆگه‌كه‌دا دێنه‌سه‌ر میكانیزمی گه‌ڵاڵه‌بوونی تۆتالیتاریزم و ژینگه‌و بنه‌ماو ئه‌و خه‌سڵه‌تانه‌ی كه‌ تۆتالیتاریزمی عه‌ره‌ب له‌ تۆتالیتاریزمی ئه‌وروپایی جیاده‌كه‌نه‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌م دیالۆگه‌ له‌ نێوان حازم و مه‌كیه‌ له‌باره‌ی تۆتالیتاریزم له‌ جیهانی عه‌ره‌بدا &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;به‌ تایبه‌تی عیراق و سوریا&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;دوای رووخانی رژێمی سه‌دام حسێن كراوه‌، پێشتریش مه‌كیه‌ رژێمی حوكمی به‌عسی له‌ عیراق به‌تۆتالیتار ئه‌ژماركردووه‌، ئه‌ویش له‌ كتێبی &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;كۆماری ترس&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;دا&amp;nbsp;&amp;nbsp; كه‌ له‌ ناوه‌ڕاستی هه‌شتاكانی سه‌ده‌ی رابردوودا نووسیویه‌تی، به‌ڵام له‌م خاڵه‌دا ساغیه‌ بۆچوونی جیاوازی هه‌یه‌ و پێیوایه‌ تۆتالیتاریزم په‌یوه‌ندیی به‌ مۆدێرنه‌وه‌ هه‌یه‌ له‌كاتێكدا رژێمی به‌عس له‌ عیراقدا تێكه‌ڵه‌یه‌ك بووه‌ له‌ تۆتالیتاریزم و سته‌مكاری خێڵه‌كی و بنه‌ماڵه‌یی&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌مش ده‌قی دیالۆگه‌كه‌یه‌&lt;span class="s2"&gt;:&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;كه‌واته‌ باباسی تۆتالیتاریزم بكه‌ین&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;تۆتالیتاریزمی رژێمی حافز ئه‌سه‌د و به‌راوردكردنی به‌ تۆتالیتاریزمی سه‌دام حسێن&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئێمه‌ی عه‌ره‌ب له‌وانه‌ تۆ، چۆن باسی تۆتالیتاریزممان كردووه‌؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌وه‌ راست نییه‌ بڵێین كه‌ رژێمی حافز ئه‌سه‌د تۆتالیتار یاخود نیمچه‌ تۆتالیتار بووه‌، من پێم باشه‌ به‌ دیكتاتۆری عه‌سكه‌رتار ناوی بنێم&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئا ئه‌مه‌ پرسیاره‌كه‌یه‌، ئایا رژێمی حافز ئه‌سه‌د تۆتالیتاره‌؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;له‌ رژێمی دیكتاتۆریه‌تی عه‌سكه‌رتاره‌وه‌ نزیكه‌، به‌ڵام گه‌ر به‌ وردی سه‌یری سروشتی ئه‌و رژێمانه‌ بكه‌ین&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ده‌بینین ئه‌وانه‌ ده‌توانن له‌ رابردوو و ئێستاو ئاینده‌ بده‌ن، به‌ جۆرێك ئه‌وانه‌ له‌ رێگه‌ی خودی رژێمه‌كه‌یانه‌وه‌ له‌ ئێستا ده‌ده‌ن و له‌ رێگه‌ی هه‌ڵگێڕانه‌وه‌ی مێژووه‌وه‌ له‌ رابردوو ده‌ده‌ن وه‌ك چۆن ئه‌و مێژووه‌ ده‌شێوێنن و له‌ ئاینده‌دا ده‌تخه‌نه‌ به‌رده‌م كێشه‌ی وه‌هاوه‌ به‌ شێوه‌یه‌ك زه‌حمه‌ت ده‌بێت چاره‌سه‌ریان بۆ بدۆزرێته‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;بۆنموونه‌ به‌شار ئه‌سه‌د ئه‌گه‌ر كار بۆ كرانه‌وه‌ی سیاسی و لیبراڵی و دیموكراتی بكات ئه‌وا ده‌وڵه‌ت لاواز ده‌بێت خۆ ئه‌گه‌ر له‌سه‌ر رێبازی باوكیشی بمێنێته‌وه‌ ئه‌وا وڵاته‌كه‌ هه‌رچی زیاتره‌ نابووت ده‌بێت و له‌رووی ئابووری و كۆمه‌ڵایه‌تیه‌وه‌ لاواز ده‌بێت هیچ چاره‌سه‌رێك نییه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;بۆ نموونه‌ تۆ ته‌ماشای عیراق بكه‌، به‌بوونی سه‌دام كاره‌سات بوو به‌بێ ئه‌ویش هه‌ر كاره‌ساته‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ژماره‌یه‌كی وێكنه‌چوون و رق و كینه‌ له‌ كۆمه‌ڵگه‌دا گه‌شه‌یان كردووه‌ كه‌ زۆر زه‌حمه‌ته‌&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;كاتێك دێینه‌ سه‌ر بابه‌تی گه‌شبینی، ئه‌مه‌ش وه‌ك ده‌زانیت قسه‌یه‌كی دوورو درێژه‌ له‌ نێونماندا، باشه‌ ناكرێت به‌ رۆیشتنی ئه‌سه‌د و رۆیشتنی سه‌دام لاپه‌ڕه‌یه‌كی نوێ هه‌ڵبدرێته‌وه‌و ده‌رگایه‌كی نوێ بكرێته‌وه‌؟ له‌ رووی بابه‌تییه‌وه‌ ئا ئه‌مه‌ یه‌كه‌م كۆسپه‌، راسته‌ ره‌وشه‌كه‌ خراپ بووه‌ و هه‌ڵئاوساوه‌، به‌ڵام مه‌رج نییه‌ ئه‌گه‌ری گۆڕین و وه‌ڵامه‌كه‌ هه‌میشه‌ نێگه‌تیڤ بێت، ئه‌مه‌ش به‌و مانایه‌یه‌ كه‌ باجه‌كه‌ به‌م شێواز و به‌و شێواز ده‌درێت&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;به‌ڵام گۆڕین پێویسته‌ شادمانی و خه‌نده‌ له‌گه‌ڵ خۆی بهێنێت&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;به‌ گشتی گۆڕین كارێكی گه‌شبینانه‌و خه‌نده‌ هێنه‌، گشت شۆڕشه‌كان به‌ڵێنێك به‌ گه‌لان ده‌ده‌ن، به‌ڵام رزگاربوون له‌ دیكتاتۆریه‌ت و تۆتالیتاریزم ده‌بێته‌ مایه‌ی كۆكردنه‌وه‌ی ته‌رمه‌كان، واته‌ گۆڕین به‌ئازارو تاڵاو چه‌شتن، له‌ خراپترین حاڵه‌تیشدا ده‌ڵێین&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئیدی ژماره‌یه‌كی كه‌متر ده‌مرن&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;وه‌ك ده‌زانیت له‌ سوریا زۆربه‌ی زۆری دانیشتوانه‌كه‌ی سوننه‌ن، له‌ نێویاندا زۆر كه‌سی ئوسووڵی هه‌ن، واته‌ دوای سی ساڵ له‌ رژێمی تۆتالیتاری گه‌ر ئه‌م ناوزه‌دكردنه‌ت بوێت، ئایا سه‌ركردایه‌تییه‌كی سوننه‌ نییه‌ ببێته‌ ئه‌لته‌رناتیڤ بۆ دۆخه‌كه‌، ئایا عه‌له‌وییه‌كان هه‌ر له‌ ده‌سه‌ڵات ده‌مێننه‌وه‌؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئه‌مجۆره‌ جه‌نگی ناوخۆییه‌ پێویستی به‌ باوه‌ڕو سه‌ركردایه‌تی نییه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;به‌ بارێكی دیكه‌، كۆمه‌ڵگه‌ پێویستی به‌جۆشدان هه‌یه‌، ئه‌و لایه‌نه‌ش كه‌ پرۆسه‌ی جۆشدانی خێرا ده‌كات هه‌موو شتێك كۆنترۆڵ ده‌كات، حافز ئه‌سه‌د به‌ درێژایی سی ساڵ توانی سوریا له‌ت و په‌ت بكات و دۆخه‌كه‌ بكاته‌ بارمته‌ به‌ ده‌ست ده‌سه‌ڵاته‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;له‌ عیراقیش زیاتر؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;عیراق زیاتر نا، شێوازی سوریا له‌ شێوازی عیراق جیایه‌، سه‌ركوتكاری له‌وێ كه‌متره‌، كۆنترۆڵ به‌سه‌ر مه‌رجه‌ع&amp;nbsp;&amp;nbsp; له‌وێ زیاتره‌، حافز ئه‌سه‌د ده‌ستی به‌سه‌ر مه‌رجه‌عه‌كاندا گرتبوو كه‌ له‌ڕووی نه‌رێتییه‌وه‌ كۆمه‌ڵێك مه‌رجه‌عی سوننی و عروبی و یه‌كبوونخوازبوون، گه‌ره‌كیان بوو فه‌له‌ستین رزگاربكرێت، به‌م پێیه‌ش بارێكی ئاڵۆزتری خوڵقاندبوو، تێزی عروبی له‌ عیراقدا له‌ رووی نه‌رتییه‌وه‌ تێزێكی سوننه‌ی گرێدراو به‌ ده‌وڵه‌ته‌وه‌ بوو&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;واته‌ رژێم نه‌یتوانی بوو خۆی به‌سه‌ر كۆمه‌ڵگه‌دا به‌ ته‌واوه‌تی گشتگیر بكات&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;له‌ كاتێكدا شیعه‌ به‌ تایبه‌تی له‌ رێگه‌ی نه‌جه‌فه‌وه‌، چه‌ندین مه‌رجه‌عی تایبه‌ت به‌ خۆیان به‌رهه‌مهێناوه‌، لێره‌دا جیاوازی له‌ نێوان ئه‌وان و قسه‌ی سوننه‌كاندا روونه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;له‌ سوریا&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; عه‌له‌وییه‌كان وا سوننه‌كان وێنا ده‌كه‌ن كه‌ له‌ رووی عروبه‌وه‌ ترسنۆكن&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;سه‌دام حسێن له‌سه‌رهه‌مان مه‌سه‌له‌ له‌ عیراقدا كاری ده‌كرد، سیمبوله‌&amp;nbsp;&amp;nbsp; تایبه‌ته‌كانی شیعه‌ی هێنابوو&amp;nbsp;&amp;nbsp; له‌ سیاسه‌ته‌كانی&amp;nbsp;&amp;nbsp; خۆیدا پشتی&amp;nbsp;&amp;nbsp; پێ ده‌به‌ستن&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئه‌م شته‌ له‌ عیراقدا مۆركێكی كه‌متر سیاسیانه‌ی له‌چاو سوریا وه‌رگرتبوو، به‌ واتایه‌ك له‌ واتاكان، عروبه‌ی شیعه‌ عروبه‌یه‌كه‌ له‌ ده‌وڵه‌تی هاوچه‌رخ و سیستمه‌كه‌ی خۆی ده‌ربازكردووه‌، عروبه‌ی ره‌چه‌ڵه‌كه‌، شانازییكردنه‌ به‌ شه‌ره‌ف و كه‌رامه‌ت و مۆراڵ شانازیكردنه‌ به‌ خوێنی عه‌ره‌ب، ئه‌م شتانه‌ لای شیعه‌ هه‌ن نه‌ك سوننه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;عرووبه‌ی سوننه‌ به‌ سیاسه‌تكراوه‌، واته‌ تاكی شیعه‌ لافی ئه‌وه‌ به‌سه‌ر تاكی سوننه‌ لێده‌دات كه‌ له‌و عه‌ره‌بتره‌ و پێیوایه‌ ئه‌و به‌خوێنی تورك &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;پیس بووه‌&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;له‌ كاتێكدا تاكی سوننه‌ له‌ سیاسه‌تدا گه‌ره‌كیه‌تی كار له‌سه‌ر یه‌كبوون &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;یه‌كبوونی عه‌ره‌ب&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;بكات&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;تاكی شیعه‌ یه‌كبوونی ناوێت، به‌ڵام سه‌دام ده‌یتوانی مه‌رجه‌عه‌كانی شیعه‌ په‌رته‌وازه‌ بكات و ئه‌وانه‌ بۆ خۆی ببات كه‌ به‌دڵی بوون&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ده‌یوست بڵێت ئێوه‌ ئه‌سڵی عه‌ره‌بن بۆیه‌ وه‌رن تێكه‌ڵی ماشێنی ئایدیۆلۆژیای ناسیۆنالیزم بن&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌مه‌یان له‌ رۆژگارێكدا له‌ناو حزبی به‌عسدا سه‌ری گرتبوو&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;چونكه‌ هێزی شیعه‌ له‌ناو ئه‌م حزبه‌ له‌ سه‌ره‌تادا به‌ گوته‌ی حه‌نا به‌تاتۆ هیچ له‌ هێزی سوننه‌كان كه‌متر نه‌بوو&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;حه‌نا به‌تاتۆ له‌م وه‌سفه‌ مێژووییه‌دا زێده‌ڕۆیی كردووه‌&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;به‌ڵام كاتێك به‌عسیه‌كان پێیان نایه‌ نێو قۆناغی عه‌سكه‌رتاریه‌وه‌، ئیدی قورسایی سوننه‌كان له‌ قورسایی شیعه‌كان زیاتر بوو، فوئاد ریكابی و تاڵیب شه‌بیب و حازم&amp;nbsp;&amp;nbsp; جه‌واد و سه‌عدون حه‌مادی هانی فكێكی ئه‌و ناوانه‌ سه‌ركرده‌ی بنه‌ڕه‌تی بوون له‌ حزبی به‌عسدا و وه‌ك ده‌شزانیت ئه‌وانه‌ كۆمه‌ڵێك ناوی شیعه‌ن&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;به‌ گشتی پرسیاره‌كه‌ ئه‌وه‌یه‌، چۆن ده‌كرێت باسی تۆتالیتاریزم له‌ رووی كه‌لتوور و هونه‌ره‌وه‌ بكه‌ین له‌گه‌ڵ بوونی ئه‌م ته‌رزانه‌ له‌ كه‌لتووری لۆكاڵدا، ئه‌م قسه‌یه‌ له‌ كاتێكدا ده‌كه‌م كه‌ بنه‌ماڵه‌ی ئه‌سه‌د و بنه‌ماڵه‌ی تكریتیم له‌ خه‌یاڵدایه‌؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;تۆ مۆدێرنه‌ بخه‌ره‌ ئه‌ولاوه‌، رژێمی تۆتالیتار له‌ پێكهاته‌كه‌یدا ساده‌یه‌ نه‌ك رژێمێكی ئاڵۆز بێت، به‌م پێیه‌ش پێویستی به‌و میكانیزمه‌ ئاڵۆزه‌نییه‌ &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;سۆشیالیزم &lt;span class="s2"&gt;- &lt;/span&gt;دیموكراسی&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;كاری له‌سه‌ر ده‌كات، بۆ ئه‌وه‌ی رژێمی تۆتالیتار كار بكات پێویستی به‌سۆفستایزم نییه‌، نه‌ هیتله‌ر و نه‌ستالین سۆفستایی بوون، واته‌ ئه‌وه‌ رژێمێكه‌ له‌ سروشتێكی ناوخۆی كه‌ له‌ ئارادا بووه‌، هه‌ڵده‌قوڵێت و گه‌ڵاڵه‌ ده‌بێت پێویستی به‌ تیۆریزه‌كردنی ناوخۆیی ئاڵۆز نییه‌&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;به‌ڵام پێویستی به‌ كۆكبوون له‌سه‌ر وه‌رگرتنی هه‌ندێك سیمای مۆدێرنه‌ هه‌یه‌، واته‌ نه‌ك ته‌نیا به‌ندیخانه‌ و ئه‌شكه‌نجه‌دان، بایه‌خدان به‌ بنیاتنانی حزب و سیستمی فێربوون &lt;span class="s2"&gt;...&lt;/span&gt;هتد&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئا ئه‌مه‌ له‌ سوریاو عیراقدا جێگه‌ی بایه‌خپێدان بووه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;بنه‌ماڵه‌ له‌گه‌ڵ ئه‌و شتانه‌دا ناكۆك نه‌بوو&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌م حاڵه‌ته‌ گرنگه‌و پێویسته‌ سه‌رنج بدرێت&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;بۆ نموونه‌ حوكمی سه‌دام له‌یه‌ك كاتدا بنه‌ماڵه‌یی و نابنه‌ماڵه‌یش بوو، هه‌ندێكجار كه‌سانی نێو بنه‌ماڵه‌كه‌ی خۆی سه‌ركوت ده‌كرد و خه‌ڵكانێكی له‌ ده‌ره‌وه‌ی بنه‌ماڵه‌كه‌ ده‌هێنا، به‌ڵام له‌ ساڵانی كۆتایی حوكمه‌كه‌یدا هه‌رچی زیاتر پشتی به‌ بنه‌ماڵه‌ ده‌به‌ست، ئه‌وه‌ی لێره‌دا گرنگه‌ ئه‌وه‌یه‌ كه‌ رژێمی عیراق به‌رله‌وه‌ی ئه‌و جه‌نگانه‌ ده‌ستپێبكات كه‌ هه‌ڵیگیرساندن، واته‌ پێش ساڵی &lt;span class="s2"&gt;(1980)&lt;/span&gt;، له‌ قۆناغێكی ته‌واو تۆتالیتاریدا بوو، ئه‌م قۆناغه‌ زۆر گرنگ بوو له‌به‌رئه‌وه‌ی تێیدا داموده‌زگا ئه‌منییه‌كان ده‌سه‌ڵاتیان به‌سه‌ر سوپادا كێشابوو، چونكه‌ له‌ رژێمی تۆتالیتاریدا پۆلیس و موخابه‌رات ده‌سه‌ڵات به‌سه‌ر سوپا و دامه‌زراوه‌كانی دیكه‌دا ده‌كێشن، له‌ عیراقیش هه‌روابوو، من له‌ كتێبـی &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;كۆماری ترس&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;دا ئه‌م دۆخه‌م به‌ ژماره‌ هه‌ڵسه‌نگاندووه‌ و چۆن ده‌سه‌ڵات پیاده‌ ده‌كرا، له‌وكاته‌دا سه‌دام منداڵه‌كانی بچووك بوون و له‌ دیمه‌نه‌ سیاسییه‌كه‌دا ده‌رنه‌كه‌وتن، واته‌ حوكمه‌كه‌ بنه‌ماڵه‌یی نه‌بوو&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئا، به‌دڵنیاییه‌وه‌ بێگومان، واته‌ رژێمێكی تۆتالیتار یاخود دیكتاتۆری عه‌سكه‌رتار كه‌ له‌ حوكمی بنه‌ماڵه‌ تێپه‌ڕ بكات، به‌ڵام شتێكی تیۆریی زۆر گرنگ هه‌یه‌، له‌ وڵاتێكی وه‌ك ئه‌ڵمانیا تۆتالیتاریزم ئه‌فسانه‌ی بنه‌ماڵه‌ی له‌ نێو كۆمه‌ڵگه‌دا داهێنابوو، كه‌چی له‌ وڵاته‌كانی ئێمه‌دا بنه‌ماڵه‌ هه‌یه‌، خێڵ‌ هه‌یه‌، بۆیه‌ بیر كردنه‌وه‌یه‌كی ره‌گه‌زپه‌رستی یاخود تێوریزه‌كرنی تێدا نییه‌، چونكه‌ خێڵه‌كه‌ له‌ بنه‌ڕه‌تدا خۆی هه‌یه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئیدی زۆر تێت ناگه‌م، تۆ تیۆریزه‌ بۆ شتێكی دیكه‌ ده‌كه‌یت&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;من باسی شێوازێكی تایبه‌تی تۆتالیتاریزم له‌ كۆمه‌ڵگه‌ غه‌یره‌ ئه‌وروپییه‌كان ده‌كه‌م، وردتر مه‌به‌ستم ئه‌وه‌یه‌ لێره‌دا هه‌نه‌ ئه‌رندت زۆر به‌كه‌ڵك نییه‌ و له‌باره‌ی ئه‌م حاڵه‌ته‌ خێڵه‌كیه‌وه‌ بابه‌تێكی به‌پێز پێشكه‌ش ناكات&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;هه‌نه‌ ئه‌رندت، تیۆریزه‌ی بۆ وشه‌ی&lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;تیره‌گه‌ری&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;كردووه‌ و خستویه‌تیه‌ نێو چه‌مكی &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;میلله‌تگه‌رایی&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;یه‌وه‌، چونكه‌ له‌ خۆرئاوا چه‌مكی تیره‌یان هێناوه‌و خستویانه‌ته‌ نێو ئایدیۆلۆژیای ناسیونالیزمه‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;له‌ خۆرهه‌ڵات سه‌ره‌ڕای ئه‌وه‌ی تیره‌ی تێدایه‌، هه‌مان شت رووی داوه‌ به‌ڵام به‌شێوازێكی جیاواز له‌وه‌ی له‌ تۆتالیتاریزمی خۆرئاوادا په‌یڕه‌و كراوه‌، ئه‌و جیاوازیه‌شت له‌بیر نه‌چێت كه‌ له‌نێوان تیره‌گه‌ریی مه‌زهه‌بی و ئه‌و تیره‌یه‌دا هه‌یه‌ كه‌ هه‌نه‌ ئه‌رندت باسی كردووه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;چونكه‌ بۆ نموونه‌ له‌ حاڵه‌تی هیندستاندا رقوكینه‌ی تیره‌یه‌ك به‌رامبه‌ر تیره‌یه‌كی دیكه‌ بوونی جیاواز ناسڕێته‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;تیره‌ له‌ ئه‌وروپادا زیاتر حاڵه‌تێكی زه‌ینییه‌ وه‌ك له‌وه‌ی واقیعی بێت، واته‌ بریتیه‌ له‌ گه‌ڕانه‌وه‌یه‌كی رۆحی بۆ تیره‌ یاخود گۆڕینی بۆ بیرۆكه‌یه‌ك كه‌ تێیدا جیهان به‌ره‌و پێش مۆدێرنه‌ بگه‌ڕێندرێته‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئا ئه‌مه‌ شته‌ ترسناكه‌كه‌یه‌، چونكه‌ هیچ په‌یوه‌ندییه‌ك له‌ نێوان تیره‌ له‌ سه‌ده‌ی نۆزده‌ و تیره‌ی ئه‌مڕۆدا نییه‌، دیارده‌ی نوێ له‌ خۆرئاوادا پشت به‌ ئامڕازی گه‌یاندنی ئه‌وتۆ ده‌به‌ستێت كه‌ له‌ سه‌ده‌ی نۆزده‌دا نه‌بوون&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;حاڵه‌ته‌كه‌ لای ئێمه‌ جیاوازه‌، چونكه‌ ئێمه‌ تیره‌ی نوێی لای خۆمان به‌تیره‌ی &lt;span class="s2"&gt;(800)&lt;/span&gt;ساڵ‌ له‌مه‌وبه‌ر ده‌به‌ستینه‌وه‌، كه‌چی هێتله‌ر به‌ &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;ده‌زگایه‌كی قه‌ڵغان&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;ده‌یبه‌ستایه‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;له‌ حاڵه‌تی هه‌ردوو رژێمی حافز ئه‌سه‌دو سه‌دام حسێن&lt;span class="s2"&gt;-&lt;/span&gt;دا مامه‌ڵه‌كردنه‌كه‌ له‌گه‌ڵ‌ ده‌مارگیریدا مامه‌ڵه‌یه‌كی واقیعیانه‌ بوو به‌به‌راورد له‌گه‌ڵ‌ حاڵه‌ته‌ زه‌ینییه‌كه‌ له‌لای هیتله‌ر&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;به‌ڵام له‌بیریشت نه‌چێت ده‌مارگیریی له‌تۆتالیتاریه‌ عه‌ربیه‌كاندا ده‌مارگیرییه‌كی عه‌ره‌بییه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;له‌ رووی گوتاره‌وه‌، هیتله‌ر به‌ جه‌ماوه‌ره‌كه‌ی خۆی نه‌وتووه‌ &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;برایان&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;به‌ڵكو وتویه‌تی هاوڕێیان، به‌ڵام لای ئێمه‌ جه‌ماوه‌ر به‌ برایان بانگ ده‌كرێت، ئێمه‌ پێویستمان به‌كۆششێكی زۆر نییه‌ تاوه‌كو بونیاده‌ كۆنه‌كان له‌خه‌یاڵداندا بجووڵێنین، كه‌چی هیتله‌ر پێویستی به‌كۆششێكی زۆر هه‌بوو تاوه‌كو بنكه‌ مردووه‌كه‌ بجوڵێنێت، به‌ڵام له‌وه‌ گرنگتر ده‌شێت حزب له‌ ئه‌ڵمانیا له‌وه‌ مۆدێرنتر بێت كه‌ لای ئێمه‌ هه‌یه‌، چونكه‌ ئاسته‌كانی مۆدیرنه‌ له‌ حزبی نازییدا زۆر له‌ ئاسته‌كانی مۆدێرنه‌ له‌ حزبه‌كانی لای خۆمان زیاترن، به‌ هه‌مان شێوه‌ به‌كارهێنانی میكانیزمی مۆدێرن له‌ نێو حزبی مۆدێرندا&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئه‌مه‌ش په‌یوه‌ندیی به‌ پێشكه‌وتنی پیشه‌سازیه‌وه‌ هه‌یه‌ لای ئه‌وان&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئه‌مه‌ زۆر گرنگه‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئه‌و مه‌ترسییانه‌ی باسیان ده‌كه‌یت ئه‌وه‌یه‌ له‌ دیدی تۆوه‌ سیستمی ده‌مارگیری مه‌زهه‌بی لای ئێمه‌ ناگۆڕێت، منیش وای ده‌بینم كه‌ ده‌گۆڕێت، بۆ نموونه‌ جوڵانه‌وه‌ ئاینیه‌كان كه‌ئیدی هه‌مان جوڵانه‌وه‌ ئاینیه‌ كۆنه‌كان نین، ئه‌مڕۆ له‌فۆرمێكی نوێدان، جارێك به‌ ناوی ناسیونالیزمی عه‌ره‌ب و جارێكی دیكه‌ به‌ناوی ئاین، كه‌واته‌ ئه‌مانه‌ كۆمه‌ڵێك ده‌مارگیری نوێن&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;من ناڵێم ئه‌وانه‌ كۆنن، به‌ڵكو ئه‌وانه‌ ده‌توانن بۆ كۆنه‌كه‌ بگه‌ڕێنه‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;با نموونه‌ی دیارده‌ی په‌یكه‌ره‌كان وه‌ربگرین، مه‌به‌ستیشم ته‌نیا په‌یكه‌ری ماددی نییه‌ به‌ڵكو په‌یكه‌ره‌ زه‌ینییه‌كانه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;حزب له‌جیهانی عه‌ره‌بدا به‌ئاسانی ده‌توانێت ده‌ست بۆ په‌یكه‌ره‌ كۆنه‌كان به‌رێت، چونكه‌ كۆمه‌ڵگه‌كان هه‌ر له‌ كۆنه‌كه‌دا ده‌ژین &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;هێشتا موته‌نه‌بی له‌ناوماندایه‌&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;، له‌ خۆرئاوا ئیدی ئه‌م دیارده‌یه‌ نه‌ماوه‌، ئه‌ڵمانیا به‌شێوازێكی مۆدێرنتر گوزارشتی له‌خۆی كردووه‌و رێكخراوتر بووه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئایا ده‌كرێت ئه‌وشتانه‌ دیاری بكه‌یت كه‌ له‌ دیارده‌ی تۆتالیتیاریه‌ عه‌ره‌بیه‌كاندا به‌ به‌راورد له‌گه‌ڵ‌ تۆتالیتارییه‌كانی خۆرئاوادا ناگۆڕێن؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;هه‌موو شتێك ده‌گۆڕێت، به‌ڵام هه‌ندێك رێگای داخراو هه‌ن كه‌ جاری واهه‌یه‌ ده‌گه‌نه‌ قۆناغێك كه‌ تووشی پێكدادان ده‌بن له‌گه‌ڵیدا و بۆ دواوه‌ ده‌گه‌ڕێنه‌وه‌ و سه‌رله‌نوێ ده‌ست پێده‌كه‌نه‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌م سه‌ربرده‌یه‌ له‌ حاڵه‌تی ئه‌وروپادا جیاوازه‌، چونكه‌ خۆی له‌ ئاوێنه‌كه‌یدا ده‌بینێت، كه‌چی ئێمه‌ خۆمان له‌ ئاوێنه‌ی ئه‌وروپایی و ئاوێنه‌ی كۆنیشدا ده‌بینین، سه‌ربرده‌كه‌ تێكچرژاوه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;با بۆ تۆتالیتارییه‌كانی لای خۆمان &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;له‌ سوریا و عیراق&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;و ئه‌و جیاوازیانه‌ بگه‌ڕێنه‌وه‌ كه‌ تۆ باسیان ده‌كه‌یت، تۆ وتت رژێمی تۆتالیتاری له‌ سوریا كۆمه‌ڵگه‌ی له‌ت و په‌ت كردووه‌ و رایه‌ڵه‌ كۆمه‌ڵایه‌تییه‌كانی پچڕ پچڕ كردووه‌، كه‌واته‌ چۆن ئه‌م رژێمه‌ ده‌توانێت ئه‌و په‌رته‌وازه‌یه‌ كۆبكاته‌وه‌، چ یاسایه‌ك كۆیان ده‌كاته‌وه‌؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;باكتێبی &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;كۆماری ترس&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;به‌ نموونه‌ وه‌ربگرین، تۆ ئه‌وه‌ت ره‌تكردۆته‌وه‌ كه‌سه‌دام حسێن گه‌نده‌ڵ‌ بووبێت، چونكه‌ ئه‌و شه‌یدای مێژووه‌، تۆش لێره‌دا وێنه‌یه‌كی خۆرئاواییت به‌ نموونه‌ هێناوه‌ته‌وه‌، هیتله‌ر شه‌یدای مێژوو بوو، ستالینین&lt;span class="s2"&gt;-&lt;/span&gt;یش هه‌روا بوو، مه‌به‌ستم ئه‌وه‌یه‌ تۆ لایه‌نی تایه‌فی و لایه‌نی لۆكاڵیت له‌ بابه‌ته‌كه‌دا نادیده‌گرتووه‌ و پشتت به‌ كۆپیكردنی تۆتالیتارییه‌ هاوچه‌رخه‌كان به‌ستووه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;له‌ رووی ئه‌خلاقییه‌وه‌ ئه‌وه‌ی ده‌یڵێیت راسته‌، به‌ڵام له‌رووی زیره‌كییه‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;...&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;جیاوازی نێوان من و تۆ ئه‌وه‌یه‌ تۆ ته‌نیا ئیش له‌سه‌ر مۆدێرنه‌ ده‌كه‌یت، تۆ گریمانه‌ ده‌كه‌یت كه‌تۆتالیتاریزم كۆمه‌ڵگه‌ ده‌گونجێنێت ئه‌مه‌ش له‌ژێر كاریگه‌ریی مۆدێرنه‌ی خۆرئاوادایه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;به‌ڵام كۆمه‌ڵگه‌ش تۆتالیتاریزم ده‌گونجێنێت&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;هیتله‌ر كێشه‌ی بنه‌ماڵه‌ و مه‌زهه‌ب و خێزانی نه‌بوو، كێشه‌ی ئاینیی نێوان كاتۆلیك و پرۆتستانت له‌ ئه‌ڵمانیا چاره‌سه‌ر كرابوو&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;كه‌چی له‌ عیراقدا كێشه‌كه‌ جیاوازه‌ و تایه‌فه‌گه‌ری و مه‌زهه‌بگه‌رایی به‌پتر له‌ شێوازێك و بێ ئه‌وه‌ی ده‌ركی پێ بكرێت رۆچوونه‌ته‌ ناو هه‌موو شتێك و كاریگه‌رییان بۆ سه‌ر هه‌موو شتێك هه‌یه‌، رژێمیش له‌ ژێر ئه‌م كاریگه‌رییه‌ هه‌ست پێ نه‌كراوه‌دا به‌لای پشت به‌ستن به‌ رایه‌ڵه‌ خێزانییه‌كان دایده‌شكێنێت، چونكه‌ هێشتا دامه‌زراوه‌ی برایه‌تی و ئامۆزایه‌تی كاریگه‌ره‌، كه‌چی له‌ ئه‌ڵمانیا نه‌ماوه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;له‌م ته‌نگژه‌یه‌ ده‌رم بێنه‌، جا ئه‌گه‌ر سه‌دام و دڵڕه‌قییه‌كه‌ی له‌ماوه‌ی ئه‌و هه‌موو زه‌مه‌نه‌ دووروو درێژه‌دا و گشت ئه‌و جه‌نگانه‌ی كه‌ عیراق&amp;nbsp;&amp;nbsp; پێیدا تێپه‌ڕبوون كۆمه‌ڵگای له‌ ده‌مارگیری و مه‌زهه‌بگه‌رایی ده‌رنه‌هێنابێت، باشه‌ چی بكه‌ین؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;كێشه‌ك ئه‌وه‌یه‌ ئێمه‌ نازانین براو ئامۆزاكانی هێتله‌ر و ستالین كێن، كه‌چی تۆتالیتاریزم لای ئێمه‌ پشتی به‌ براو ئامۆزاكان به‌ستووه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;به‌ڵام ستالین پشتی به‌ جۆرجییه‌كان ده‌به‌ست&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;پشتی به‌ جۆرجییه‌كان ده‌به‌ست، به‌ڵام پشتی به‌ بنه‌ماڵه‌ نه‌ ده‌به‌ست و هه‌ر جوڵانه‌وه‌یه‌كی جۆرجی له‌بار ده‌برد، سه‌دام له‌ تكریتی نه‌ده‌دا &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;بێگومان هیچ جووڵانه‌وه‌یه‌كی تكریتی نه‌بوو&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;، به‌ پێچه‌وانه‌وه‌ گه‌شه‌ی به‌ تكریتچێتی ده‌دا، شتێك له‌گه‌ڵ‌ سه‌دامدا گه‌شه‌ی كرد ناوی تكریتی بوو، من به‌ر له‌ سه‌دام گوێم له‌ تكریتی نه‌ببوو ئه‌گه‌رچی ئه‌و ناوی بنه‌ماڵه‌ بچوكه‌كانی به‌كار ده‌هێنا&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;ئه‌مه‌ به‌سه‌ر سه‌دام سه‌پێندرابوو، چونكه‌ ره‌چه‌ڵه‌كه‌كه‌ی له‌ تكریته‌وه‌ هاتبوو&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;به‌ڵام ستالین له‌ هه‌رشتێكی ده‌دا كه‌ سیمای جوڵانه‌وه‌یه‌كی ناسیۆنالیستی جۆرجی تێدا بوایه‌، ئه‌گه‌رچی پشتیشی به‌ جۆرجییه‌كان ده‌به‌ست&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;له‌ حاڵه‌تی عیراقدا له‌ چڵه‌پۆپه‌ی ده‌ورانی رژێمی تۆتالیتاریی به‌عسدا جیاوازییه‌ك هه‌یه‌، چونكه‌ دوای جه‌نگی دووه‌می كه‌نداو تۆتالیتاریزمیه‌كه‌ی پووكاببووه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;من له‌ پێشه‌كی چاپی نوێی &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;كۆماری ترس&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;دا ئه‌مه‌م نووسیوه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;پێشتر باری سه‌رنجم ئه‌وه‌بوو كه‌ ئه‌و رژێمه‌ی له‌ &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;كۆماری ترس&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;دا وه‌سفم كردبوو بوونی نییه‌، ئیدای گۆڕاو رۆیشت&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌و رژێمه‌ی به‌ به‌رنامه‌ خه‌ڵكی ده‌كوشت، ئیدی كه‌وته‌ ده‌ستبڕین و گوێ بڕین و داخكردنی ناوچه‌وان و سه‌ری خه‌ڵك&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;رژێمێك به‌ یه‌كجاری لاواز ببوو و په‌نای بۆ ئه‌م شێوازی سزادانه‌ ده‌برد، دیاره‌ تۆتالیتاریزم لاوازببوو له‌ شتێكه‌وه‌ بۆ شتێكی ته‌واو جیاواز گۆڕابوو&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌م گۆڕانه‌ له‌ڕێگه‌ی شۆڕش یاخود شتێكی هاوشێوه‌وه‌ نه‌هات، به‌ڵكو به‌هۆی ئه‌و گۆڕانكارییانه‌وه‌ هات كه‌ به‌سایه‌ی جه‌نگی دووه‌می كه‌نداوه‌وه‌ له‌ وڵاته‌كه‌دا روویاندا، جگه‌ له‌وه‌ش سێ یه‌كی وڵات &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;ئیدی كه‌وته‌ ژێر ده‌سه‌ڵاتی كورده‌وه‌ و كۆنتڕۆڵیش به‌سه‌ر باشووردا وه‌ك جاران نه‌ما، به‌م پێیه‌ش ئیدی كۆنتڕۆڵێكی ره‌ها به‌سه‌ر وڵاته‌كه‌ نه‌ماو رژێمه‌كه‌ وه‌كو رژێمی حوكمی ئه‌ڵمانیای دوای جه‌نگی یه‌كه‌می جیهانی لێ هاتبوو&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;لێره‌دا شێوازی دیكه‌ی جیاوازیی نێوان تۆتالیتاریزمه‌كانی خۆرئاواو نا خۆرئاوا ده‌رده‌كه‌وێت، یه‌كه‌میان دروست ده‌بێت و شكست ده‌خوات و هه‌ره‌س ده‌هێنێت و هیچ رێگه‌یه‌كی پاشه‌كشه‌ی نییه‌، چونكه‌ ئه‌گه‌ر گریمانه‌ بكه‌ین كه‌ ستالینیزم برووخابایه‌،&amp;nbsp;&amp;nbsp; ئه‌وا ئه‌گه‌ری ئه‌وه‌ نه‌بوو ستالین هانای بۆ جۆرجییه‌كان هێنابوایه‌، نه‌شمانزانیوه‌ كه‌ هیتله‌ر به‌ر له‌ رووخانی رژێمه‌كه‌ی هانای بۆ كه‌س بردبێت&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;له‌مه‌دا له‌گه‌ڵ‌ تۆ كۆكم&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;هیتله‌ر به‌ره‌و پێگه‌یه‌كی بنه‌ماڵه‌یی یاخود رایه‌ڵه‌ی خوێن و خزمایه‌تی نه‌خزا كه‌چی تۆتالیزمه‌كانی عه‌ره‌ب، ئه‌گه‌ر ناوزه‌ندكردنێكی وردترت ده‌وێت، نیمچه‌ تۆتالیتاریان، ئه‌وانه‌ له‌سه‌ر دوو هێڵ‌ ئیشیان كردووه‌، له‌لایه‌ك مه‌یلی لۆكاڵیان گه‌شه‌ی پێداوه‌ و له‌لایه‌كی دیكه‌وه‌ ده‌ستیان به‌سه‌ر وڵاته‌كه‌دا كێشاوه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌ سوریا لازقیه‌ و دێهاته‌كانی ده‌وروبه‌ریان وه‌رگرتووه‌، به‌ڵام له‌ هه‌مان كاتدا سوریایه‌كی تۆتالیتاریان بنیات ناوه‌ و فاكته‌ره‌كانی لایه‌نگیری &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;لۆكاڵ‌&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;یان گه‌شه‌پێداوه‌، ئه‌مه‌ش ئه‌و بنكه‌ ره‌سه‌نگه‌رایه‌تییه‌یه‌ به‌ جۆرێك ئه‌گه‌ر ئه‌زموونی تۆتالیتاریزم له‌ سه‌نته‌ردا هه‌ره‌س بهێنێت ئه‌وا لازقیه‌ و تكریت به‌ده‌سته‌وه‌ ماون، تۆ بنكه‌ی خۆت هه‌یه‌ و بۆخۆت ده‌گه‌ڕێته‌وه‌&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌م ئاراسته‌یه‌ لای حافز ئه‌سه‌د و لای سه‌دام حسێن بوونی هه‌یه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;له‌مه‌دا له‌گه‌ڵ‌ تۆ كۆك نیم، چونكه‌ هه‌ره‌سهێنانی رژێمی تۆتالیتاری به‌ سروشتی خۆی هه‌ره‌سهێنانێكی ته‌واوه‌تییه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;حازم&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;تۆتالیتاریزم، له‌ ئه‌وروپا به‌ چاویلكه‌ی ده‌وڵه‌ت ته‌ماشای ده‌كرێت، واته‌ ده‌وڵه‌ت یه‌كسانه‌ به‌ كۆمه‌ڵگه‌و كۆنتڕۆڵیشی ده‌كات، به‌ڵام له‌ كۆماڵگه‌كانی ئێمه‌دا ده‌وڵه‌ت هه‌یه‌، هه‌روه‌ها &lt;span class="s2"&gt;(&lt;/span&gt;كه‌سوكار&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;هه‌یه‌، له‌ سوریاو عیراق حوكمڕان تۆتالیتاره‌ به‌ڵام كاتێك له‌به‌ر هه‌ر هۆیه‌ك بێت گه‌مارۆ ده‌درێت ئه‌وا به‌ره‌و ناوچه‌كه‌ی خۆی راده‌كات و گه‌مه‌ی كه‌سوكارچیه‌تی ده‌كات و به‌م پێیه‌ش كێشه‌یه‌كی گه‌وره‌ ده‌خاته‌ به‌رده‌م یاسای ده‌وڵه‌ته‌وه‌ و له‌وانه‌شه‌ كێشه‌ی جه‌نگی ئه‌هلی بخاته‌ روو&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌مه‌ له‌لای هیتله‌ر بۆ كوێ چوو؟ بۆ نموونه‌ نه‌مسا، خۆی له‌ بنه‌ڕه‌تدا كه‌سێكی هه‌ڵكه‌ندراو بوو، ستالین&lt;span class="s2"&gt;-&lt;/span&gt;یش ئایا بچێته‌ جۆرجیا؟ به‌ڵام سه‌دام و حافز ئه‌سه‌د ده‌چنه‌ تكریت و لازقیه‌، له‌وێ بونیادی خۆیان هه‌یه‌، له‌وێ تایه‌فه‌ و گرووپ و ناوچه‌ی جوگرافی گرێدراو به‌ خۆیان هه‌یه‌&lt;span class="s2"&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌نعان&lt;span class="s2"&gt;: &lt;/span&gt;واته‌ هیچ نه‌گۆڕاوه‌، له‌ بیرت نه‌چێت یه‌كێتی سۆڤیه‌ت پله‌ به‌ پله‌ گۆڕا و هه‌ره‌سی نه‌هێنا وه‌ك ئه‌وه‌ی به‌سه‌ر ئه‌ڵمانیا هات، له‌ نێوان مێژووی هه‌ره‌سهێنان له‌ &lt;span class="s2"&gt;(1989)&lt;/span&gt;و ماوه‌ی نه‌ریتی تۆتالیتاریزمدا ده‌یان ساڵ‌ زه‌مه‌ن هه‌یه‌ و به‌م پێیه‌ش پوكانه‌وه‌یه‌كی به‌رده‌وام هه‌یه‌ له‌گه‌ڵ‌ كرانه‌وه‌یه‌كی ساده‌ی پله‌ به‌پله‌دا&lt;span class="s2"&gt;. &lt;/span&gt;ئه‌مه‌ له‌ سوریا مومكین بووه‌، به‌ڵام عیراق شتێكی جیاوازه‌&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;سەرچاوە:&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-9op-NRLEMWM/TyhnmUY6V6I/AAAAAAAAAW4/e9MRurqUKeI/s1600/logo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-9op-NRLEMWM/TyhnmUY6V6I/AAAAAAAAAW4/e9MRurqUKeI/s1600/logo.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-2011061220339969420?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/2011061220339969420/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=2011061220339969420&amp;isPopup=true' title='1 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/2011061220339969420'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/2011061220339969420'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_31.html' title='كه‌نعان مه‌كیه‌و حازم ساغیه‌ له‌باره‌ی تۆتالیتاریزم و ژینگه‌ی خێڵه‌كی عه‌ره‌بییه‌وه‌ ‌'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-srxSNBxJcJ4/Tyhmqr7ziiI/AAAAAAAAAWw/LMi1wlQqF74/s72-c/report310.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-7221307560451583324</id><published>2012-01-30T06:42:00.000-08:00</published><updated>2012-01-30T06:44:28.862-08:00</updated><title type='text'>دوای ساڵێك، شۆڕشه‌كان له‌كوێدان؟ ‌</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;خالد سلێمان‌&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-ZG5cqcekMK8/TyaryEh5PAI/AAAAAAAAAWg/z1-56I4y-r8/s1600/arton9079.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="204" src="http://4.bp.blogspot.com/-ZG5cqcekMK8/TyaryEh5PAI/AAAAAAAAAWg/z1-56I4y-r8/s320/arton9079.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;گۆڕانكارییه‌كانی دنیای عه‌ره‌ب زۆرترنین له‌و شتانه‌ی له‌سه‌ر سه‌كۆی سیاسه‌ت و ئابووری و كۆمه‌ڵایه‌تیدا ڕوویان نه‌داوه‌, له‌سه‌ر ئاستی نێوده‌وڵه‌تی هێشتا جه‌مسه‌ره‌ جیهانییه‌كان له‌سه‌ر ئه‌وه‌ كۆك و یه‌كڕا نین, كه‌ئایا كام سیستم له‌خزمه‌تی زیاتر ئه‌و دۆخه‌ ئابوورییه‌ نوێیه‌ ده‌كات وا سیستمه‌ جیهانییه‌كه‌ی ئه‌مڕۆی له‌سه‌ر به‌نده‌, جه‌مسه‌رێك (ڕوسیا, چین) هێشتا سه‌قامگیریی ڕۆژهه‌ڵاتی ناوه‌ڕاست و باكووری ئه‌فریقا له‌مانه‌وه‌ی سیستمه‌ سته‌مكاری و نیمچه‌ تۆتالیتارییه‌كاندا ده‌بینێته‌وه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌پاڵ ئه‌و زریانه‌ سیاسییه‌ی وا جه‌سته‌ سووتاوه‌كه‌ی (محه‌مه‌د بوعه‌زیزی) له‌تونسدا دروستیكرد, گۆڕانكارییه‌كی تری گرنگتر له‌ناو دنیای عه‌ره‌بیدا هه‌بوو كه‌ به‌بێده‌نگی تێپه‌ڕی و نه‌بووه‌ جێگای وه‌ستان و ئانالیزه‌كردن, ئه‌ویش ڕیفراندۆمه‌كه‌ی باشووری سودان بوو, كه‌بووه‌ هۆی سه‌ربه‌خۆبوون و دروستبوونی وڵاتێكی نوێ له‌كیشوه‌ری ئه‌فریقادا. له‌به‌ر هۆیه‌كیش زیاتر پێویستمان به‌وه‌یه‌ ئه‌مه‌یان گرێبده‌ین به‌و شه‌پۆلی گۆڕانكارییه‌ی وا له‌وڵاتێكدا زیاتر بووه‌ هۆی كۆتاییهێنان به‌حوكمی دیكتاتۆری-بنه‌ماڵه‌.&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;یه‌كه‌میان ئه‌وه‌یه‌ كه‌جه‌مسه‌رێكی جیهانی زه‌به‌لاحی وه‌ك چین كه‌ئه‌مڕۆ ئاماده‌ییه‌كی به‌هێزی له‌دنیادا هه‌یه‌, وه‌ك چۆن به‌شێوه‌یه‌كی ئاشكرا دژی سه‌ربه‌خۆبوونی باشووری سودان بوو, ئاوه‌هاش دژی هه‌ر گۆڕانگارییه‌ك بوو له‌لیبیاو تا ئه‌م چركه‌یه‌ش دژی هه‌ر گۆڕانكارییه‌كه‌ له‌سوریا. ده‌گه‌ڕێته‌وه‌ بۆئه‌وه‌ی كه‌ئه‌م وڵاتانه‌ جگه‌ له‌عه‌قدی زه‌واجێكی سیاسی كلاسیكی بازاڕێكی گه‌وره‌یان له‌م دوو ده‌یه‌ی كۆتاییدا بۆ (چین)یان دابینكردبوو. هه‌ڵبه‌ته‌ ڕوسیاش له‌به‌ر هه‌مان هۆكار پشتی له‌گۆڕانكارییه‌كان كردووه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌ڕووی سیاسییه‌وه‌, به‌شێكی ئه‌م هه‌ڵوێسته‌ نێوده‌وڵه‌تییه‌ به‌نده‌ به‌بۆچوونێكه‌وه‌ كه‌وا ده‌بینێت گۆڕانكارییه‌كان له‌كۆتاییدا ده‌بنه‌هۆی ئاشكرابوونی پشتی زلهێزێكی سته‌مكاری وه‌ك ئێران له‌ناوچه‌كه‌دا, بگره‌ وا ده‌بینێت كه‌ نه‌ گۆڕانكارییه‌كان به‌بێ گۆڕان له‌ئێراندا سه‌ركه‌وتنی گه‌وره‌ به‌ده‌ست ده‌هێنن, نه‌ ئێرانیش ده‌توانێت وه‌ك (دوو شه‌شێك) له‌ناو ئه‌م یاری دۆمینۆئاسای ناو دنیای عه‌ره‌بدا بمێنێته‌وه‌و به‌رگه‌بگرێت. لێره‌شدا هه‌ر ئه‌و به‌شه‌ نێوده‌وڵه‌تییه‌ی پشتی له‌گۆڕانكارییه‌كانی لیبیاو سودان كرد, دوا قه‌ڵای داكۆكیكردنه‌ له‌مانه‌وه‌ی دۆخه‌ ئێرانییه‌كه‌ وه‌ك خۆی.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;پێش چوونه‌ سه‌ر دۆخه‌ ناوخۆییه‌كانی وڵاتانی به‌رده‌م لافاوی گۆڕانه‌كه‌ به‌پێویستی ده‌زانم ئاماژه‌ بۆ خاڵێك بكه‌م كه‌هیچ كه‌متر نییه‌ له‌وانه‌ی سه‌ره‌وه‌, ئه‌ویش ئه‌وه‌یه‌ كه‌هه‌ڵوێستی ئه‌و به‌شه‌ نێوده‌وڵه‌تییه‌ به‌رامبه‌ر گۆڕانكارییه‌كانی میسرو تونس, (بێده‌نگی)یه‌كی پشتگیرئامێز بوو, چونكه‌ ئه‌و دوو وڵاته‌ بۆ ئه‌وان نه‌ سه‌كۆیه‌كی ئابووری بوون و نه‌ سه‌كۆیه‌كی سیاسیش. زه‌ره‌رمه‌ندی سه‌ره‌كی له‌م گۆڕانه‌دا به‌تاكی ته‌نها ئیسرائیل بوو.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌وه‌ی په‌یوه‌سته‌ به‌ئاستی ناوخۆیی رووداوه‌كانه‌وه‌, وه‌ك له‌سه‌ره‌تادا ئاماژه‌م پێكرد, ئه‌وانه‌ی ڕوویان نه‌داوه‌و پێویستیان به‌گۆڕانكارییه‌ زۆرترن له‌وانه‌ی ڕوویندا, هه‌روه‌ها له‌ڕۆڵ و كاریگه‌ریدا له‌گه‌ڵ ئه‌وه‌ی له‌میدیاو ئانالیزه‌ (غه‌یره‌ ئه‌وروپییه‌كاندا) پشتگوێخراون گرنگرتن. ئه‌وانیش له‌كۆمه‌ڵێ خاڵی چاره‌نووسسازدا بۆ سه‌ركه‌وتنی دیموكراسی له‌هه‌ر وڵاتێكدا ده‌رده‌كه‌ون وه‌ك سیستمی په‌روه‌رده‌و ته‌ندروستی و هه‌روه‌ها سیستمی كۆمه‌ڵایه‌تی. هه‌ڵبه‌ته‌ له‌پێش ئه‌وانه‌شه‌وه‌ سیستمی ئابووری دێت كه‌ئه‌گه‌ر له‌بۆچوونه‌ ئابوورییه‌كه‌ی ((ئاده‌م سمیس))ه‌وه‌ بۆی بڕوانین سه‌رچاوه‌ی یه‌كه‌می سه‌ركه‌تنی نه‌ته‌وه‌یه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;به‌ڵام بۆ نه‌كه‌وتنه‌ ناو هه‌ر بۆچوونێكی ئاوه‌هاو گه‌ڕانه‌وه‌ بۆ ئابووری وه‌ك زه‌خیره‌ی مادیی و مه‌عریفی یه‌كه‌می سه‌ركه‌وتنی نه‌ته‌وه‌ به‌پێی چه‌مكه‌ كلاسیكیه‌كه‌ی ئاده‌م سمیس, به‌دیدی خۆم وای ده‌بینم مه‌سه‌له‌ كۆمه‌ڵایه‌تییه‌كان و كلتوورو سیستمی سه‌ركه‌تووی په‌روه‌رده‌و ته‌ندروستی و دابینكردنی ئاسایشی خۆراك و مافه‌ بنه‌ڕه‌تییه‌كانی تاك كه‌ له‌ئازادی و ده‌سته‌به‌ركردنی كارو دروستكردنی فه‌زای داهێنان و یه‌كسانیدا خۆیان ده‌بیننه‌وه‌, هیچ كه‌متر نین له‌و زه‌خیره‌یه‌ی كه‌ئابووری و ده‌سته‌به‌ركردنیان دروستكردنی ئاوێنه‌یه‌ك ده‌بێت بۆ نه‌ته‌وه‌ له‌سه‌ر نه‌خشه‌ی جیهان.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;جگه‌ له‌و پێشكه‌وتنانه‌ی كه‌تونس له‌ڕووی كۆمه‌ڵایه‌تی و سیستمی په‌روه‌رده‌دا له‌سه‌رده‌می (بورقێبه‌)دا به‌خۆی بینی, زۆربه‌ی زۆری وڵاتانی عه‌ره‌بی له‌ڕووی پێشكه‌وتنی كۆمه‌ڵایه‌تی و سیستمی خوێندن و په‌روه‌رده‌ و ته‌دروستییه‌وه‌ تائێستا به‌وڵاته‌ دواكه‌وتووه‌كان داده‌نرێن و گه‌ڕانه‌وه‌ش بۆ ڕاپۆرته‌كانی ڕێكخراوی (یونیسكۆ)ی سه‌ر به‌نه‌ته‌وه‌ یه‌كگرتووه‌كان شایه‌تی ئه‌م ڕاستییه‌ن. گرفته‌كه‌ش له‌وه‌دایه‌ كه‌سیستمه‌ سیاسییه‌ سته‌مكاره‌كان دۆخێكی وایان دروستكرد هاووڵاتیان له‌كاتی بیركردنه‌وه‌ له‌شۆڕش و به‌ره‌نگاربوونه‌وه‌دا, بیر له‌و شتانه‌ نه‌كه‌نه‌وه‌و بگره‌ نه‌یكه‌نه‌ ئامرازی به‌رنامه‌و كاری گۆڕان. هه‌مووشمان به‌باشی و وردی تێبینی ئه‌وه‌مانكرد كه‌چۆن شۆڕشی یاسه‌مین و شۆڕشه‌كه‌ی میسریش له‌داخوازی له‌و جۆرانه‌ به‌تاڵبوون و ئامانجه‌كان ته‌نها له‌گۆڕینی سیستمه‌ سیاسییه‌كه‌دا كۆبوونه‌وه‌, پرسیاره‌كه‌ش لێره‌دا ئه‌وه‌یه‌, ئایا شۆڕش به‌بێ گۆڕانی كۆمه‌ڵایه‌تی هیوای سه‌ركه‌وتنی لێده‌كرێت, ئایا تۆڕه‌كانی ئینته‌رنێت جێگای ئه‌و كه‌لێنه‌ گه‌وره‌یه‌ی كلتووری سیاسی و دیموكراسی ده‌گرنه‌وه‌ وا كۆمه‌ڵگاكانی دنیای عه‌ره‌ب پێوه‌یان ده‌ناڵێنن؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;سەرچاوە:&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-gwK2yfJLRqs/TyasQWMUb2I/AAAAAAAAAWo/XwoM097k0qM/s1600/logo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-gwK2yfJLRqs/TyasQWMUb2I/AAAAAAAAAWo/XwoM097k0qM/s1600/logo.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-7221307560451583324?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/7221307560451583324/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=7221307560451583324&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/7221307560451583324'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/7221307560451583324'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_30.html' title='دوای ساڵێك، شۆڕشه‌كان له‌كوێدان؟ ‌'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/-ZG5cqcekMK8/TyaryEh5PAI/AAAAAAAAAWg/z1-56I4y-r8/s72-c/arton9079.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-4421891780281343726</id><published>2012-01-28T09:38:00.000-08:00</published><updated>2012-01-28T09:41:08.399-08:00</updated><title type='text'>من أين جئتم بهذا "القانون"؟</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;خالد سليمان&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-pm-6ASPgltA/TyQzAIAfwgI/AAAAAAAAAWY/qtW1DFkXT70/s1600/cms-image-000096766.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-pm-6ASPgltA/TyQzAIAfwgI/AAAAAAAAAWY/qtW1DFkXT70/s320/cms-image-000096766.jpg" width="231" /&gt;&lt;/a&gt;(... نظراً لكون جميع الشهود، الذين استخدمتهم الشركة الالمانية في المنازعة القضائية، هم من الاخوة الايزيديين فلا نعرف كيف حلفتهم المحكمة الموقرة ولاسيما ان القرآن والكتب السماوية الأخرى لا تدخل في عقيدتهم وديانتهم، لذلك فان شهادتهم لم ترتق الى مستوى شهادات تصلح للاثبات).&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;هذه الفقرة أعلاه كانت ضمن المرافعة القانونية لشركة محلية بمحافظة السليمانية أمام دعوى قضائية أخرى رفعت من قبل شركة أجنبية، بسبب عدم الالتزام بالعقد المبرم بين الجانبين.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;ولو كانت هذه المشكلة القانونية الموجودة بين شركة محلية "كردية" وأخرى أجنبية "المانية"، ولم تخرج عن نطاق العمل والأموال والعقود والفوائد والخسائر، لمرت ككافة مشاكل البلاد الأخرى ولم تكن تكتسب أهمية تذكر، ولكن والحال هكذا، ورغم التزام الاعلام والسلطة الكردية جانب الصمت إزاء هذه المشكلة، لأن المسألة لا تتحمل ان ننظر إليها كقضية مالية بحتة، بل يجب اعتبارها خطراً على مشروع الاصلاح في النظام "القضائي" من جهة، ومعاداة المجموعات الدينية والثقافية المختلفة في اقليم كردستان من جهة أخرى.&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;فإن لم نأخذ هذين الخطرين المتعلقين بالنظام القضائي ومساواة الأفراد والمجموعات الاجتماعية أمام القضاء وحماية التنوع الثقافي، بعين الاعتبار ولم يتحولا الى جوهر لأي مباحثات بخصوص الاصلاحات وأسس المجتمع المدني، فسنرى أنفسنا أمام عالم كردي مغلق. لأن حرمان أو محاولة حرمان أي شخص أو مجموعة دينية، ثقافية، اجتماعية من حقوقه تحت عنوان وستار الدين وتقنينه، لا يعني سوى العودة الى عقلية الأكثرية واضطهاد الأقليات، لأن الكرد أنفسهم كانوا ضحية لثقافات وأمور كهذه.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;وهنا أرى نفسي أمام ملاحظتين رئيسيتين، الأولى هي ان النصوص القانونية ورغم ان الدين يعتبر أحد مصادرها، فهي تراعي حقوق الأشخاص وليس أديانهم ومعتقداتهم واعتقاداتهم، بل لو عدنا الى دساتير تلك البلدان التى تحتل فيها الشريعة مكان الدستور المدني، فان هناك شيئاً يسمى حقوق "أهل الذمة"، ويبدو انه من المستحيل القبول بهذا الشيء أيضاً في هذا الزمان، ولكن الاشارة الى هذا الشيء في هذا الموضوع لا يعني الحل، جاء ذكره في السياق التاريخي لا أكثر.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;الملاحظة الثانية هي ان أحد المبادئ الأساسية للديمقراطية هو حماية حقوق الأقليات في كافة المجالات الاقتصادية والاجتماعية والسياسية والفردية، بمعنى آخر، ان الديمقراطية خارج إطار تعدد الثقافات وحماية المجموعات الأثنية والاجتماعية وإشراكها في المؤسسات القانونية والإدارية والقضائية، لا تعدو أكثر من تصور لمجتمع "هوموجين"، أي مجتمع ذي لون وصوت واحد، وهذا هو النموذج ذاته الذي كان يتصوره البعث والنازية والستالينية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;تر: احسان ايرواني&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;Source: Aknews&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-4421891780281343726?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/4421891780281343726/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=4421891780281343726&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/4421891780281343726'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/4421891780281343726'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_8875.html' title='من أين جئتم بهذا &quot;القانون&quot;؟'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/-pm-6ASPgltA/TyQzAIAfwgI/AAAAAAAAAWY/qtW1DFkXT70/s72-c/cms-image-000096766.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-328643000707690365</id><published>2012-01-28T09:36:00.000-08:00</published><updated>2012-01-28T09:41:28.487-08:00</updated><title type='text'>ئەم "یاسا"یەتان لە كوێوە هێنا؟</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&amp;nbsp; خالد سلێمان&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-DsrKqGB195Q/TyQyGrl_8GI/AAAAAAAAAWQ/Zx3-UsFmujc/s1600/cms-image-000096766.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-DsrKqGB195Q/TyQyGrl_8GI/AAAAAAAAAWQ/Zx3-UsFmujc/s320/cms-image-000096766.jpg" width="231" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&amp;nbsp;(... وە لەبەرئەوەی هەموو شایەتەكان لە برا ئێزیدییەكانن نازانین دادگای بەڕێز چۆن سوێندیان پێ داوە چونكە قورئان و كتێبە ئاسمانییەكانی دیكە لە باوەڕ و ئاینی ئەواندا نییە بۆیە لەبەرئەوەی شایەتیدانیان لە ئاستی شایەتی نییە ئەوا ناگونجێ بۆ سەپاندن). ئەم پەرەگرافە بەشێكە لە مورافەعەی یاساییی كۆمپانیایەكی لۆكال لە سلێمانی لەبەرامبەر سكاڵایەكی تری یاسایی لەلایەن كۆمپانیایەكی بیانی بەهۆی پابەندنەبوون بەو كۆنتراكتەی لە نێوان هەردوولادا بووە.&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئەگەر ئەم كێشە یاسایییە كە لە نێوان كۆمپانیایەكی لۆكالی "كوردی" و بیانی "ئەڵمانی"دایە، لە سنووری كار و پارە و كۆنتراكت و قازانج و زیاندا بووایە، وەك هەموو كێشەكانی تری وڵات بەبێدەنگی تێدەپەڕی و گرینگییەكی ئەوتۆی نەدەبوو. بەڵام ئێستا، لەگەڵ ئەوەی میدیا و دەسەڵاتی كوردی لێ نەهاتووەتە دەنگ، مەسەلەكە ئەوەی تێپەڕاندووە كە تەنها وەك گیروگرفتەكانی بزنس تەماشا بكرێت، بەڵكو دەبێت وەك دوو مەترسی بۆ سەر پرۆژەی چاكسازی لە سیستمی "داد"دا لەلایەك و، دژی گرووپە ئیتنی و ئاینی و كولتورییە جیاوازەكانی هەرێمی كورستان لەلایەكی ترەوە لێی بڕوانین.&lt;br /&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;هەر ئەم دوو مەترسییەش كە پەیوەستن بە سیستمی داد و یەكسانبوونی تاك و گرووپە كۆمەڵایەتییەكان لەبەردەم یاسادا و پاراستنی فرەڕەنگی و فرەدەنگی كولتووری، ئەگەر بەهەند وەرنەگیرێن و نەبنە جەوهەری هەر گفتوگۆیەك دەربارەی چاكسازی و چەمكەكانی كۆمەڵگای مەدەنی، ئەوا خۆمان لەبەردەم جیهانێكی كوردی داخراودا دەبینینەوە. چونكە داماڵین یان هەوڵی داماڵینی هەر كەسێك یان گرووپێكی ئیتنی، كولتووری، كۆمەڵایەتی لە مافەكانی لەژێر ناونیشان و پەردەی ئایندا و بەیاساییكردنی، هیچ شتێكی تر نییە لە گەڕانەوە زیاتر بۆ عەقڵیەتی زۆرینە و داپڵۆسینی كەمایەتییەكان كە كورد بۆ خۆی لە مێژوودا قوربانیی كولتوور و نەزمی لەم جۆرە بووە.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لێرەدا خۆمان لەبەردەم دوو تێبینیی سەرەكیدا دەبینینەوە، یەكەمیان ئەوەیە كە دەقی یاسایی لەگەڵ ئەوەی ئاین یەكێكە لە سەرچاوەكانی، لەسەر مافی كەسەكان دەوەستێت نەك ئاین و بیر و باوەڕ و "ئیعتیقادیان". تەنانەت ئەگەر بگەڕێنەوە سەر دەستووری ئەو وڵاتانەی كە "شەریعە" تیایاندا جێگەی دەستووری مەدەنی دەگرێتەوە، ئەوا شتێك هەیە ناوی مافی "ئەهل الزمە"یە. هەڵبەتە ئەمەشیان شتێكە قبووڵكردنی لەم زەمەنەدا مەحاڵە و بیرخستنەوەی لەم میانەیەدا ئەوە ناگەیەنێت وەك چارەسەر تەماشای بكرێت، بەڵكو تەنها لە سیاقێكی مێژوویدا بیرمان كەوتەوە. خاڵی دووەمیان ئەوەیە كە یەكێك لە پرانسیپە بنەڕەتییەكانی دیموكراسی پاراستنی مافی كەمایەتییەكانە لە هەموو ئاستەكانی ئابوری و كۆمەڵایەتی و سیاسی و تاكەكەسیدا. بەمانایەكی تر، دیموكراسی لە دەرەوەی گرێدانی فرە كولتووری و پاراستنی گرووپە ئیتنی و كۆمەڵایەتییەكان و بەشداری پێكردنیان لە دامەزراوەكانی یاسادانان و بەڕێوەبردن و داددا، لە وێناكردنی كۆمەڵگای "هۆمۆژێن" زیاتر هیچی تر نییە، واتە كۆمەڵگای یەكڕەنگ و یەكدەنگ. ئەمەش هەمان ئەو مۆدێلەیە وا بەعسیزم و نازیزم و ستالینیزم وێنایان دەكرد.&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-328643000707690365?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/328643000707690365/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=328643000707690365&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/328643000707690365'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/328643000707690365'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_28.html' title='ئەم &quot;یاسا&quot;یەتان لە كوێوە هێنا؟'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/-DsrKqGB195Q/TyQyGrl_8GI/AAAAAAAAAWQ/Zx3-UsFmujc/s72-c/cms-image-000096766.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-2366133587080605614</id><published>2012-01-26T22:55:00.000-08:00</published><updated>2012-01-26T22:56:22.453-08:00</updated><title type='text'>إنتهاك للقانون في السليمانية يغضب اليزيديين</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="p1"&gt;طالعنا في بعض وسائل الإعلام خبر مفاده ، خصومة بين شركة ألمانية وأخرى كوردستانية في مدينة السليمانية ، قدر تعلق الأمر بنا نحن الايزيدية في هذه الخصومة وكما ورد عن لسان حال الشركة الالمانية بأن محكمة السليمانية قد أسقطت الدعوى لصالح الشركة الكوردستانية بحجة إعتماد نظيرتها الالمانية في شكواها على شهادة الايزيديين وبنظرهم - أي محامو الشركة الكوردستانية ومحكمة السليمانية - بأن شهادة الايزيديين غير معترف بها وأنهم غير مؤمنين !!! .&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="p1"&gt;إننا نرى ذلك سابقة في غاية الخطورة وتؤثر سلباً على واقع التعايش السلمي بين الاديان كما تعد قفزا خطيرا على مبادىء حقوق الانسان والاعراف الدولية ... لذلك سوف نقوم وبشكل جدي ومهني وعقلاني في متابعة القضية بمنحاها الاصولي والقانوني والبحث عن الاسس القانونية التي أستندت اليها المحكمة في قرارها أو أنها كانت مجرد أجتهاد شخصي من القاضي ومحاميه ، وأن ثبت لنا ذلك سوف نقوم بالملاحقة القانونية ومقاضاتهم أمام القضاء الكوردستاني .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;في الوقت عينه ندعوا كافة الاطراف الأيزيدية الى التحلي بالصبر وعدم أطلاق أحكام مسبقه . مع التقدير .&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;المكتب الاعلامي&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;للمديرية العامة لشؤون الايزيدية&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;24/1/2012&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;المرفقات :&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;- نص بيان و توضيح شركة FIP&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;بيان و توضيح من شركة FIP حول عملها في كردستان&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;الى:&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;- رئاسة جمهورية العراق&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ رئاسة اقليم كوردستان&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ برلمان كوردستان&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;وزارة العدل قي اقليم كوردستان¬ـ&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ وزارة الخارجية الالمانية&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ وزارة الاقتصاد الالمانية&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ السفارة الالمانية في بغداد&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ القنصلية الالمانية في هولير&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ جمعية حقوق الانسان ـ الامم المتحدة&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ لجنة حقوق الانسان في البرلمان الاوروبي&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ امنستي انترناسيونال&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ منظمة الدفاع عن الشعوب المضطهدة&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ الامير تحسين بك&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ بابا شيخ&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ الاحزاب السياسية الكوردستانية&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ المنظمات والجمعيات الايزيدية&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;بهدف الاستثمار في كردستان وجلب الاستثمارات والخبرات الاوربية اليها قررنا في عام 2010بعد انعقاد مؤتمر في غرفة الصناعة والتجارة الالمانية بمشاركة اكثر من 50 شركة المانية الذهاب الى هتاك وبالتحديد اتخذنا مدينة سليمانية مقرا لشركتنا. كانت هناك عدة شركات المانية تنوي المجي بعدنا وذلك بعد دراستنا للسوق الكوردستاني. بداية وقبل المباشرة بمشاريع انتاجية اساسية تعاقدنا مع شركة (نبز) العاملة هناك على بناء 150 منزل سكني. بعد انجاز اكثر من 60% من المشروع المتعاقد عليه بدأت الشركة المذكورة اعلاه تتماطل في دفع السلف والمستحقات التي بذمتها وذلك حسب العقد المبرم معها وبالرغم من المحاولات والجهود التى بذلناها لم نتمكن للوصول الى حل مع تلك الشركة لذلك اضطررنا الى اللجوء الى الطرق القانونية واقامة دعوى قضائية عليها امام محكمة سليمانية. بعد اجراءات طويلة التي امتدت تقريبا الى سنة كاملة تفاجأنا بتقديم طلب من محامي شركة نبزالسيدان عبدالواحد طاهر العلاف ورنج مصطفى حسين الى المحكمة الموقرة يطعنان في شهادة الشهود بحجة انهم ايزيديين ولا يؤمنون بالقرآن والكتب السماوية. يقولان في مرافعتهم : ( ... وحيث ان جميع الشهود هم من الاخوة الايزيديين فلا نعرف كيف حلفتهم المحكمة الموقرة لا سيما وان القرآن والكتب السماوية الاخرى لا تدخل في عقيدتهم وديانتهم ولكل ذلك ولكون الشهود لم ترتقي الى مستوى شهادات تصلح للاثبات...)&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ان هذا السلوك الخطير كان صدمة لنا ككرد وايزيديين لم نستطع استيعابها وبنفس الوقت يعتبر مخالفة فظيعة للسلوك الديمقراطي وخرق فاضح لحقوق الانسان. ان تجريم واقصاء طيف من المجتمع والمساس باهليتهم القانونية مخالفة فظيعة لكل الشرائع والقوانين والدساتير العالمية وفي مقدمتها الدستوران العراقي والكوردستاني.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;نناشد المسؤولين الكوردستانيين ومنظمات حقوق الانسان والشخصيات والهيئات المذكورة اعلاه كما نناشد كل انسان صاحب ضمير حي للتدخل السريع لرفع هذا الظلم الفظيع واعادة الحق لاصحابه.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-2366133587080605614?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/2366133587080605614/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=2366133587080605614&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/2366133587080605614'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/2366133587080605614'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_26.html' title='إنتهاك للقانون في السليمانية يغضب اليزيديين'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-2030298981796248963</id><published>2012-01-23T09:04:00.000-08:00</published><updated>2012-01-23T09:09:55.566-08:00</updated><title type='text'>يطعن بشكواهم لأنهم يزيديون!!!</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="p1"&gt;بعد اجراءات طويلة التي امتدت تقريبا الى سنة كاملة تفاجأنا بتقديم طلب من محامي شركة نبزالسيدان عبدالواحد طاهر العلاف ورنج مصطفى حسين الى المحكمة الموقرة يطعنان في شهادة الشهود بحجة انهم ايزيديين ولا يؤمنون بالقرآن والكتب السماوية. يقولان في مرافعتهم : ( ... وحيث ان جميع الشهود هم من الاخوة الايزيديين فلا نعرف كيف حلفتهم المحكمة الموقرة لا سيما وان القرآن والكتب السماوية الاخرى لا تدخل في عقيدتهم وديانتهم ولكل ذلك ولكون الشهود لم ترتقي الى مستوى شهادات تصلح للاثبات ...)&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="p2"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;بيان و توضيح من شركة FIP حول عملها في كردستان&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;الى:&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;- رئاسة جمهورية العراق&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ رئاسة اقليم كوردستان&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ برلمان كوردستان&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;وزارة العدل قي اقليم كوردستان¬ـ&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ وزارة الخارجية الالمانية&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ وزارة الاقتصاد الالمانية&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ السفارة الالمانية في بغداد&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ القنصلية الالمانية في هولير&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ جمعية حقوق الانسان ـ الامم المتحدة&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ لجنة حقوق الانسان في البرلمان الاوروبي&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ امنستي انترناسيونال&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ منظمة الدفاع عن الشعوب المضطهدة&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ الامير تحسين بك&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ بابا شيخ&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ الاحزاب السياسية الكوردستانية&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ـ المنظمات والجمعيات الايزيدية&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;بهدف الاستثمار في كردستان وجلب الاستثمارات والخبرات الاوربية اليها قررنا في عام 2010 بعد انعقاد مؤتمر في غرفة الصناعة والتجارة الالمانية بمشاركة اكثر من 50 شركة المانية الذهاب الى هتاك وبالتحديد اتخذنا مدينة سليمانية مقرا لشركتنا. كانت هناك عدة شركات المانية تنوي المجي بعدنا وذلك بعد دراستنا للسوق الكوردستاني. بداية وقبل المباشرة بمشاريع انتاجية اساسية تعاقدنا مع شركة (نبز) العاملة هناك على بناء 150 منزل سكني. بعد انجاز اكثر من 60% من المشروع المتعاقد عليه بدأت الشركة المذكورة اعلاه تتماطل في دفع السلف والاعمال الاضافية والمستحقات التي بذمتها وذلك حسب العقد المبرم معها وبالرغم من المحاولات والجهود التى بذلناها لم نتمكن للوصول الى حل مع تلك الشركة لذلك اضطررنا الى اللجوء الى الطرق القانونية واقامة دعوى قضائية عليها امام محكمة سليمانية. بعد اجراءات طويلة التي امتدت تقريبا الى سنة كاملة تفاجأنا بتقديم طلب من محامي شركة نبزالسيدان عبدالواحد طاهر العلاف ورنج مصطفى حسين الى المحكمة الموقرة يطعنان في شهادة الشهود بحجة انهم ايزيديين ولا يؤمنون بالقرآن والكتب السماوية. يقولان في مرافعتهم : ( ... وحيث ان جميع الشهود هم من الاخوة الايزيديين فلا نعرف كيف حلفتهم المحكمة الموقرة لا سيما وان القرآن والكتب السماوية الاخرى لا تدخل في عقيدتهم وديانتهم ولكل ذلك ولكون الشهود لم ترتقي الى مستوى شهادات تصلح للاثبات ...)&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;ان هذا السلوك الخطير كان صدمة لنا ككرد وايزيديين لم نستطع استيعابها وبنفس الوقت يعتبر مخالفة فظيعة للسلوك الديمقراطي وخرق فاضح لحقوق الانسان. ان تجريم واقصاء طيف من المجتمع والمساس باهليتهم القانونية مخالفة فظيعة لكل الشرائع والقوانين والدساتير العالمية وفي مقدمتها الدستوران العراقي والكوردستاني.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;نناشد المسؤولين الكوردستانيين ومنظمات حقوق الانسان والشخصيات والهيئات المذكورة اعلاه كما نناشد كل انسان صاحب ضمير حي للتدخل السريع لرفع هذا الظلم الفظيع واعادة الحق لاصحابه.&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-2030298981796248963?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/2030298981796248963/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=2030298981796248963&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/2030298981796248963'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/2030298981796248963'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_3426.html' title='يطعن بشكواهم لأنهم يزيديون!!!'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-8272808722499313858</id><published>2012-01-23T06:57:00.000-08:00</published><updated>2012-01-23T06:58:12.608-08:00</updated><title type='text'>سووكایةتی پێكردن‌و كوشتن‌و خه‌ته‌نه‌كردنی ژنی كورد ‌</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;خالد سلێمان‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;23/1/2012&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-1kVS3xInhD0/Tx11Lz27zhI/AAAAAAAAAV0/DVvQkdcrm3g/s1600/2009_Kurdistan_FGM.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="213" src="http://2.bp.blogspot.com/-1kVS3xInhD0/Tx11Lz27zhI/AAAAAAAAAV0/DVvQkdcrm3g/s320/2009_Kurdistan_FGM.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌س نازانێت (گ.ر.ح) خنكێنراوه‌و قورابنییه‌كی تری كه‌لتووری پاككردنه‌وه‌ی شه‌ره‌فه‌، یان پێش ئه‌وه‌ی ده‌ستی ژنكوژه‌كانی ئه‌م وڵاته‌ی پێبگات، به‌پشتێنێكی پیاوانه‌ خۆی خنگاندووه‌و جه‌سته‌یه‌كی هه‌ڵواسراوی بۆ كۆمه‌ڵگه‌ به‌دیاریی به‌جێهێشتووه‌. هه‌واڵه‌كه‌ وه‌ك له‌سایتی (PUKMedia)دا هاتووه‌، &amp;nbsp;ده‌ڵێت سه‌عات 2:30 ده‌قیقه‌ی به‌ره‌به‌یانی 21/1/2012 له‌گه‌ڕه‌كی راپه‌ڕینی شاری قه‌ڵادزێ ژنێكی ته‌مه‌ن 34 ساڵان به‌خنكاوی به‌په‌نجه‌ره‌ی ماڵه‌كه‌ی خۆیانه‌وه‌ به‌هه‌ڵواسراوی دۆزراوه‌ته‌وه‌، به‌ڵام تائێستا ئاشكرانه‌بووه‌ كه‌ ئه‌و ژنه‌ خنكێندراوه‌ یان خۆی خۆی خنكاندووه‌.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&amp;nbsp;پێش ئه‌و هه‌واڵه‌ش به‌ساڵێك به‌ڕێوه‌به‌رایه‌تی به‌شی چاودێریی دایك‌و منداڵ له‌وه‌زاره‌تی ته‌ندروستی، ورده‌كاریی‌و داتای ترسناك له‌سه‌ر خه‌ته‌نه‌كردنی ژنانی كوردستان ده‌خاته‌ڕوو. پوخته‌ی راپۆرته‌كه‌ ده‌ڵێت: له‌ئه‌نجامی &amp;nbsp;توێژینه‌وه‌یه‌ك كه‌ به‌ڕێوه‌به‌رایه‌تییه‌كه‌ ئه‌نجامیداوه‌و (5112) ژن به‌شدارییان تێداكرد‌ 41%ی ئه‌و ژماره‌یه‌ خه‌ته‌نه‌كراون‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;میسداقیه‌ت ده‌خاته‌ ژێر پرسیاره‌وه‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;راپۆرته‌كه‌ی به‌ڕێوه‌به‌رایه‌تی به‌شی چاودێریی دایك‌و منداڵان ئاماژه‌ بۆ ئه‌وه‌ش ده‌كات، كه‌ له‌شاری دهۆك هیچ حاڵه‌تێكی خه‌ته‌نه‌ ڕه‌چاونه‌كراوه‌، ئه‌وانه‌ش كه‌ خه‌ته‌نه‌كراون زۆربه‌یان به‌ته‌مه‌ن گه‌وره‌ن‌و رێژه‌یان له‌ناو منداڵاندا كه‌متره‌ له‌گه‌وره‌كان، به‌ڵام ئه‌وه‌ی سه‌رنجڕاكێشه‌و جێگه‌ی ڕاوه‌ستانه‌ له‌و ڕاپۆرته‌دا ئه‌وه‌یه‌ كه‌ بڕیاری خه‌ته‌نه‌كردن به‌ڕێژه‌ی یه‌كه‌م له‌لایه‌ن دایك‌و دواتر داپیره‌و دوای ئه‌ویش باوكه‌وه‌ دراوه‌.سووكایةتی پێكردن‌و كوشتن‌و خه‌ته‌نه‌كردنی ژنی كورد ‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;خالد سلێمان‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;23/1/2012&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كه‌س نازانێت (گ.ر.ح) خنكێنراوه‌و قورابنییه‌كی تری كه‌لتووری پاككردنه‌وه‌ی شه‌ره‌فه‌، یان پێش ئه‌وه‌ی ده‌ستی ژنكوژه‌كانی ئه‌م وڵاته‌ی پێبگات، به‌پشتێنێكی پیاوانه‌ خۆی خنگاندووه‌و جه‌سته‌یه‌كی هه‌ڵواسراوی بۆ كۆمه‌ڵگه‌ به‌دیاریی به‌جێهێشتووه‌. هه‌واڵه‌كه‌ وه‌ك له‌سایتی (PUKMedia)دا هاتووه‌، &amp;nbsp;ده‌ڵێت سه‌عات 2:30 ده‌قیقه‌ی به‌ره‌به‌یانی 21/1/2012 له‌گه‌ڕه‌كی راپه‌ڕینی شاری قه‌ڵادزێ ژنێكی ته‌مه‌ن 34 ساڵان به‌خنكاوی به‌په‌نجه‌ره‌ی ماڵه‌كه‌ی خۆیانه‌وه‌ به‌هه‌ڵواسراوی دۆزراوه‌ته‌وه‌، به‌ڵام تائێستا ئاشكرانه‌بووه‌ كه‌ ئه‌و ژنه‌ خنكێندراوه‌ یان خۆی خۆی خنكاندووه‌.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&amp;nbsp;پێش ئه‌و هه‌واڵه‌ش به‌ساڵێك به‌ڕێوه‌به‌رایه‌تی به‌شی چاودێریی دایك‌و منداڵ له‌وه‌زاره‌تی ته‌ندروستی، ورده‌كاریی‌و داتای ترسناك له‌سه‌ر خه‌ته‌نه‌كردنی ژنانی كوردستان ده‌خاته‌ڕوو. پوخته‌ی راپۆرته‌كه‌ ده‌ڵێت: له‌ئه‌نجامی &amp;nbsp;توێژینه‌وه‌یه‌ك كه‌ به‌ڕێوه‌به‌رایه‌تییه‌كه‌ ئه‌نجامیداوه‌و (5112) ژن به‌شدارییان تێداكرد‌ 41%ی ئه‌و ژماره‌یه‌ خه‌ته‌نه‌كراون‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;میسداقیه‌ت ده‌خاته‌ ژێر پرسیاره‌وه‌&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;راپۆرته‌كه‌ی به‌ڕێوه‌به‌رایه‌تی به‌شی چاودێریی دایك‌و منداڵان ئاماژه‌ بۆ ئه‌وه‌ش ده‌كات، كه‌ له‌شاری دهۆك هیچ حاڵه‌تێكی خه‌ته‌نه‌ ڕه‌چاونه‌كراوه‌، ئه‌وانه‌ش كه‌ خه‌ته‌نه‌كراون زۆربه‌یان به‌ته‌مه‌ن گه‌وره‌ن‌و رێژه‌یان له‌ناو منداڵاندا كه‌متره‌ له‌گه‌وره‌كان، به‌ڵام ئه‌وه‌ی سه‌رنجڕاكێشه‌و جێگه‌ی ڕاوه‌ستانه‌ له‌و ڕاپۆرته‌دا ئه‌وه‌یه‌ كه‌ بڕیاری خه‌ته‌نه‌كردن به‌ڕێژه‌ی یه‌كه‌م له‌لایه‌ن دایك‌و دواتر داپیره‌و دوای ئه‌ویش باوكه‌وه‌ دراوه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;هه‌واڵی كوشتنه‌كانی ئه‌م دواییه‌و راپۆرته‌كه‌ی ساڵی پێشوو، له‌ڕوویه‌كی‌ زیاتره‌وه‌ نوخبه‌ی سیاسی‌و ڕووناكبیریی‌و حوكم له‌كوردستاندا ده‌خاته‌ به‌رده‌م به‌رپرسیارێتـییه‌وه‌و هه‌ر كه‌مته‌رخه‌مییه‌ك له‌به‌رامبه‌ریدا، میسداقییه‌تی هه‌موولایه‌كمان ده‌خاته‌ ژێر له‌نگییه‌وه‌. له‌پێش هه‌موو لایه‌كیشه‌وه‌، په‌رله‌مانی كوردستان كه‌ پێویسته‌ پڕۆژه‌یاسایه‌ك بۆ ئه‌و میراته‌ كۆمه‌ڵایه‌تییه‌ دڵڕه‌قه‌ ده‌ربكات‌و وه‌ك تاوانێك بیناسێنێت، به‌تایبه‌تی دوای ئه‌وه‌ی زۆربه‌ی زانایانی ئایینی ئه‌وه‌یان بۆ خه‌ڵك خسته‌ڕوو، كه‌ ئه‌مه‌ په‌یوه‌ندیی به‌ئایینه‌وه‌ نییه‌. به‌ڵام له‌نێوان ئه‌م هه‌ڵوێسته‌ی زانایانی ئایینی‌و به‌رده‌وامبوونی میراته‌كه‌دا- میراتی خه‌ته‌نكردن‌و كوشتن-، جۆرێك له‌ناڕوونی‌و تێڕوانینی ته‌مومژاوی هه‌یه‌، یان با بڵێین، هاوپه‌یمانێتییه‌كی مێژوویی نێوان پیاوان‌و زانایانی ئایینی‌و كۆمه‌ڵگه‌ له‌ئارادایه‌؛ واته‌ میراته‌كه‌ له‌بنه‌ڕه‌تدا به‌دڵی هه‌ردوولایه‌‌و كه‌س لاریی لێ نییه‌. &amp;nbsp;ده‌سه‌ڵاتیش له‌جیهانبینی‌و بۆچوونی ئه‌و دوو جه‌مسه‌ره‌ زیاتر ناڕوات، به‌مانایه‌كی تر ده‌توانین بڵێین ده‌سه‌ڵاتیش به‌شێكی ئه‌و هاوپه‌یمانێتییه‌یه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;میرات‌و ره‌فتاری كۆمه‌ڵایه‌تی&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;به‌كورتییه‌كه‌ی، نه‌ناساندنی دیارده‌ی خه‌ته‌نه‌كردنی مێینه‌ له‌كوردستاندا وه‌ك تاوانێك‌و هێشتنه‌وه‌ی سووكایه‌تی پێكردن‌و كوشتن‌و دانه‌نانی یاسایه‌ك بۆ سزادانی ئه‌نجامده‌ران كه‌ كه‌لتوورێكی دڵڕه‌قی كۆمه‌ڵایه‌تی له‌پشتیانه‌وه‌ ده‌وه‌ستێت، یه‌كێكه‌ له‌و هۆكارانه‌ی كه‌ هانی زیاتری كۆمه‌ڵگه‌ ده‌دات بۆ به‌رده‌وامبوون له‌به‌رهه‌مهێنانه‌وه‌ی ئه‌م میراتی دڵڕه‌قییه‌‌ كه‌ به‌پێی هه‌موو عورفێك ده‌چێته‌ خانه‌ی تاوانه‌وه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;جارێكی تریش، ده‌گه‌ڕێمه‌وه‌ سه‌ر ئه‌و خاڵه‌ی، كه‌ په‌رله‌مانی كوردستان له‌پێشه‌وه‌ی به‌رپرسیارێتیدایه‌و هیچ پاساوێكی له‌به‌رده‌مدا نییه‌، بۆئه‌وه‌ی مه‌سه‌له‌یه‌كی گرنگی وه‌ها نه‌كاته‌ یاسایه‌ك‌و له‌ڕێگه‌یه‌وه‌ تاوانێكی له‌مجۆره‌ نه‌خاته‌ به‌رده‌م یاسای سزادانه‌وه‌. ئه‌مه‌ش له‌یه‌كێك له‌پڕه‌نسیپه‌ سه‌ره‌تاییه‌كانی په‌یوه‌ندیی نێوان ده‌وڵه‌ت‌و كۆمه‌ڵگه‌وه‌ سه‌رچاوه‌ ده‌گرێت، ئه‌ویش ڕێكخستن‌و دیسپلینكردنی میرات‌و ره‌فتاری كۆمه‌ڵایه‌تییه‌ كه‌ به‌بێ یاسای سزادان، په‌یوه‌ندییه‌كان ده‌چنه‌ ده‌ره‌وه‌ی چوارچێوه‌ مرۆییه‌كان.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌گه‌ر بگه‌ڕێینه‌وه‌ سه‌ر لێدوان‌و قسه‌ی پیاوانی ئایین له‌سه‌ر ئه‌م كێشه‌یه‌، ته‌ماشا ده‌كه‌ین به‌رپرسیارێتییه‌كه‌ له‌سه‌رشانی خۆیان لاده‌به‌ن، به‌ڵام به‌بێ ئه‌وه‌ی شتێك بڵێین كۆمه‌ڵگه‌ بخاته‌ به‌رده‌م به‌رپرسیارێتیی ئه‌خلاقی‌و ئینسانییه‌وه‌. به‌پێچه‌وانه‌وه‌ ئه‌وان باوك‌و دایك‌و كه‌سوكار له‌م مه‌سه‌له‌یه‌دا سه‌رپشكده‌كه‌ن‌و ده‌یانخه‌نه‌ ڕۆڵێكی هه‌مه‌لایه‌نه‌وه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌م دوو ئاڕاسته‌ كۆمه‌ڵایه‌تییه‌ جیاوازه‌ ده‌رباره‌ی مه‌سه‌له‌یه‌كی گرنگی وه‌ك خه‌ته‌نه‌كردنی مێینه‌و له‌بنه‌ما سه‌ره‌كییه‌كانیاندا، ده‌بێت له‌و ئاسته‌دا باسیان لێوه‌بكرێت كه‌ كۆمه‌ڵگه‌ ده‌كه‌وێته‌ به‌ر هه‌ڕه‌شه‌، چونكه‌ كاتێك جه‌سته‌ ده‌كه‌وێته‌ به‌رده‌م دڵڕه‌قی‌و سزادانه‌وه‌، ئه‌گه‌ر له‌ناو ژووری زیندانێكدا بێت، یان له‌به‌رده‌م گوێزانی پیرێژنێكی خه‌ته‌نه‌كاردا، تاوانه‌كه‌ هه‌ر یه‌كه‌و جه‌سته‌ تیایدا ده‌كه‌وێته‌ به‌رده‌م &amp;nbsp;دڵڕه‌قییه‌وه‌. خۆ ده‌بێ زانایانی ئایینیی ئه‌وه‌ بزانن كه‌ ئه‌م نه‌ریته‌ به‌شێكه‌ له‌خه‌یاڵی كۆمه‌ڵگه‌ی فیرعه‌ونه‌كان، وه‌ك سزایه‌ك دژی تاكه‌كان (نێرو مێ) ده‌ناسرێت. هه‌روه‌ها ده‌بێ ئه‌وه‌ش بزانن كه‌ ئه‌م ئاكتی خه‌ته‌نه‌كردنه‌ تاوانێكه‌ دژی جه‌سته‌ی ژن، له‌سه‌رووی ئه‌مانه‌شه‌وه‌ چێژی سێكسی لای ژن له‌ناوده‌بات‌و ده‌توانین بڵێین ئه‌سڵی مه‌سه‌له‌كه‌ش لێره‌دایه‌. هه‌ڵبه‌ته‌ كوشتن‌و سوكایه‌تی پێكردنیش به‌هه‌مان شێوه‌ جۆرێكه‌ له‌داماڵینی ژن‌و جه‌سته‌ی ژن له‌چێژ نه‌ك ته‌نها له‌ڕووی سێكسییه‌وه‌، به‌ڵكو داماڵینه‌ له‌مافه‌كانی ژیانیش.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;چاره‌نووسی كیژۆڵه‌كانی كورد&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كاتێك زانایان ئه‌م ڕاستیانه‌ ده‌زانن‌و بۆ خه‌ڵكیشی روونده‌كه‌نه‌وه‌ كه‌ ئه‌م كێشه‌یه‌ په‌یوه‌ندیی به‌ ئایینه‌وه‌ نییه‌، بۆچی‌و چ هۆكارێكی ئه‌خلاقی وایان لێده‌كات سزادان بده‌نه‌ ده‌ستی «وه‌لی ئه‌مره‌كان»؟، خۆ ئه‌وان باشده‌زانن كه‌ له‌لادێ دووره‌ ده‌ست‌و شوێنه‌ دواكه‌وتووه‌كانی كوردستاندا هیچ هۆشیارییه‌كی كۆمه‌ڵایه‌تی نییه‌، خه‌ڵكێكی زۆر وا تێده‌گه‌ن كه‌ خه‌ته‌نه‌كردن سوننه‌ته‌و سزادانی ژنانیش ئه‌ركی كۆمه‌ڵایه‌تی‌و ئه‌خلاقی وه‌لی ئه‌مره‌كانه‌. هه‌روه‌ها ئه‌وه‌ش باشده‌زانن كه‌ قسه‌یه‌كی ئه‌وان به‌هه‌زار قسه‌ی رووناكبیران‌و یاساناسان‌و پیاوانی ده‌سه‌ڵات‌و سیاسه‌ته‌؛ ئه‌ی ئیتر بۆ خۆیان له‌مه‌سه‌له‌كه‌ ده‌شارنه‌وه‌و چاره‌نووسی كیژۆڵه‌كانی كورد ده‌ده‌نه‌ ده‌ستی خه‌یاڵێكی دڵڕه‌ق‌و سزایان ده‌ده‌ن.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌وه‌ی په‌یوه‌سته‌ به‌ده‌سه‌ڵاته‌وه‌، رۆڵی ده‌سه‌ڵاتی یاسادانان (په‌رله‌مان)، پێشی ده‌سه‌ڵاته‌كانی تر (ده‌سه‌ڵاتی جێبه‌جێكردن، ده‌سه‌ڵاتی یاسا، ده‌سه‌ڵاتی ڕۆژنامه‌نووسی) ده‌كه‌وێت، چونكه‌ به‌پێی یاسایه‌ك كه‌ ئه‌م میراته‌ وه‌ك تاوانێك بناسێنێت‌و هه‌ردوو ده‌سه‌ڵاتی جێبه‌جێكردن‌و یاسادانان ده‌خاته‌ به‌رده‌م ئه‌رك‌و به‌رپرسیارێتی جێبه‌جێكردن‌و ڕێكخستنه‌وه‌. هه‌ڵبه‌ته‌ هاتنه‌ ده‌نگی میدیا له‌ئاستی بێده‌نگبوونی په‌رله‌ماندا رۆڵێكی گه‌وره‌ ده‌بینێت‌و ده‌توانێت ناوه‌نده‌كانی پارێزگاریكردن له‌مافه‌كانی مرۆڤ‌‌و ڕووبه‌ڕووبوونه‌وه‌ی توندوتیژی‌و تاوانی كۆمه‌ڵایه‌تی له‌سه‌ر شانۆی ناڕه‌زایی‌و بێده‌نگ نه‌بوون بێنێته‌ قسه‌كردن.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌لایه‌كی تره‌وه‌، ئه‌ركی ئه‌خلاقی‌و مرۆیی هه‌موو ڕووناكبیرانی كورده‌ له‌به‌رامبه‌ر ئه‌م میراته‌ دڵڕه‌ق‌و دواكه‌وتووه‌دا بووه‌ستن، وه‌ك چۆن كه‌مپین بۆ ئازادییه‌كانی ڕاده‌ربڕین‌و ڕۆژنامه‌نووسی‌و سیاسی ڕێكده‌خه‌ن‌و له‌زۆر ئاستی جه‌ماوه‌ریدا كاری بۆ ده‌كه‌ن‌و گوشار دروستده‌كه‌ن، ئاوهاش هه‌موو توانایه‌ك بۆ راگرتنی تاوانی كوشتن‌و خه‌ته‌نه‌كردنی ژن بكرێته‌ به‌شێك له‌قسه‌كردن له‌سه‌ر ئازادی، چونكه‌ باسكردن له‌ئازادیی سیاسی به‌بێ ئازادی كۆمه‌ڵایه‌تی‌و تاكه‌كان، به‌تایبه‌تیش ئازادیی ژن، بێبه‌هاكردنی ئازادیی خۆیه‌تی.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;هه‌واڵی كوشتنه‌كانی ئه‌م دواییه‌و راپۆرته‌كه‌ی ساڵی پێشوو، له‌ڕوویه‌كی‌ زیاتره‌وه‌ نوخبه‌ی سیاسی‌و ڕووناكبیریی‌و حوكم له‌كوردستاندا ده‌خاته‌ به‌رده‌م به‌رپرسیارێتـییه‌وه‌و هه‌ر كه‌مته‌رخه‌مییه‌ك له‌به‌رامبه‌ریدا، میسداقییه‌تی هه‌موولایه‌كمان ده‌خاته‌ ژێر له‌نگییه‌وه‌. له‌پێش هه‌موو لایه‌كیشه‌وه‌، په‌رله‌مانی كوردستان كه‌ پێویسته‌ پڕۆژه‌یاسایه‌ك بۆ ئه‌و میراته‌ كۆمه‌ڵایه‌تییه‌ دڵڕه‌قه‌ ده‌ربكات‌و وه‌ك تاوانێك بیناسێنێت، به‌تایبه‌تی دوای ئه‌وه‌ی زۆربه‌ی زانایانی ئایینی ئه‌وه‌یان بۆ خه‌ڵك خسته‌ڕوو، كه‌ ئه‌مه‌ په‌یوه‌ندیی به‌ئایینه‌وه‌ نییه‌. به‌ڵام له‌نێوان ئه‌م هه‌ڵوێسته‌ی زانایانی ئایینی‌و به‌رده‌وامبوونی میراته‌كه‌دا- میراتی خه‌ته‌نكردن‌و كوشتن-، جۆرێك له‌ناڕوونی‌و تێڕوانینی ته‌مومژاوی هه‌یه‌، یان با بڵێین، هاوپه‌یمانێتییه‌كی مێژوویی نێوان پیاوان‌و زانایانی ئایینی‌و كۆمه‌ڵگه‌ له‌ئارادایه‌؛ واته‌ میراته‌كه‌ له‌بنه‌ڕه‌تدا به‌دڵی هه‌ردوولایه‌‌و كه‌س لاریی لێ نییه‌. &amp;nbsp;ده‌سه‌ڵاتیش له‌جیهانبینی‌و بۆچوونی ئه‌و دوو جه‌مسه‌ره‌ زیاتر ناڕوات، به‌مانایه‌كی تر ده‌توانین بڵێین ده‌سه‌ڵاتیش به‌شێكی ئه‌و هاوپه‌یمانێتییه‌یه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;میرات‌و ره‌فتاری كۆمه‌ڵایه‌تی&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;به‌كورتییه‌كه‌ی، نه‌ناساندنی دیارده‌ی خه‌ته‌نه‌كردنی مێینه‌ له‌كوردستاندا وه‌ك تاوانێك‌و هێشتنه‌وه‌ی سووكایه‌تی پێكردن‌و كوشتن‌و دانه‌نانی یاسایه‌ك بۆ سزادانی ئه‌نجامده‌ران كه‌ كه‌لتوورێكی دڵڕه‌قی كۆمه‌ڵایه‌تی له‌پشتیانه‌وه‌ ده‌وه‌ستێت، یه‌كێكه‌ له‌و هۆكارانه‌ی كه‌ هانی زیاتری كۆمه‌ڵگه‌ ده‌دات بۆ به‌رده‌وامبوون له‌به‌رهه‌مهێنانه‌وه‌ی ئه‌م میراتی دڵڕه‌قییه‌‌ كه‌ به‌پێی هه‌موو عورفێك ده‌چێته‌ خانه‌ی تاوانه‌وه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;جارێكی تریش، ده‌گه‌ڕێمه‌وه‌ سه‌ر ئه‌و خاڵه‌ی، كه‌ په‌رله‌مانی كوردستان له‌پێشه‌وه‌ی به‌رپرسیارێتیدایه‌و هیچ پاساوێكی له‌به‌رده‌مدا نییه‌، بۆئه‌وه‌ی مه‌سه‌له‌یه‌كی گرنگی وه‌ها نه‌كاته‌ یاسایه‌ك‌و له‌ڕێگه‌یه‌وه‌ تاوانێكی له‌مجۆره‌ نه‌خاته‌ به‌رده‌م یاسای سزادانه‌وه‌. ئه‌مه‌ش له‌یه‌كێك له‌پڕه‌نسیپه‌ سه‌ره‌تاییه‌كانی په‌یوه‌ندیی نێوان ده‌وڵه‌ت‌و كۆمه‌ڵگه‌وه‌ سه‌رچاوه‌ ده‌گرێت، ئه‌ویش ڕێكخستن‌و دیسپلینكردنی میرات‌و ره‌فتاری كۆمه‌ڵایه‌تییه‌ كه‌ به‌بێ یاسای سزادان، په‌یوه‌ندییه‌كان ده‌چنه‌ ده‌ره‌وه‌ی چوارچێوه‌ مرۆییه‌كان.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌گه‌ر بگه‌ڕێینه‌وه‌ سه‌ر لێدوان‌و قسه‌ی پیاوانی ئایین له‌سه‌ر ئه‌م كێشه‌یه‌، ته‌ماشا ده‌كه‌ین به‌رپرسیارێتییه‌كه‌ له‌سه‌رشانی خۆیان لاده‌به‌ن، به‌ڵام به‌بێ ئه‌وه‌ی شتێك بڵێین كۆمه‌ڵگه‌ بخاته‌ به‌رده‌م به‌رپرسیارێتیی ئه‌خلاقی‌و ئینسانییه‌وه‌. به‌پێچه‌وانه‌وه‌ ئه‌وان باوك‌و دایك‌و كه‌سوكار له‌م مه‌سه‌له‌یه‌دا سه‌رپشكده‌كه‌ن‌و ده‌یانخه‌نه‌ ڕۆڵێكی هه‌مه‌لایه‌نه‌وه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌م دوو ئاڕاسته‌ كۆمه‌ڵایه‌تییه‌ جیاوازه‌ ده‌رباره‌ی مه‌سه‌له‌یه‌كی گرنگی وه‌ك خه‌ته‌نه‌كردنی مێینه‌و له‌بنه‌ما سه‌ره‌كییه‌كانیاندا، ده‌بێت له‌و ئاسته‌دا باسیان لێوه‌بكرێت كه‌ كۆمه‌ڵگه‌ ده‌كه‌وێته‌ به‌ر هه‌ڕه‌شه‌، چونكه‌ كاتێك جه‌سته‌ ده‌كه‌وێته‌ به‌رده‌م دڵڕه‌قی‌و سزادانه‌وه‌، ئه‌گه‌ر له‌ناو ژووری زیندانێكدا بێت، یان له‌به‌رده‌م گوێزانی پیرێژنێكی خه‌ته‌نه‌كاردا، تاوانه‌كه‌ هه‌ر یه‌كه‌و جه‌سته‌ تیایدا ده‌كه‌وێته‌ به‌رده‌م &amp;nbsp;دڵڕه‌قییه‌وه‌. خۆ ده‌بێ زانایانی ئایینیی ئه‌وه‌ بزانن كه‌ ئه‌م نه‌ریته‌ به‌شێكه‌ له‌خه‌یاڵی كۆمه‌ڵگه‌ی فیرعه‌ونه‌كان، وه‌ك سزایه‌ك دژی تاكه‌كان (نێرو مێ) ده‌ناسرێت. هه‌روه‌ها ده‌بێ ئه‌وه‌ش بزانن كه‌ ئه‌م ئاكتی خه‌ته‌نه‌كردنه‌ تاوانێكه‌ دژی جه‌سته‌ی ژن، له‌سه‌رووی ئه‌مانه‌شه‌وه‌ چێژی سێكسی لای ژن له‌ناوده‌بات‌و ده‌توانین بڵێین ئه‌سڵی مه‌سه‌له‌كه‌ش لێره‌دایه‌. هه‌ڵبه‌ته‌ كوشتن‌و سوكایه‌تی پێكردنیش به‌هه‌مان شێوه‌ جۆرێكه‌ له‌داماڵینی ژن‌و جه‌سته‌ی ژن له‌چێژ نه‌ك ته‌نها له‌ڕووی سێكسییه‌وه‌، به‌ڵكو داماڵینه‌ له‌مافه‌كانی ژیانیش.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;چاره‌نووسی كیژۆڵه‌كانی كورد&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;كاتێك زانایان ئه‌م ڕاستیانه‌ ده‌زانن‌و بۆ خه‌ڵكیشی روونده‌كه‌نه‌وه‌ كه‌ ئه‌م كێشه‌یه‌ په‌یوه‌ندیی به‌ ئایینه‌وه‌ نییه‌، بۆچی‌و چ هۆكارێكی ئه‌خلاقی وایان لێده‌كات سزادان بده‌نه‌ ده‌ستی «وه‌لی ئه‌مره‌كان»؟، خۆ ئه‌وان باشده‌زانن كه‌ له‌لادێ دووره‌ ده‌ست‌و شوێنه‌ دواكه‌وتووه‌كانی كوردستاندا هیچ هۆشیارییه‌كی كۆمه‌ڵایه‌تی نییه‌، خه‌ڵكێكی زۆر وا تێده‌گه‌ن كه‌ خه‌ته‌نه‌كردن سوننه‌ته‌و سزادانی ژنانیش ئه‌ركی كۆمه‌ڵایه‌تی‌و ئه‌خلاقی وه‌لی ئه‌مره‌كانه‌. هه‌روه‌ها ئه‌وه‌ش باشده‌زانن كه‌ قسه‌یه‌كی ئه‌وان به‌هه‌زار قسه‌ی رووناكبیران‌و یاساناسان‌و پیاوانی ده‌سه‌ڵات‌و سیاسه‌ته‌؛ ئه‌ی ئیتر بۆ خۆیان له‌مه‌سه‌له‌كه‌ ده‌شارنه‌وه‌و چاره‌نووسی كیژۆڵه‌كانی كورد ده‌ده‌نه‌ ده‌ستی خه‌یاڵێكی دڵڕه‌ق‌و سزایان ده‌ده‌ن.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ئه‌وه‌ی په‌یوه‌سته‌ به‌ده‌سه‌ڵاته‌وه‌، رۆڵی ده‌سه‌ڵاتی یاسادانان (په‌رله‌مان)، پێشی ده‌سه‌ڵاته‌كانی تر (ده‌سه‌ڵاتی جێبه‌جێكردن، ده‌سه‌ڵاتی یاسا، ده‌سه‌ڵاتی ڕۆژنامه‌نووسی) ده‌كه‌وێت، چونكه‌ به‌پێی یاسایه‌ك كه‌ ئه‌م میراته‌ وه‌ك تاوانێك بناسێنێت‌و هه‌ردوو ده‌سه‌ڵاتی جێبه‌جێكردن‌و یاسادانان ده‌خاته‌ به‌رده‌م ئه‌رك‌و به‌رپرسیارێتی جێبه‌جێكردن‌و ڕێكخستنه‌وه‌. هه‌ڵبه‌ته‌ هاتنه‌ ده‌نگی میدیا له‌ئاستی بێده‌نگبوونی په‌رله‌ماندا رۆڵێكی گه‌وره‌ ده‌بینێت‌و ده‌توانێت ناوه‌نده‌كانی پارێزگاریكردن له‌مافه‌كانی مرۆڤ‌‌و ڕووبه‌ڕووبوونه‌وه‌ی توندوتیژی‌و تاوانی كۆمه‌ڵایه‌تی له‌سه‌ر شانۆی ناڕه‌زایی‌و بێده‌نگ نه‌بوون بێنێته‌ قسه‌كردن.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;له‌لایه‌كی تره‌وه‌، ئه‌ركی ئه‌خلاقی‌و مرۆیی هه‌موو ڕووناكبیرانی كورده‌ له‌به‌رامبه‌ر ئه‌م میراته‌ دڵڕه‌ق‌و دواكه‌وتووه‌دا بووه‌ستن، وه‌ك چۆن كه‌مپین بۆ ئازادییه‌كانی ڕاده‌ربڕین‌و ڕۆژنامه‌نووسی‌و سیاسی ڕێكده‌خه‌ن‌و له‌زۆر ئاستی جه‌ماوه‌ریدا كاری بۆ ده‌كه‌ن‌و گوشار دروستده‌كه‌ن، ئاوهاش هه‌موو توانایه‌ك بۆ راگرتنی تاوانی كوشتن‌و خه‌ته‌نه‌كردنی ژن بكرێته‌ به‌شێك له‌قسه‌كردن له‌سه‌ر ئازادی، چونكه‌ باسكردن له‌ئازادیی سیاسی به‌بێ ئازادی كۆمه‌ڵایه‌تی‌و تاكه‌كان، به‌تایبه‌تیش ئازادیی ژن، بێبه‌هاكردنی ئازادیی خۆیه‌تی.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;سەرچاوە: کوردستانی نوێ&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-8272808722499313858?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/8272808722499313858/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=8272808722499313858&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/8272808722499313858'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/8272808722499313858'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_23.html' title='سووكایةتی پێكردن‌و كوشتن‌و خه‌ته‌نه‌كردنی ژنی كورد ‌'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-1kVS3xInhD0/Tx11Lz27zhI/AAAAAAAAAV0/DVvQkdcrm3g/s72-c/2009_Kurdistan_FGM.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-1474376832727877205</id><published>2012-01-16T06:45:00.000-08:00</published><updated>2012-01-16T06:45:21.402-08:00</updated><title type='text'>الأزمنة المستقطعة</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;توفيق التميمي&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-lKHGO4_1oTs/TxQ32PxkReI/AAAAAAAAAVg/GYdFMZv9Tlg/s1600/%25D9%25A1%25D9%25A2%25D9%25A3.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-lKHGO4_1oTs/TxQ32PxkReI/AAAAAAAAAVg/GYdFMZv9Tlg/s1600/%25D9%25A1%25D9%25A2%25D9%25A3.jpeg" /&gt;&lt;/a&gt;حرضتني قراءتي لكتاب الصديق خالد سليمان (الانفال حكايات من زمن مستقطع) على تأمل الازمنة المستقطعة من حيوات ضحايا آخرين لم ترد اسماؤهم ولا ملامحهم في قوائم الكاتب الذي يشغل نفسه ويكرس مواهبه لاقتفاء أثر الضائعين في سرابات الازمنة المستقطعة، فأرضنا العراقية وعلى اثر اغتصابها من الدكتاتور انجبت ازمنة مستقطعة كثيرة توزعت بعدالة يتيمة على تنوعاتها الجغرافية واختلافاتها الاثنية.&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="p1"&gt;&amp;nbsp;الزمن المستقطع&amp;nbsp; يعرّفه الكاتب بأنه زمن مخلوع من ذاكرة التاريخ بفعل فاعل ومع سبق الترصد والجرم المشهود، زمن&amp;nbsp; مبهم&amp;nbsp; لا نمتلك من ادلته الثبوتية الا شواهد خرساء وضحايا مستلبين في عقولهم وارواحهم، هو حياة سرقها الجلاد من ضحيته بكل ما فيها من مسرات ووداعة وأحلام صغيرة وافراح عابرة، تبدأ تقاويمها من لحظة انتهاك مباغت للضحية الآمنة وهي في طريقها الى حقلها الاخضر او جلوسها على مصطبة عشق او سائرة مع تجحفل انساني تجاه الفجر لصناعة غبش الحياة، هناك يترصدهم قتلة الأزمنة المستقطعة من جنود ومخبرين وخونة وقوادين ويشحنونهم بشاحنات الموت الى معسكرات جهنمية لاعودة منها وتجري وقائع الزمن المستقطع التي لا يمكن ان ترتقي لروايته اخصب المخيلات الروائية، حيث عادة&amp;nbsp; ما تبدأ بسيناريوهات غرائبية من الاذلال والتنكيل والمهانات تعرض لها أجساد وأرواح الضحايا الابرياء ضمن تقاليد متوارثة من سلطات متوحشة برعت في استقطاع ازمنة مواطنيها الابرياء بدوافع عرقية او عنصرية او اقصائية، تغذيها احط النوازع الحيوانية الكامنة في الجسد الانساني بتهييج من لذة السلطة وشهواتها الحيوانية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;الزمن المستقطع زمن تخيلي يوتيبي ملامحه الرعب والوحشية والقسوة المتناهية، قد تنتهي رحلات التنكيل بأبشع سيناريوهات الموت وأكثرها وحشية كمراسم الدفن الجماعي للاحياء في مقابر معدة سلفا وبأداء متقن لفرق الاعدام، رمي الاطفال الى الكلاب أمام مرأى أمهاتهم وجداتهم من قبل حراس غلاظ لايطيقون صبرا على صراخات الطفولة او التياعاتها الشجية، اغتصاب دنيء لاجساد انثوية غضة منتفخة بتورمات الكيبلات وركلات الحرس، هذه بعض من&amp;nbsp; سيناريوهات مفترضة يدونها مدون الذاكرة المقطوعة بصعوبة ويلتقطها من همهمات الضحايا الخرساء او مما تركه الجلاد على جسد الضحية من علامات.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;كم من الازمنة المستقطعة في تاريخ بلادنا جرت وقائعها في ظلمة داكنة وسرية بالغة ودولة مغلقة على رعاياها المرعوبين والخائفين غير هذه الفضائح المعروفة في الجبال أو الاهوار أو الاقبية المظلمة في بنايات الامن والمخابرات التي لاتعد ولاتحصى؟!&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;إذن سوف لاتقرأ اجيالنا تاريخا حقيقيا بل تاريخا آخر يجاوره او يقترب منه لان ابطالها فقدوا اصواتهم في صخب الرعب لدورات الزمن المستقطع.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;على من تقع مسؤولية اقتفاء اثر ضحايا الازمنة المستقطعة وإعادة الاعتبار لحيواتهم التي يشكل انتهاكها تاريخا&amp;nbsp; فضائحيا من العار والخزي للقتلة والمجرمين والطغاة الذين حكموا هذه البلاد ولم ينالوا عقوبة تستحق تلك الجريمة؟.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;هل سيتمكن مدونو الذاكرة وموثقو الشهادات من استرجاع يوميات الازمنة المستقطعة من روزنامات تاريخنا ويوميات ضحايانا وسط هذا الغياب المريع والاختفاء القسري لدلائل الجرائم والانتهاكات التي شهدتها تلك الازمنة المستقطعة من تاريخ ضحاياها وتاريخ البلاد كلها؟ سؤال موجه للذين يشغلهم مشروع الوفاء لامانة ذاكرة شعوبهم المنسية.&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;عن صحيفة "الصباح" العراقية&amp;nbsp; 16/1/2012&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-1474376832727877205?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/1474376832727877205/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=1474376832727877205&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1474376832727877205'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1474376832727877205'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_3758.html' title='الأزمنة المستقطعة'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/-lKHGO4_1oTs/TxQ32PxkReI/AAAAAAAAAVg/GYdFMZv9Tlg/s72-c/%25D9%25A1%25D9%25A2%25D9%25A3.jpeg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-1951407020830149717</id><published>2012-01-16T06:32:00.000-08:00</published><updated>2012-01-16T06:32:47.015-08:00</updated><title type='text'>الثورة والنواعم...العودة إلى ماء الأصولية</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;خالد سليمان&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-KIY2v6k5-BQ/TxQ0XOiAKCI/AAAAAAAAAVI/SKatgpJanrw/s1600/59125.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-KIY2v6k5-BQ/TxQ0XOiAKCI/AAAAAAAAAVI/SKatgpJanrw/s1600/59125.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;إذا حاز الداعية الإسلامي حازم أبو إسماعيل، وهو أحد أعلام الإخوان المسلمين منصب رئيس جمهورية مصر في الانتخابات الرئاسية القادمة، فسيحظر بيع الخمور، يمنع الاختلاط بين الجنسين في العمل، ويكلف الحكومة بتهيئة الأجواء لفرض الحجاب. هذا ما تناقلته وسائل الإعلام المصرية والعربية بعد الجولة الأولى من انتخابات مجلس الشعب المصري، إذ فاز فيها «الإخوان» والسلفيون بغالبية المقاعد البرلمانية.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;وذهب المتحدث الرسمي باسم الدعوة السلفية عبد المنعم شحات إلى نحو أبعد من كلام المرشح حازم أبو اسماعيل حيث تطرق لأدب نجيب محفوظ، معتبرا أنه مثير للرذيلة.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="p2"&gt;ما يلوح له «الإخوان» واخوتهم في الدعوة السلفية «النور» في مصر بعد مبارك، يعيد للأذهان ذلك القرار الذي اتخذه الخميني بعد نجاح الثورة الإيرانية بثلاثة أشهر إذ فرض بموجبه الحجاب على الإيرانيات، وكان في ذلك الإشارة الأقوى لدور الملالي في المجتمع حيث خرجوا من فيء نظام حكم الشاه ليواجهوا الثورة بالثورة. فحين خرجت إيرانيات اليسار إلى ساحات طهران واحتججن ضد قرار الخميني ذاك، كانت إيرانيات الملالي بانتظارهن في الساحات ذاتها وهن يحملن الهراوات لضرب المتظاهرات دفاعا عن الحجاب. وكان وراء «ثورة الهراوات المضادة» إن جاز الاستخدام، فكرة التضحية بالمجتمع، وفيه المرأة الإيرانية تحديداً، إذ قدُر لها ان تكون الضحية الأولى.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;هناك تقاربات كثيرة بين الثورة الإيرانية والثورات العربية، إنما الأوضح فيها هو محاولة السيطرة على ما يمكن تسميته بـ«مجتمع النواعم». فحلم الأخوان بفرض الحجاب وفصل الجنسين في أماكن العمل ووصف السلفيين للأدب المحفوظي بمثير للرذيلة، هما في الأصل انتقام من المرأة والمكانة الجمالية التي تحتلها في المجتمع. والأمر ان وضعناه في سياق ذات الخطاب الاجتماعي الذي تعتمده الحركات الإسلامية يمكن وصفه بحلم درء الأخطاء، ذاك ان النساء في الخطاب الديني ما زلن يمثلن الخطيئة. ولا يأتي ذكر أدب محفوظ في هذا المجال اعتباطاً، ولا في سياق «كلام الناس» ان جازت الاستعارة، بل هو ضرب استباقي لتاريخ المجتمع المصري وتلك المناطق السرّية التي تكشف عنها «النساء الخاطئات» في أدب نجيب محفوظ، والقصد بالنساء الخاطئات هنا كما يذكر في الكتابات المصرية هو «النساء الهامشيات» أغلب الظن، كما ان ادب نجيب محفوظ يتناول تلك المظاهر التي يريد الإخوان حجبها عن المجتمع في حال تولي السلطة في البلاد.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;«كانت النساء الخاطئات» في إيران ما بعد الثورة، هن اللواتي يأكلن تفاحة في مكان عام مثلاً، هذا ما ترويه الكاتبة الإيرانية أذر نفيسي في كتابها الشيق «ان تقرأ لوليتا في طهران» كيف ان الشرطة الدينية في جامعة طهران اعتقلت فتاتين كانتا تأكلان التفاح في إحدى أروقة الجامعة، فاتهمتا بتناول الفاكهة بطريقة مثيرة. وفي مصر طعن نجيب محفوظ بسكين قبل رحيله بسنوات. واليوم، يوصف ما كتبه بأدب الرذائل، لأنه تناول ذلك الهامش الكبير الذي تستطيع «الهامشيات» فيه التحرك كما تقتضي الرغبات والأحلام والحقوق الحياتية، وقد تظهر الشرطة الدينية لاعتقال نماذج بطلات محفوظ في الحارات الشعبية المصرية والأسواق والأماكن العامة.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;تالياً، هل ما تشهده الساحة «السياسية» المفتوحة في مصر وتونس وما ستشهده ساحات البلدان الأخرى، هو إشارة واضحة للعودة إلى المشهد السياسي الإيراني عام 1979؟. انه سؤال يشذ اغلب الظن عن القاعدة «الثورية» في العالم العربي اليوم، ذاك ان مديح الثورة كما روج أثناء الثورة الإيرانية من قبل مجموعة من المفكرين والمثقفين الغربيين والعرب، أصبح الآن مقاساً تقاس به التغييرات، فيما أصبح نقد الثورة والمجتمع خياراً صعباً في ظل ثقافة تخوينية جديدة تضع ناقد الثورة في خانة «عُباد الديكتاتورية». واللافت في مجمل النقاشات والسجالات المتعلقة بالثورات العربية، وفيها، السطوة «الاخوانية»، هو تسطيح الديموقراطية وتجريدها من المفاهيم المدنية وحقوق الإنسان وحرية المرأة. وخير دليل على ذلك هو إصرار الاخوان المسلمين في لجنة كتابة وثيقة «المبادئ الدستورية» في مصر على إسقاط كلمة «المدنية» في الفقرة التي تقول مصر دولة مدنية ديموقراطية. يمكن اختصار الديموقراطية هنا في «الصوت» والخيار المجتمعي في مصر تفوق نسبة الأمية فيها ٣٥٪، أما المدنية فلا تقتصر سوى على الاستقلال المجتمعي والتنظيم الذاتي، وفيهما، تلك القيم التي تتعلق بالأفراد والمجموعات خارج التنظيمات الدولتية.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;يذكر أن القوى الإسلامية كانت تطالب باعتبار الوثيقة استرشادية غير أن التيار الليبرالي أكد ضرورة إلزاميتها خشية سيطرة الإسلاميين على البرلمان المقبل، وبالتالي استفرادهم بوضع الدستور الجديد.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;وكي لا أُتهم هنا وأُوضع في خانة «عباد الديكتاتورية»، أود الإشارة الى أنني لست بصدد التفضيل بين قديم ولّى وجديد لا نكترث لنقده والولوج في معطياته اليومية، إنما الحديث هو عما يمكن وصفه بمستقبل مجرّد من التفكير الجنسي. فمنع تناول تفاحة في ساحة عامة في إيران بعد الثورة، ومنع الاختلاط بين الجنسين وفرض الحجاب ووصف أدب نجيب محفوظ بالرذيلة في مصر بعد مبارك، هي قبل كل شيء إبعاد الثورة عن الولوج في المسائل الاجتماعية والتابوهات، وفيهما المناطق المحاطة بالخفايا والأسرار، مجتمع النواعم تحديداً. تالياً، ما يهم ان نصبو اليه في السجال الدائر حول مستقبل المجتمعات والبلدان بعد زوال الأنظمة التوتاليتارية والشبه - توتاليتارية هو شكل النظام الذي بات معروفاً في ظل سيطرة الاخوان المسلمين على البرلمانات والحكومات في تونس ومصر، وفي سوريا وليبيا واليمن قريباً. لقد أجل العرب الطلب على الحرية والديموقراطية وقضايا الإصلاح السياسية والاجتماعية منذ انتهاء الحكم الكولونيالي بحجة وجود إسرائيل والأطماع الغربية في العالم العربي، فهل يؤجل النضال من أجل حكم مدني بحجة عدم التضحية بالثورات أو عدم تغيير مساراتها؟ انه سؤال قد نجد البعض من تفاصيله في ثنايا كوات حروب ليست بصغيرة أعلنها الإسلاميون في الجامعات التونسية. وهي لا تختلف عن تلك الحروب الكبيرة التي تلت الثورة الإيرانية عام ١٩٧٩ في جامعات طهران إذ فرض فيها الحجاب ومنع كل ما له الصلة بالثقافة والأدب الغربيين، كما حُرّم فيها تناول تفاحة في العلن.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;تبريراً لما تشهده الساحات المصرية والتونسية من النشاط الأصولي ورداً على أي تخوف يبديه المشاركون والمراقبون والحالمون في الثورات العربية تجاه مشروع الإسلاميين، يقول البعض ان الحكم الإسلامي «المعتدل» - كما يروج له - لا يمكنه التخلي عن «البزنس» والتجارة والعلاقة الدوليتين، إنما هذا لا يمنع بطبيعة الحال إخضاع المجتمعات لقوانين قاسية مثل فرض الحجاب على النساء وفصل الجنسين في أماكن العمل ومنع محلات بيع الخمور وتقليم الأدب والتراث العربيين من أغصان التمرد. فجميع هذه الممارسات التي لم تتورع الحركات الإسلامية عن إعلان الموقف منها، لا تمنع إبقاء العلاقة مع الغرب وأميركا وكذلك تطوير البزنس، إنما المشكلة هي في الداخل والنموذج السلطوي الذي تعتمده الحركات الإسلامية، ولا سيما ان هناك تراجعاً واضحاً لجميع القوى العلمانية واليسارية، وحركات المجتمع المدني أيضاً.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;لقد توالت كتابات كثيرة عن مستقبل الدولة العربية الما بعد - الاستبدادية، وأكثرها كانت ميالة، أو متأكدة من ميلها للنموذج التركي من الحكم الإسلامي وإمكانية استعارته والاستعانة به في العالم العربي. إنما استثني في سياق هذه الثقافة «الاستعارية» لإعادة بناء الدولة والنظام، تلك الفوارق الجوهرية التي تفصل التجربة التركية عما يمكن وصفها بالتجربة العربية. فالأولى ترتبط بإسلام الدنيا وتعتمد الدساتير الوضعية، بينما ترتبط الثانية بإسلام الآخرة والنص وتنوي إعادة كتابة الدساتير وفقاً لشعارها القديم الجديد «الإسلام هو الحل».&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;قصارى القول، لم يؤد الطلب على الحرية والتخلص من الديكتاتوريات في العالم العربي إلى تحويل الوقائع والأحداث والتصورات من الأخرويات إلى التاريخ. فما زال الشعار الديني يشكل صورة ما بعد -الثورة ويرسم عصب الأحداث في البلدان المتحررة من الاستبداد، وتستهدف الجامعات والمؤسسات التعليمية والإعلامية والاجتماعية، وفيها، الجامعيات والناشطات والإعلاميات.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;اختصاراً، يشكل فقدان «التنوع الهوياتي» في مرحلة ما بعد الثورات العربية التحدي الجديد الذي يواجه العالم العربي، ذاك ان صفات «الشعبية» التي لم تعد ذات معنى واضح في ظل الخطاب المعلن للإسلاميين وأن ذلك الفراغ الهائل الذي تركته الدولة القومية الشبه - توتاليتارية، تستهدف مجتمع النواعم قبل ذلك التاريخ القاسي الذي تركته الديكتاتوريات.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;اللوحة للفلسطيني مروان سلامة (مواليد 1960)&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;نشرت هذا المقال في صحيفة السفير اللبنانية بتاريخ &amp;nbsp;12/1/2012&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-1951407020830149717?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/1951407020830149717/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=1951407020830149717&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1951407020830149717'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1951407020830149717'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_16.html' title='الثورة والنواعم...العودة إلى ماء الأصولية'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/-KIY2v6k5-BQ/TxQ0XOiAKCI/AAAAAAAAAVI/SKatgpJanrw/s72-c/59125.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-4936640486188763719</id><published>2012-01-11T14:14:00.000-08:00</published><updated>2012-01-11T14:20:15.849-08:00</updated><title type='text'>دوا وه‌سێتی گابریل گارسیا مارکیز</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span style="font-family: 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 11px; line-height: 14px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span style="background-color: white; font-family: 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 11px; line-height: 14px;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-m7t24MXKW9o/Tw4LDa5lw2I/AAAAAAAAAU8/D31kvCbdVcM/s1600/Gabriel+Garci%25CC%2581a+Ma%25CC%2581rquez.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="224" src="http://3.bp.blogspot.com/-m7t24MXKW9o/Tw4LDa5lw2I/AAAAAAAAAU8/D31kvCbdVcM/s320/Gabriel+Garci%25CC%2581a+Ma%25CC%2581rquez.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;هه‌موو ئه‌و شتانه‌‌ ناڵێم که‌ به‌ ده‌ممدا دێن، به‌ڵکو بیرده‌که‌مه‌وه‌ ئینجا ده‌یانپه‌یڤم.&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; font-family: 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 11px; line-height: 14px;"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;شته‌کان به‌های خۆیان ده‌ده‌مێ، نه‌ک به‌و ته‌رزه‌ی له‌ دونیادا هه‌ن، به‌ڵکو به‌و مانایانه‌ی که‌ له‌ بووندا هه‌ڵگرین‌.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; font-family: 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 11px; line-height: 14px;"&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;که‌م ده‌نووم و خه‌ون زۆر ده‌بینم.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline; font-family: 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 11px; line-height: 14px;"&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;چونکه‌ هه‌ست ده‌که‌م هه‌موو ده‌قیقه‌یه‌ک که‌ پێڵوو لێک ده‌نێین، شه‌ست چرکه‌مان له‌ ڕووناکیی له‌ ده‌ست ده‌چێ.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;گه‌ر خودا شتێکم له‌ ژیانێکی نوێ بداتێ، ئه‌وا بۆ خه‌ڵکی ده‌سه‌لمێنم چه‌ند هه‌ڵه‌ن که‌ پێیانوایه‌ کاتێک‌ گه‌وره‌ ده‌بن ناتوانن عاشق ببن، به‌بێ ئه‌وه‌ی بزانن پیریی کاتێک دێت که‌ مرۆڤ کۆڵ له‌ عاشقبوون ده‌دات.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;باڵ ده‌به‌خشمه‌ منداڵان، به‌ڵام لێده‌گه‌ڕێم خۆیان فێری فڕین ببن.&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;به‌ پیره‌کان راده‌گه‌یه‌نم مردن له‌ کاتی خۆیدا نایه‌ت، به‌ڵکو زۆر به‌ر له‌ کاتی خۆی دێت، ئه‌و کاته‌ دێت که‌ مرۆڤ مانای ژیان ون ده‌کات.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ئه‌ی مرۆڤ من زۆر شتتان لێوه‌ فێربووم.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;هه‌مووتانم بینی که‌ ده‌تانویست له‌ ترۆپکی چیادا بژین، به‌ڵام رۆژێک له‌ رۆژان نه‌تانزانی نهێنی به‌خته‌وه‌ریی له‌ ترۆپکدا نییه‌، به‌ڵکو له‌ هه‌ڵگژان به‌ چیاکه‌دایه‌.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;فێربووم منداڵی ساوا کاتێ بۆ یه‌که‌مجار توند په‌نجه‌کانی باوکی ده‌گرێ، واته‌ بۆ ئه‌به‌د ده‌یانگرێ.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;فێربووم مرۆڤ مافی ئه‌وه‌ی هه‌یه‌ له‌ سه‌ره‌وه‌ڕا له‌ خواره‌وه‌ بنۆڕێت به‌ڵام ته‌نها کاتێک که‌ یارمه‌تی که‌سێکی تر له‌ هه‌ستانه‌وه‌دا ده‌دات.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;زۆر شتتان لێوه‌ فێربووم ... به‌ڵام ئێستا که‌مه‌کێک له‌و شتانه‌م به‌ که‌ڵک دێن، چونکه‌ کاتێ له‌ جانتاکه‌مدا رێکیان ده‌خه‌م ئیدی ره‌نگه‌ له‌ ژیاندا نه‌مابم.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ئه‌وه‌ بڵێ که‌ بڕوات پێیه‌تی ... ئیمان بکه‌ره‌ هه‌ڵوێست و کردار.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;فێر بووم هه‌ست و سۆزم نه‌شارمه‌وه‌.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;گه‌ر بمزانیبا ئه‌مه‌ دواجاره‌ به‌ نوستوویی ده‌تبینم، ئه‌وا توند باوه‌شم پێدا ده‌کردیت و له‌ خودا ده‌پاڕامه‌وه‌ که بمکاته‌ پاسه‌وانی رۆحی تۆ.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;گه‌ر بمزانیبا ئه‌مه‌ دوایی ده‌قیقه‌ی پێکه‌وه‌ییمانه‌ ئاوا ڕاشکاوانه‌ پێمده‌گوتیت خۆشم ده‌وێیت و به‌ شه‌رمه‌وه‌ فه‌رامۆشی ئه‌وه‌م ده‌کرد که‌ تۆ ده‌زانیت خۆشم ده‌وێیت.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;هه‌میشه‌ رۆژێک‌ به‌ڕێوه‌یه‌ دێت و ژیان هه‌لومه‌رجی نوێمان پێده‌به‌خشێ تا کاری باشتر بکه‌ین، به‌ڵام گه‌ر بشێ من هه‌ڵه‌ بم و ئه‌مه‌ دوایین رۆژم بێت، ئه‌وا بێگومان به‌ ده‌نگی به‌رز پێت ده‌ڵێم '' خۆشم ده‌وێیت و پڕم له‌ یاده‌وه‌ری تۆ ''&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;سبه‌ی گه‌ره‌نتی نییه‌ نه‌ بۆ لاو و نه‌ بۆ پیر.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ڕه‌نگه‌ ئه‌م ساته‌ت دوا ده‌رفه‌تت بێت بۆ بینیی ئه‌و که‌سه‌ی که‌ خۆشت ده‌وێت.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;زیاتر له‌وه‌ چاوه‌ڕێ مه‌به‌، ئه‌مڕۆ وا مامه‌ڵه‌ بکه‌ وه‌ک ئه‌وه‌ی‌ سبه‌ینێ نه‌یه‌ت، ئه‌گه‌رنا ئه‌وا له‌و ده‌رفه‌ته‌ په‌شیمان ده‌بیت که‌ بۆ زه‌رده‌خه‌نه‌ و له‌ ئامێزگرتنێک نه‌تقۆسته‌وه‌، یان سه‌رقاڵ بوویت و دوایین ئومێدی خۆت به‌ چ که‌سێک نه‌گوت.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;پارێزگاری له‌ نزیکی خۆت به‌و که‌سه‌وه‌ بکه‌ که‌ خۆشت ده‌وێ، ئاگاداریان به‌ و ره‌زیلیی له‌ گوتنی ئه‌وادا مه‌نوێنه‌‌ که‌ پێی بڵێیت‌ پێویستت پێیه‌تی، کاتی گونجاو بڕه‌خسێنه‌ تا وشه‌گه‌لی وه‌ک :'' تێتده‌گه‌م، بمبووره‌، بێ زه‌حمه‌ت، سوپاس '' و هه‌موو ئه‌و وشه‌ خۆشانه‌ی تری پێبڵێیت که‌ ده‌یانزانیت.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;که‌س ئه‌و هه‌ستانه‌ت بیر ناخاته‌وه‌ که‌ حه‌شارت داون و نه‌تدرکاندوون، له‌ خودا داوای گوڕی ده‌ربڕین و حیکمه‌تی وشه‌کان بکه‌.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;چ دوودڵ مه‌به‌ له‌وه‌ی ڕاشکاوانه‌ به‌ هاوڕێ و ئازیزانت بڵێیت که‌ بێ ئه‌ندازه‌ گرنگن له‌لات.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-4936640486188763719?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/4936640486188763719/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=4936640486188763719&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/4936640486188763719'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/4936640486188763719'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post_11.html' title='دوا وه‌سێتی گابریل گارسیا مارکیز'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/-m7t24MXKW9o/Tw4LDa5lw2I/AAAAAAAAAU8/D31kvCbdVcM/s72-c/Gabriel+Garci%25CC%2581a+Ma%25CC%2581rquez.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-230281642787180085</id><published>2012-01-09T04:34:00.000-08:00</published><updated>2012-01-09T04:58:30.409-08:00</updated><title type='text'>هێزی نه‌رم، هێزی ڕه‌ق ‌</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="auther" style="display: block; font-family: tahoma; font-size: 8pt; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto; text-decoration: none;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="background-color: white; text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;خالد سلێمان‌&lt;br /&gt;9/1/2012&lt;br /&gt;حازم ئه‌بو ئیسماعیل که‌ یه‌کێکه‌ له‌سه‌رکرده‌کانی ((ئیخوان موسلمین))و کاندیدی سه‌رۆکایه‌تی میسر که‌بڕیاره‌ له‌پایزی ئه‌م ساڵدا ئه‌نجام بدرێت، &amp;nbsp;پێش هه‌ڵبژاردنه‌کانی ئه‌م دوایه‌ به‌شێوه‌یه‌کی ڕوونء ئاشکرا ده‌رباره‌ی هه‌ندێ مه‌سه‌له‌ی گرنگی تایبه‌ت به‌کۆمه‌ڵگه‌ی میسر قسه‌ی کرد، ئه‌بو ئیسماعیل رایگه‌یاند &amp;nbsp;پێویسته‌ حکومه‌تی میسر خۆی ئاماده‌ بکات بۆ سه‌پاندنی په‌چه‌و سه‌رپۆش به‌ ژنانداو جیاکردنه‌وه‌ی نێرو مێ له‌ شوێنه‌کانی کارو هه‌روه‌ها قه‌ده‌غه‌کردنی مه‌ی فرۆشتن له‌ ولاتدا.&lt;br /&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;هاوکات له‌گه‌ڵ ئه‌و قسانه‌ی ئه‌بو ئیسماعیل عه‌بدولمونعم شه‌حات که‌ یه‌کێکه‌ له‌سه‌رکرده‌کانی حزبی ((نور))ی سه‌له‌فی له‌شوێنێکی تری هه‌ستیاری کۆمه‌ڵگه‌ی میسردا باسی له‌وه‌ کردووه‌ که‌ ئه‌ده‌بی ((نه‌جیب مه‌حفوز)) ئه‌ده‌بێکی لاده‌ره‌و به‌نمونه‌ی ((ره‌زیله‌))ی ناوزه‌ند کرد.&lt;br /&gt;ئه‌م بۆچونانه‌ی دوو سه‌رکرده‌ی ئیسلامیی له‌میسردا که‌ به‌پێی زۆربه‌ی ئاماژه‌کان له‌قۆناغى داهاتوودا زۆرینه‌ی کورسییه‌کانی په‌رله‌مان به‌ده‌سته‌وه‌ ده‌گرن، هه‌ندێ ورده‌کاری رووداوه‌کانی دوای شۆڕشی ئێرانی ساڵی (1979)مان بیرده‌خه‌نه‌وه‌، که‌ لێره‌دا جێگای له‌سه‌ر راوه‌ستانء هه‌ڵوێسته‌کردنن. دوای سێ مانگ له‌سه‌رکه‌وتنی شۆڕشه‌ ئێرانییه‌که‌ که‌ هه‌موو هێزه‌ نیشتیمانییء چه‌پء ئیسلامییه‌کانی ئێران به‌شدارییان تێداکردو کۆتاییان به‌حوکمڕانی شا هێنا، پاشان سه‌رکرده‌ی شۆڕشه‌که‌ خومه‌ینی بڕیاریدا په‌چه‌ به‌سه‌ر ژنانى ئێراندا بسه‌پێنێ.&lt;br /&gt;ژنه‌ نووسه‌ری ئێرانی ئازه‌ر نه‌فیسی له‌کتێبـی ((که‌ لۆلیتا له‌ئێراندا بخوێنیته‌وه‌))دا باسی کۆمه‌ڵێ رووداو شتی سه‌یری دوای سه‌رکه‌وتنی شۆڕشء حوکمی ئیسلامییه‌کانء سه‌پاندنی په‌چه‌ ده‌گێڕێته‌وه‌.&lt;br /&gt;یه‌کێک له‌و رووداوانه‌ ده‌ستبه‌سه‌راگرتنی دوو کچی زانکۆی تارانه‌ له‌یه‌کێک له‌گۆڕه‌پانه‌کانی ناو زانکۆدا، له‌به‌رئه‌وه‌ی به‌شێوه‌یه‌کی سه‌رنجڕاکێش سێویان خواردووه‌.&lt;br /&gt;ئه‌م رووداوه‌ ڕێک قسه‌کانی عه‌بدولمونعیم شه‌حات-مان بیرده‌خاته‌وه‌ که‌ چۆن شۆڕشه‌کانی دنیای عه‌ره‌ب زیاتر له‌شۆڕشه‌که‌ی ئێرانه‌وه‌ نزیکه‌ نه‌ک ئه‌وانه‌ی ئه‌وروپای خۆرهه‌لات له‌کۆتایی هه‌شتاکانء سه‌ره‌تای نه‌وه‌ده‌کانی سه‌ده‌ی رابردوو دژی سیستمی تۆتالیتاری کۆمۆنیزم، یان ئه‌وه‌ی به‌هاری (1968)ی فه‌ره‌نساو مه‌کسیکء ویلایه‌ته‌ یه‌کگرتوه‌کانی ئه‌مریکا له‌زانکۆکانی بۆستن.&lt;br /&gt;ئه‌وانه‌ی ئه‌وروپای خۆرهه‌لات له‌گه‌ڵ له‌ناوچوونی سیستمه‌ تۆتالیتارییه‌کاندا، به‌هاکانی ئازادیی له‌به‌هاکانی تاک جیانه‌کرانه‌وه‌و بنیاتنانه‌وه‌ی په‌یوه‌ندییه‌کانی نێوان سیستمی حوکمڕانیء کۆمه‌ڵگه‌ تووشی سه‌رئێشه‌ نه‌بوون، ئه‌وه‌ش ده‌گه‌ڕێته‌وه‌ بۆ ئه‌و مێژووه‌ دوورودرێژه‌ی ئه‌وروپا خۆی، له‌جیاکردنه‌وه‌ی ده‌وڵه‌تء ئایین له‌لایه‌کء ده‌وڵه‌تء ترادسیۆنه‌ کۆمه‌لایه‌تییه‌کان له‌لایه‌کی تره‌وه‌.&lt;br /&gt;له‌هه‌ردوو رووه‌که‌شه‌وه‌ ژنء پێگه‌که‌ى له‌ناو کۆمه‌ڵگه‌دا نه‌بۆته‌ گیروگرفتى نێو سیستمی سیاسیء دامه‌زراوه‌ کۆمه‌لایه‌تییه‌کان. ئه‌وه‌ی په‌یوه‌سته‌ به‌شۆڕشه‌کانی ناو دنیای عه‌ره‌به‌وه‌، هه‌روه‌ها ئه‌وه‌ی ئێرانیش که‌ 30 ساڵ زیاتر به‌سه‌ریدا تێپه‌ڕبووه‌، هێزی نه‌رمی کۆمه‌لایه‌تی که‌ که‌ره‌سته‌ی شۆڕشه‌کان بووه‌ له‌به‌رامبه‌ر هێزی ره‌قی دوای سه‌رکه‌وتندا تووشی شکست بووه‌. له‌ناو ئه‌و هێزه‌ نه‌رمه‌شدا ژن قوربانیی سه‌ره‌کی بووه‌و بۆته‌ ئامانجی یه‌که‌می ده‌سته‌مۆکردن یان داپڵۆسین. &lt;br /&gt;به‌کورتی هێزه‌ نه‌رمه‌که‌ی شۆڕش جۆرێک له‌وه‌رگه‌ڕان ((میتامۆرفۆز))ی به‌سه‌ردا هاتووه‌و بووه‌ به‌هێزێکی وه‌ها، که‌ توانای به‌ستنه‌وه‌ی کۆمه‌ڵگه‌ی هه‌بێت. ئه‌وه‌ش له‌و ترسه‌دا ده‌رده‌که‌وێت که‌ نه‌جیب مه‌حفوز له‌رۆمانه‌کانیدا ئاماژه‌ی بۆکردووه‌و ژنه‌ پاشکۆکانی کۆمه‌ڵگه‌ی میسری دێنێته‌وه‌ ناو دیمه‌نه‌کانی رۆژانه‌ی ژیانء زۆرجاریش به‌ژنه‌ گوناهکاره‌کان ناو ده‌برێن، چونکه‌ به‌شێکن له‌به‌رجه‌سته‌کردنی خه‌ونء خه‌یالاتی کۆمه‌ڵگه‌و دیوه‌ نه‌بینراوه‌کانی ژیانی باو. &lt;br /&gt;هه‌ر له‌به‌رئه‌وه‌شه‌ &amp;nbsp;که‌ سه‌له‌فییه‌کان داوای په‌رچ-کردنی لقء پۆی ئه‌ده‌بی میسری ده‌که‌ن. هه‌ڵبه‌ته‌ ئه‌م په‌رچکردنه‌ به‌شێکی دانه‌بڕاوه‌ له‌جیهانبینیی ((ئیخوان)) بۆ داپۆشینی ژنانء جیاکردنه‌وه‌یان له‌ڕه‌گه‌زی به‌رامبه‌ر.&lt;br /&gt;ئه‌و ژنه‌ی &amp;nbsp;که‌ سێوێک ده‌خواتء له‌به‌رامبه‌ر کۆمه‌ڵگه‌دا لێوو ده‌مء ددانی ده‌جووڵێنێت، هه‌مان ئه‌و ژنه‌یه‌ که‌ نه‌جیب مه‌حفوز له‌کۆمه‌ڵگه‌ی ترادسیۆنی دێنێته‌ ده‌ره‌وه‌و ده‌یکاته‌ به‌رجه‌سته‌کراوێکی ئه‌و وێنه‌یه‌ی که‌ خه‌یاڵی کۆمه‌ڵگه‌ ده‌یکێشێتء لێشی ده‌ترسێت.&lt;br /&gt;هێشتا هێزی نه‌رم له‌ناو شۆڕشه‌کانی دنیای عه‌ره‌بدا ماوه‌و نموونه‌ ئێرانییه‌که‌ نه‌بووه‌ به‌ئایکۆنی سه‌ره‌کی، به‌لام له‌نموونه‌ ئه‌وروپیه‌که‌شه‌وه‌ دووره‌و ده‌رکه‌وتنی ئاماژه‌ سه‌ره‌تاییه‌کان به‌لای هێزی ڕه‌قی ئه‌وه‌ی یه‌که‌مدا ده‌مانبات.&lt;br /&gt;سەرچاوە: کوردستانی نوێ&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-230281642787180085?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/230281642787180085/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=230281642787180085&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/230281642787180085'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/230281642787180085'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2012/01/blog-post.html' title='هێزی نه‌رم، هێزی ڕه‌ق ‌'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-7475299047774460020</id><published>2011-12-26T03:08:00.000-08:00</published><updated>2012-01-09T04:39:44.653-08:00</updated><title type='text'>به‌هێمنی پێی وتم: خۆی كوشت</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;خالد سلێمان&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-3vtVVaTwzns/TvhVjdWd8EI/AAAAAAAAAUQ/KDtY0IxwoOo/s1600/suicide.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-3vtVVaTwzns/TvhVjdWd8EI/AAAAAAAAAUQ/KDtY0IxwoOo/s320/suicide.jpg" width="319" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;div style="text-align: -webkit-auto;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;له‌به‌هاری ساڵی (1992)دا، كه‌ده‌بوو مانگ و نیوێك له‌وانه‌ وتنه‌وه‌ ته‌واو بكات و بگه‌ڕێته‌وه‌ په‌یمانگای هونه‌ره‌ جوانه‌كان و كۆتایی به‌دوا ساڵی خوێندن بێنێت، كارزان به‌نامه‌یه‌ك و ئاسه‌واری به‌كارهێنانی ده‌رمانێكی زۆرو ئامێرێكی كوشتنی ده‌ستكرد دنیای به‌جێهێشت و ماڵئاوایی له‌خێزان و هاوڕێ و ده‌وروبه‌ره‌كه‌ی كرد. ئه‌وه‌ی له‌نامه‌كه‌ی ((ك))دا زۆر دیارو ڕوون بوو، بێزارییه‌كه‌ی گه‌یشتبووه‌ ترۆپك، ئیتر هێزی به‌رده‌وامبوونی له‌ژیاندا تێدا نه‌مابوو، بۆیه‌ مه‌رگی به‌خشییه‌ خۆی و نهێنییه‌كانیشی له‌گه‌ڵ خۆیدا ڕاپێچی دنیا نادیاره‌كه‌ی خۆی كرد.&lt;br /&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;ك، شوێن به‌خۆیه‌وه‌ی نه‌ده‌گرت، جاری وا هه‌بوو له‌كاتی خوێندندا هۆڵه‌كه‌ی به‌جێده‌هێشت و دوای یارمه‌تی وه‌رگرتن ده‌چووه‌ ده‌ره‌وه‌ بۆ وه‌رگرتنی جورعه‌یه‌ك له‌((تۆسیرام)) كه‌ئه‌و كاته‌ وه‌ك ماده‌یه‌كی هۆشبه‌ر به‌كارده‌هێنرا. به‌رده‌وام خه‌ریكی خوێندنه‌وه‌ی ئه‌ده‌بی له‌و جۆره‌ بوو كه‌ مرۆڤ هیوا بڕ ده‌كات. زۆرجار رسته‌كانی ته‌واونه‌كردو له‌گه‌ڵ هه‌ر جوڵه‌یه‌كی له‌شیدا كۆتایی به‌قسه‌كانی ده‌هێنا، جگه‌ره‌كێشێكی سه‌یربوو، جگه‌ره‌ی به‌جگه‌ره‌ داده‌گیرساند, به‌لام له‌وه‌ سه‌یرتر ئه‌وه‌بوو فلته‌ری جگه‌ره‌كانی به‌ ددان ده‌گه‌ست و توڕه‌بوونه‌كانی به‌و شێوه‌یه‌ به‌تاڵ ده‌كرده‌وه‌.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;كچه‌ خوێندكارێكی كۆلێژی په‌روه‌رده‌ی چه‌مچه‌ماڵ وه‌ك چرۆ محه‌مه‌د له‌ڕۆژنامه‌ی (هاولاتی ژماره‌ 773)دا ده‌یگێڕێته‌وه‌ له‌به‌رواری 2/10/2011دا به‌ر له‌خۆكوشتن له‌نامه‌یه‌كدا ده‌نووسێت: زۆر بێزارم له‌ژیان، ئه‌مڕۆ بێت یان سبه‌ی یان ده‌ ڕۆژی تر هه‌ر خۆم ده‌كوژم، چونكه‌ دایكم و باوكم و هه‌موو خه‌ڵك منیان به‌خه‌یاڵدا نایه‌ت، دایكم زۆر سه‌ركه‌شه‌ ئاماده‌ نییه‌ گوێم لێبگرێت، من كێشه‌كه‌م پێ چاره‌سه‌ر ناكرێت بۆیه‌ ئه‌م بڕیاره‌م هه‌ڵبژاردووه‌ كه‌خۆم بكوژم، من نازانم زۆر داخ له‌دڵم كه‌س به‌خه‌یاڵیا نایه‌ت من وا ئه‌ژیم، زۆر زۆر بێزارم.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;كۆتایی به‌هاری ساڵی (2000) له‌شاری مۆنتریال چووم بۆ سه‌ردانی ژنه‌ هاوڕێیه‌كی جه‌زائیری كه‌ له‌ڕێكخراوی ئه‌ڵته‌رناتیڤ كه‌ده‌كه‌وته‌ ناو جه‌رگه‌ی شاره‌كه‌وه‌ كاری ده‌كرد. ئه‌و ده‌مه‌ هێشتا زمانه‌ فه‌ره‌نسییه‌كه‌م قورس بوو، هه‌وڵێكی زۆرم پێویست بوو تا به‌رامبه‌ره‌كه‌م تێبگه‌یه‌نم. كه‌ چوومه‌ ژووره‌وه‌ پیاوێكی هێمن و له‌سه‌رخۆ به‌خێرهاتنی كردم و لێی پرسیم بۆ لای كێ هاتووم. هه‌ر له‌و كاته‌دا ((فه‌ریده‌))ی هاوڕێم هاته‌ ده‌ره‌وه‌، ئیتر هه‌رسێكمان كه‌وتینه‌ قسه‌كردنه‌وه‌. پیاوه‌ كه‌نه‌دییه‌كه‌ زۆر هێمن بوو، هه‌ر وشه‌یه‌كی ده‌گوت دانی پێداده‌ناو زیاتریش حه‌زی ده‌كرد شت له‌باره‌ی منه‌وه‌ بزانێت، چونكه‌ له‌گه‌ڵ فه‌ریده‌دا یه‌كتریان ده‌ناسی، له‌قسه‌كانیشدا دیاربوو جیهانه‌كه‌ی خۆی به‌لاوه‌ گرنگ نه‌بوو.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;دوای ماوه‌یه‌ك چوومه‌وه‌ بۆ لای فه‌ریده‌، پیاوه‌ هێمنه‌كه‌ له‌وێ نه‌بوو. له‌ژوورێكی ڕێكخراوه‌كه‌دا كه‌ كرابووه‌ كافتریا، دانیشتین و له‌گه‌ڵ دوو كوپی قاوه‌دا ده‌ستمان كرد به‌قسه‌كردن. به‌لام من خۆمم پێڕانه‌گیراو پرسیاری پیاوه‌ هێمنه‌كه‌م لێكرد. ئه‌ویش به‌هێمنییه‌وه‌ پێی وتم: خۆی كوشت.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;ساڵی (1977) نووسه‌رو ڕۆماننووسی به‌ناوبانگی كه‌نه‌دی ((ڕۆبێر ئاكه‌ن)) له‌گه‌ڵ هاوسه‌ره‌كه‌یدا ((ئه‌ندرێ یاناكۆپولۆ)) یه‌كتری له‌باوه‌ش ده‌گرن و پرسیارێكی مه‌ترسیدار له‌به‌رده‌م كۆمه‌ڵگای (كێبێك)دا به‌جێده‌هێڵێت. یاناكۆپولۆ ده‌ست ده‌خاته‌ سه‌رشانی و ماچی ده‌كات و پێی ده‌ڵێت: ماڵئاوا خۆشه‌ویسته‌كه‌م. ڕۆبیر ئاكه‌ن، له‌دوای خۆیه‌وه‌ پرسیاری باوكایه‌تی بێ ناسنامه‌و ڕۆماننووسی له‌كاركه‌وتوو و پیاوی بێكارو مرۆڤێكی داماڵراو له‌ژینگه‌ی كۆمه‌لایه‌تی به‌جێهێشت. له‌ژنی یه‌كه‌می دوو كوڕی هه‌بوو، به‌لام دوای جیابوونه‌وه‌ ئیتر ناسنامه‌ی باوكایه‌تی لێسه‌نرایه‌وه‌و مناڵه‌كانی به‌ده‌گمه‌ن ده‌بینی. وه‌ك فه‌یله‌سوفی كه‌نه‌دی ((مارك شابۆ)) باسی ده‌كات، ته‌نها باوكێك نه‌بوو له‌غیابدا، به‌ڵكو باوكێك بوو له‌نه‌بووندا. له‌ژنی دووه‌می ((ئه‌ندرێ یاناكۆپولۆ)) كوڕێكی ده‌بێت، به‌لام وادیاره‌ له‌بوونی ڕازی نه‌بووه‌و به‌رده‌وام وه‌ك باوكێكی نه‌بوو خۆی ئه‌ژمار كردووه‌.&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;مه‌به‌ستم له‌م به‌راوردكردنه‌، خۆڕزگاركردن بوو له‌و گفتوگۆ سه‌رپێی و كاڵ و كرچه‌ی ناوه‌نده‌كانی میدیاو ڕۆشنبیرانی كوردستانی بۆ ماوه‌یه‌كی كورت گرته‌وه‌، به‌تایبه‌تیش باس له‌وه‌ ده‌كرا كه‌ئایا خۆكوشتن له‌كوردستاندا دیارده‌یه‌ یان نا؟ له‌ چه‌ند ئاوڕدانه‌وه‌یه‌كی ده‌گمه‌ن نه‌بێت و له‌كاتی هه‌واڵی خۆكوشتنه‌كاندا، ئیتر هیچمان نه‌بینی، له‌كاتێكدا ته‌نها له‌شاری سلێمانیدا 71 حاڵه‌تی خۆكوژی له‌م ساڵی 2011دا تۆماركراوه‌و به‌پێی هه‌ندێ زانیاریش كه‌ به‌ڕێوه‌به‌رایه‌تیی رووبه‌ڕووبوونه‌وه‌ی توندوتیژیی دژی ژنان له‌هه‌ولێر ئاشكرایان ده‌كات ڕێژه‌ی خۆسووتاندن له‌كوردستاندا له‌هه‌ڵكشاندایه‌و ته‌نها له‌م ساڵدا 1012 حاڵه‌ت هه‌بووه‌و له‌هه‌فته‌یه‌كدا 20 ژن هه‌وڵی خۆسووتاندن ده‌ده‌ن. ئه‌م دیارده‌یه‌ نه‌بووه‌ هۆی بڕیارێكی حكومی و نه‌ دانیشتنێكی په‌رله‌مانی كوردستان و ته‌نانه‌ت له‌ناوه‌نده‌كانی میدیاو مه‌شهه‌دی ڕۆشنبیریشدا نه‌بووه‌ هۆی دروستبوونی سیجالێكی وه‌ها كه‌ له‌ڕێگایه‌وه‌ ڕایه‌كی گشتی دروست بكرێت. له‌هه‌مانكاتدا خۆكوشتنی كچێكی گه‌نج له‌كه‌نه‌داو مامۆستای قوتابخانه‌یه‌كی ناوه‌ندی له‌فه‌ره‌نسا بووه‌ هۆی گه‌وره‌ترین سیجالی سیاسی و فیكری و سیستمی په‌روه‌رده‌و كۆمه‌لایه‌تی له‌و دوو ولاته‌دا خسته‌ ژێر گه‌وره‌ترین پرسیاره‌وه‌.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;مه‌به‌ستی سه‌ره‌كیم له‌ئاوڕدانه‌وه‌ له‌م بابه‌ته‌ ئه‌وه‌یه‌ كه‌ناوه‌نده‌ سیاسی و كلتوورییه‌كانی كوردستان و كه‌ناڵه‌كانی میدیا، به‌تایبه‌تیش حكومه‌ت و داموده‌زگاكانی له‌سه‌ر ئه‌و ژماره‌و داتایانه‌ نه‌وه‌ستان كه‌ له‌سه‌ر خۆكوشتن و خۆسووتاندن بلاوكرانه‌وه‌. هه‌ر ئه‌م خه‌م ساردیه‌ش وایكرد كه‌مترین كه‌سی پسپۆڕی ده‌روونی و كۆمه‌لایه‌تی له‌سه‌ر ئه‌م بابه‌ته‌ قسه‌بكه‌ن، له‌كاتێكدا دیارده‌كه‌ په‌یوه‌ندییه‌كی ئۆرگانیكی&amp;nbsp; هه‌یه‌ به‌سه‌رجه‌م كایه‌ كۆمه‌لایه‌تی و سیاسی و ئابوورییه‌كانی كۆمه‌ڵگای كوردستانی و ئه‌و قه‌یران و بارودۆخه‌ ناهه‌موارانه‌ی تاكه‌كانی تێكه‌وتوون. تائێستا سه‌نته‌رێكی حكومی وا له‌ئارادا نییه‌ سه‌رجه‌م ئه‌و زانیاریانه‌ كۆبكاته‌وه‌ كه‌ له‌پشت خۆكوشتنه‌وه‌ن، ئه‌وه‌ی ده‌كرێت و ده‌خوێنرێته‌وه‌ ته‌نها وه‌ك ئه‌ركێكی ڕۆژنامه‌نووسی و كارێكی تاكه‌كه‌سی ئه‌نجامده‌درێت، نه‌ك وه‌ك كارێكی دامه‌زراوه‌یی حكومی له‌سه‌ر ئاستی ده‌زگاكانی په‌روه‌رده‌و فێركردن و زانكۆ ... هتد.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2"&gt;به‌بێ كاری به‌راودكاری له‌نێوان كوردستان و ولاتانی تردا له‌ڕووی پێشكه‌وتن و كاری دامه‌زراوه‌ییه‌و ڕێكخستنی كۆمه‌ڵگاو ده‌وڵه‌ت، ده‌توانین بڵێن ئه‌م هه‌رێمه‌ له‌ئاوڕدانه‌وه‌ له‌تاكه‌كانی یه‌كێكه‌ له‌هه‌ژارترین ناوچه‌كانی دنیا. نه‌بوونی ده‌زگایه‌كیش بۆ كۆكردنه‌وه‌و ئه‌رشیفكردنی ئه‌و زانیاریانه‌ی له‌پشت خۆكوشتنه‌وه‌ن و هه‌روه‌ها زانیاری ده‌رباره‌ی كه‌سه‌كان خۆیان سیمای گه‌وره‌ی ئه‌و هه‌ژارییه‌ن كه‌تائێستا نازانین ناسنامه‌ی خۆكوژه‌كانمان چییه‌، ئایا چه‌مكی تاكێكی بێ ناسنامه‌ی تاكایه‌تییه‌، یان كۆمه‌ڵگایه‌كی بێ تاكه‌؟&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;سەرچاوە:&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-8dxZHSgh0vI/TvhU-iLwyaI/AAAAAAAAAUE/JlKKi-7u-x8/s1600/logo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-8dxZHSgh0vI/TvhU-iLwyaI/AAAAAAAAAUE/JlKKi-7u-x8/s1600/logo.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #333333; font-family: tahoma; font-size: 13px; line-height: 18px; text-align: -webkit-auto;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-7475299047774460020?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/7475299047774460020/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=7475299047774460020&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/7475299047774460020'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/7475299047774460020'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2011/12/blog-post_26.html' title='به‌هێمنی پێی وتم: خۆی كوشت'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-3vtVVaTwzns/TvhVjdWd8EI/AAAAAAAAAUQ/KDtY0IxwoOo/s72-c/suicide.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-1874914265939266025</id><published>2011-12-21T02:24:00.000-08:00</published><updated>2012-01-09T04:40:30.020-08:00</updated><title type='text'>ڕاپرسی: بۆردومانى ئێرانى – توركى بۆ سنوورەكانى كوردستان.. كردار وكاردانەوة</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-9kfZTf5C5Z4/TvGzk8CN7CI/AAAAAAAAAT4/bCpIbYcAArc/s1600/CF398729-D23D-4CAF-A65C-6AB5086F73FA_mw800_s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-9kfZTf5C5Z4/TvGzk8CN7CI/AAAAAAAAAT4/bCpIbYcAArc/s320/CF398729-D23D-4CAF-A65C-6AB5086F73FA_mw800_s.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="font: normal normal normal 14px/normal 'Times New Roman'; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; min-height: 16px; text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: center;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Geeza Pro'; font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Geeza Pro'; font-size: large;"&gt;پێشەکى&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Geeza Pro'; font-size: large;"&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;کۆمارى ئیسلامى ئێران و کۆمارى تورکیا دوو وڵاتن لە شەش وڵات کە لە دەورووبەرى عیراقن، هەرگیزیش ئەو دوو وڵاتە پەنایەکى (ئارام)ى پێشمەرگە و تەواوى پارتە ئۆپۆزۆسیۆنە عیراقییەکان بوو لەسەر دەمى حوکمڕانى رژێمى بەعسییەکان دا.&lt;br /&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;سەرەڕاى پەیوەندییە پتەوەکانى نێوان حکوومەتەکانى ئێران و تورکیا لەگەڵ حکوومەتى عیراق پاش ئەو گوڕانکارییانەى دواى ساڵى (2003) لە عیراق هاتنەکایەوە، کەچى لە مانگى (یۆلیۆ)ى ئەم ساڵ و تا ئەمڕۆش هێزەکانى ئەو دوو وڵاتە بە تۆپ و فڕۆکە سنوورەکانى کوردستان بۆردوومان دەکەن بە بیانووى راونانى چەکدارەکانى هەردوو پارتى (PKK) و (PJK) کە دوو پارتى ئۆپۆزۆسیۆنن و دژى رژێمەکانى ئەو دوو وڵاتە دجەنگن.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ئەو بۆردوومانە کە دەکرێت بڵێین رۆژانە بووە؛ هەستێکى نارەزایى میللى و سیاسى لە سەرانسەرى عیراق دروست کردووە، بە هۆى ئەو هەموو زیانە گیانى و ماددى و دەربەدەرییەى لێدەکەوێتەوە؛ بە تایبەتى بۆ خەڵکى ئەو گوند و شارۆچکەکانى دەکونە سەر سنوورى هاوبەشى نێوان کوردستان و ئەو دوو وڵاتە.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;لە چەندین پارێزگاى عیراق کۆمەڵێک خۆپێشاندان ساز کران بۆ پڕۆتستۆ کردنى ئەو بۆردوومانە و داوایان کرد رابگیرێت و داوایان لە حکوومەتى عیراق کرد کە بە ئەرکى خۆى هەستیت لە بوارى پاراستنى وڵات بە رێگاى سیاسى و دیبلۆماسیی؛ بگرە هندێک کەس داواى ئەوەیان کرد کە حکوومەتى عیراق هێزى لەشکریى بجوڵێنیت بۆ پاراستنى سنوورەکانى عیراق لەگەلچ ئەو دوو وڵاتە.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;تێکراى شەقامی کوردستان تا ئێستاش داواى راگرتنى ئەو بۆردوومانە دەکات، دیسان ئەم شەقامە سەرسامە بەرامبەر (لاوازیى) هەڵوێستى فەرمى بەرامبەر تێکشاندنى سەروەریى عیراق لە لایەن ئەو دوو وڵاتەوە، هەروەها ئەم شەقامە زۆر بێزارە بەرامبەر بەردەوامبوونى ئەو بۆردوومانە و بێ دەنگیى حکوومەت کە هیچ جۆڵەیەکى ئەوەتۆى نەبووە لەبوارى دیبلۆماسیى یان هەر رێگایەکى دیکەوە وەکو بڕینى پەیوەندییەکانى خۆى لەگەڵ ئەو دوو وڵاتە.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;هندێک سەرچاوە پێیان وایە کە ئەو سەدان کۆمپانیاى ئێرانى و تورکیى ئەوانەى لە عیراق و کوردستان کار دەکەن؛ رۆڵێکى (پیس) دەگێڕن و بەشێوەیەک لە شێوەکان هەردوو حکوومەتى عیراق و کوردستان ناچار دەکەن هەڵوێست دژ بەو بۆردوومانە وەرنەگرن!! هەر ئەوەش بو واى کرد کە کۆمەڵێک دەزگاى میللى و رۆشنبیرى داوا لە هەردوو حکوومەتى عیراق و کوردستان بکەن کە هەنگاوى رژد بنێن بە تایبەتى لە بوارى ئابوورى دژ بەو دوو وڵاتە کە پێیان وایە ئەو هەنگاوانە کاریگەرى خۆیان دەبیت و دوور نییە ناچاریان بکەن ئەو بۆردوومانە راگرن و پەنا ببەنە چارەسەریى ئاشتیانە.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;سەرەڕاى هەڵوێستى فەرمیى لە کوردستان یان لە عیراقیش بە شێوەیەکى گشتى کە جێگاى سەرسوورمانە بە هۆى (لاوازییەکەى) بگرە هندێک لە سیاسەتمەداران پێیان وابوو کە هەڵوێستى فەرمیى هەڵوێستێکى شەرمن و ئاڵوزە!! حکوومەتى عیراق و لەسەر زارى وەزیرى دەرەوەى عیراق (هۆشیار زێبارى) بێزاریى خۆى بەرامبەر بەردەوامبوونى ئەم بۆردوومانە ئاشکەرا کرد، کاتێک گوتى: "حکوومەتى عیراق هەموو دەست درێژییەک کە لە لایەن وڵاتانى دەورووبەر دەکرێتە سەر عیراق پڕۆتستۆ دەکات و ئێمە دەنگى خۆمان بەرز دەکەین بەرامبەر ئەم دەست درێژیی کردنە و پێمان وایە ئەمە چارەسەر نییە".&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;لە کوردستانیش سەرۆکاتیى هەرێم و پەڕلەمان و حکوومەتى کوردستان هەڵوێستییان هەبوو بەرامبەر ئەم بۆردوومانە دا، بەڵام بە شێوەیەکى گشتى لە ئاست هیواى شەقامى کوردستان نەبوون، ئەو شەقامەى تا ئەمڕۆش هەست بە بێزارى دەکات بەرامبەر بەردەوامبوونى ئەم دەست درێژییە بۆ سەر سەروەرى وڵات و بۆ سەر هاوڵاتییانى سڤیل بە بیانووى راونانى چەکدارەکان.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;لەسەر ئاستى نێودەوڵەتیش ئەمریکا پێى وابوو کە ئەو بۆردوومانە کە لە لایەن تورکیاوە دەکرێت (بەرگری کردنێکە لە خۆى دەکات!!) بەرامبەر هێرەشەکانى پارتى کرێکارانى کوردستان (PKK) کەچى رێکخراوى (HRW) کە تایبەتە بە مافى مرۆڤ ئاشکەراى کرد کە هێرشەکانى ئێران و تورکیا بۆ سەر کوردستان بوون بە هۆى کوشتنى دەیان هاوڵاتیى سڤیل، هەروەها بوون بە هۆى ئاوارە بوونى سەدان خێزان، هەروەها رەخنەیەکى توند ئاراستەى ئەو دوو وڵاتەى کرد کە شتێکى وایان نە کردووە بۆ مسۆگەر کردنى (کەم کردنەوەى زیان بەرامبەر بە خەڵکى سڤیل) دیسان داوى لە هەردوویانى کرد کە رێز لە یاساى نێو دەوڵەتى بگرن.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;لە لایەکى دیکەوە ئێران و تورکیا دەڵێن کە ئۆپەڕاسیۆنە لەشکەرییەکانى ئەوان کە بە تۆپ و فڕۆکەوەش ئەنجام دەدەن دژى چەکدارانى ئەو دوو پارتە کە لەسەر سنوورەکانى باکور و رۆژ هەڵاتى عیراق چاڵاکى دەنوێنن ئاراستە کراون، کەچى کوندنشینەکانى دەڤەرە سنوورییەکان دەڵێن کە ئەو بۆردوومانەى دەکرێتە سەر دەڤەرەکە تەنها زیان بە ژیان و گیان و خانووەکانى ئەوان دەگەینیت.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;لەم راپرسییە دا کە هەوڵمان داوە بە بێ لایەنى و بە شێوەیەکى زانستى ئەنجام بدەین، کە (1000) هەزار کەس لە هەموو تەمەنێک و چین و ئاین و مەزهەب و نەتەوەیەک (کورد، تورکمان، کلدوئاشورى، عەرەب و ئەوانى دیکە) و لە هەردوو رەگەز لە هەر (5) پارێزگاکانى (هەولێر، سلێمانى، کەرکووک، دهۆک و مووسل) بەشدارییان تێدا کردووە، هەوڵمان داوە راى شەقامى کوردستان لە مەڕ بۆردوومانى ئێران و تورکیا بۆ دەڤەرە سنوورییەکان و هەروەها راى ئەم شەقامە بەرامبەر بە هەڵوێستى فەرمیى عیراقیى و کوردستانیى بخوێنین، وەکوو هەوڵێکى رژد لە لایەن ئێمەوە بۆ تێگەیشتنى ئەم رایە و ئەو ئەگەرانەى لە پشتەوەى دەوستن.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ئەنجامەکان&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;01- ئایا بۆردوومان کردنى سنوورەکانى کوردستان لە لایەن ئێران و تورکیاوە پڕۆتستۆ دەکەى؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 97.7%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 01.2%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 01.1%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;02- ئایا بۆردوومان کردنى سنوورەکانى کوردستان لە لایەن ئێران و تورکیاوە سەرپێچى کردنە بۆ سەرەوەرى عیراق؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 91.3%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 01.8%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 06.9%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;03- ئایا هەڵوێستى فەرمیى عیراق بەرامبەر بۆردوومان کردنى سنوورەکانى کوردستان لە لایەن ئێران و تورکیاوە هەڵوێستێکى لاوازە؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 92.4%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 02.5%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 05.1%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;04- ئایا هەڵوێستى فەرمیى کوردستان بەرامبەر بۆردوومان کردنى سنوورەکانى کوردستان لە لایەن ئێران و تورکیاوە هەڵوێستێکى لاوازە؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 65.6%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 27.3%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 06.1%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;05- ئایا پاڵپشتى لە بیرۆکەى دەرکردنى کۆمپانیا ئێرانى و تورکییەکان دەکەى وەکو ولامێک بۆ بۆردوومان کردنى سنوورەکانى کوردستان لە لایەن ئێران و تورکیاوە؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 33.4%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 58.7%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 07.9%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;06- ئایا دەرکردنى کۆمپانیا ئێرانى و تورکییەکان کاریگەریى خۆى لسەر هەردوو وڵات دەبیت و ناچاریان دەکات بۆردوومانى خۆیان بۆ سنوورەکانى کوردستان راگرن؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 31.7%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 62.2%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 06.1%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;07- ئایا پێویستە (PKK) و (PJK) ئۆپەڕاسیۆنە لەشکرییەکانى خۆیان راگرن و رێى دیالۆگ بگرنەبەر بۆ پاراستنى خەڵکى سڤیل لەو بۆردوومانەى لە لایەن ئێران و تورکییاوە دەکرێت؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 45.3%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 42.4%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 12.3%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;08- ئەگەر هات و (PKK) و (PJK) ئۆپەڕاسیۆنە لەشکرییەکانى خۆیان راگرت و رێى دیالۆگیان گرتەبەر؛ ئایا ئێران و تورکیا بۆردوومانى خۆیان بۆ سنوورەکانى کوردستان رادەگرن؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 42.4%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 49.7%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 07.9%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;09- ئایا بەردەوامبوونى بۆردوومانى کردنى ئێران و تورکیا بۆ سنوورەکانى کوردستان کاریگەریى نەگێتیڤى هەیە بۆ سەر هێز و جەماوەرى هەردوو پارتى (PKK) و (PJK)؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 35.3%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 46.8%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 17.9%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;10- ئایا سەرۆک مەسعوود بارزانى دەتوانیت خاوەن روڵێکى کاریگەر بیت لەبوارى رێ خۆش کردن دا بۆ کردنەوەى دەرگاى گفتوگۆ و دیالۆگ لەنێوان لایەنە هاودژکان دا لە پێناوى پاراستنى هەموو لایەک لە مەینەتەکانى شەر و جەنگ و بۆردوومان؟&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;بەڵێ: 73.3%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نەخێر: 24.8%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;نازانم : 01.9%&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;پوختە&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ئەم راپرسییە ئەوەى ئاشکەرا کرد کە شەقامى کوردستان زۆر بێزارە بەرامبەر ئەو بۆردوومانەى ئێران و تورکیا بۆ سنوورەکانى کوردستان، بۆیەش (97.7%)ى بەشداربووانى ئەم راپرسییە ئەو بۆردوومانەیان پڕۆتستۆ کرد، ئەمەش نیشانەى ئەوەیە کە بێزارییەیەکى گەورە لە نێو کوردستان دا هەیە بەرامبەر بەردەوامبوونى ئەم بۆردوومانە کە بەپێى زۆرێک ئەمە لەکەداردانێکى گەورەیە بۆ سەروەریى عیراق، بۆیەش (91.3%)ى بەشداربووانى ئەم راپرسییە پێیان وابوو کە ئەم بۆردوومانە لەکەداردانێکى گەورەیە بۆ سەروەریى عیراق و دەستدرێژییەکى ئاشکەرایە بۆ سەر سنوور و ئاسمانى نێودەوڵەتیى عیراق.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;دیارە هۆى ئەم بێزاییە گەورەیەش بۆ ئەو هەڵوێستە لاوازە دەگەڕێتەوە کە عیراق دژى ئەم بۆردوومانە نواندى، بۆیەش (92.4%)ى بەشداربووانى ئەم راپرسییە پێیان وابوو کە هەڵوێستى فەرمیى عیراق زۆر لاواز بوو بەرامبەر بۆردوومانى ئێران و تورکیا بۆ سنوورە نێودەوڵەتییەکانى عیراق، بەڵام ئەنجامەکانى ئەم راپرسییە ئەوەى ئاشکەرا کرد کە هەڵوێستى فەرمیى کوردستان بەم لاوازییە نەبوو؛ بەڵام دیسان زۆرینەى بەشداربووانى ئەم راپرسییە کە رێژەیان گەیشتە (65.6%) پێیان وابوو کە هەڵوێستى کوردستانیش لاواز بوو بەرامبەر ئەم بۆردوومانە، ئەمەش نیشانەى ئەوەیە کە بیزارییەک و دڵتەنگییەکى جەماوەریى هەیە بەرامبەر هەڵوێستە فەرمییەکان بەرامبەر ئەم بۆردوومانە کە تەنها بریتى بوونە لە دەرکردنى بەیاننامەى چەند ووشەیى و جووڵانەوەیەکى نێودەوڵەتى شەرمنەوە!!.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ئەم راپرسییە ئەوەى ئاشکەرا کرد کە شەقامى کوردستان بە باشى لە رەوشى ئابوورى وڵاتەکەى دەگات و بە شێوەیەکى کوێرانە پەیوەندى نێوان سیاسەت و ئابوورى دروست ناکات، بۆیەش (58.7%)ى بەشداربووانى ئەم راپرسییە دژى بیرۆکەى دەرکردنى کۆمپانیا ئێرانى و تورکییەکان بوو وەکو کاردانەوەیەک دژى بۆردوومان کردنى ئەم دوو وڵاتە بۆ سنوورەکانى کوردستان، دیارە هۆى ئەم هەڵوێستەش بۆ ئەوە دەگەڕێتەوە کە شەقامى کوردستان لەو باوەڕە دایە کە هەنگاوێکى لەم چەشنە کاریگەریى نێگەتیڤى خۆى دەبیت بۆ سەر ئابووریى کوردستان و لە هەمان کاتیش دا ئامانجە سیاسییەکانى خۆى جێبەجێ ناکات، بۆیەش (62.2%)ى بەشداربووانى ئەم راپرسییە پێیان وابوو کە دەرکردنى کۆمپانیا ئێرانى و تورکییەکان لە کوردستان هیچ کاریگەرییەکى ئەوتۆى نابیت لەسەر هەڵوێستى ئەو دوو وڵاتە و دیسان ناچاریشیان ناکات بۆردوومانى خۆیان بۆ سنوورەکانى کوردستان رابگرن.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ئەم راپرسییە ئەوەى ئاشکەرا کرد کە شەقامى کوردستان بەسەر دوو هەڵوێست دا بەرامبەر بە بەردەوامبوونى ئۆپەڕاسیۆنەکانى (PKK) و (PJK) دابەش بووە، بۆیەش (45.3%)ى بەشداربووانى ئەم راپرسییە پێیان وابوو کە پێویستە ئەو دوو پارتە کوردییە ئۆپەڕاسیۆنە لەشکەرییەکانى خۆیان راگرن و پەنا بۆ گفتوگۆ و رێگە دیبلۆماتەکان و خەباتى ئاشتیانە ببەن بۆ ئەوەى خەڵکى سڤیل لە بۆردوومانى ئێران و تورکیا بپارێزن، کەچى (42.4)ى بەشداربووان پێیان وابوو کە نابیت ئەو دوو پارتە بڕیارێکى لەم چەشنە وەرگرن، دیارە هۆى پاڵپشتى کردنى خەڵکانێک لە بیرۆکەى بەردەوامبوونى خەباتى چەکدار لە لایەن ئەو دوو پارتەوە بۆ نەبوونى باوەڕى و متمانە بە لایەنى بەرامبەر دەگەڕێتەوە، بۆیەش (49.7%)ى بەشداربووانى ئەم راپرسییە پێیان وابوو کە ئێران و تورکیا بۆردوومانى خۆیان بۆ سنوورەکانى کوردستان راناگرن مەگەر ئەو دوو پارتە چەکى خۆیانیش دانێن، کەچى (42.4%)ى بەشداربووان پێیان وابوو کە ئێران وتورکیا ئەو بۆردوومانە رادەگرن گەر هات و ئەو دوو پارتە رێگاى خەباتى ئاشتییان گرتەبەر.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ئەم راپرسییە ئەوەى ئاشکەرا کرد کە شەقامى کوردستان چاک دەزانیت کە زۆر جار سیاسەت پێویستى بە گۆڕینى شێوەى خەبات هەیە، بۆیەش (46.8%)ى بەشداربووانى ئەم راپرسییە پێیان وابوو کە ژمارەى لایەنگرانى (PKK) و (PJK) کەم نابێتەوە گەر هات و بیریان لە دانانى چەکییان کرد و رێگاى خەباتى ئاشتییانەیان گرتەبەر، ئەمەش نیشانەى ئەوەیە کە شەقامى کوردستان چاک دەزانیت چ پەیوەندییەکى پتەو لە نێوان ئەو دوو پارتە و بگرە هەموو پارتەکانى کورستان و لایەنگرانیان دا هەیە و ئەوها بە ئاسانى ئەم پەیوەندییە لاواز ناکرێت بە هۆى بڕیارى چەک دانانى هەر پارتێک بۆ ماوەیەکى کاتیى و هەڵبژاردنى رێگاى گفتوگۆ و خەباتى ئاشتییانە، بەڵکو بەپێچەوانەوە مێژووى ئەوەمان بۆ دیار دەکات کە زۆر جار رێژەى جەماوەر بوونى هندێک پارت بەرز بۆتەوە کاتێک بڕیارى داوە رێگاى گفتوگۆ و خەباتى ئاشتیانە بگرێتەبەر، ئەمەش نیشانەى ئەوەیە گەلى کورد خاوەن گیانێکى ئاشتیخوازانەى بەرزە بە تەنیشت ئەو گیانە جەنگاوەر و خەباتگێرکەى خۆى کە هەرگیز نمونەیەکى بەرز و باڵا بووە بۆ دلێرى و قوربانى دان و خۆڕاگریى.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;ئەم راپرسییە ئەوەى ئاشکەرا کرد کە شەقامى کوردستان بە چاوێکى زۆر گەورە و بەڕێزەوە تەماشاى سەرۆک بارزانى دەکات و وەکو سەرکردەیەکى نەتەوى و سومبولێکى خەباتگێریى دەخوێنیتەوە و پێى وایە کە ئەو وەکو کەسایەتییەکى خاوەن ئەو هەموو جەماوەر و مێژوویە گەورەترە لە هەر حزبێکى کوردستانى چەند فراوان و خاوەن لایەنگریش بیت، بۆیەش (73.3%)آ بەشداربووانى ئەم راپرسییە پێیان وابوو سەرۆک بارزانى دەتوانیت رۆڵێکى کاریگەر بگێریت لە بوارى کردنەوەى دەرگاى گفتوگۆ نێوان لایەنە ناکۆکەکان دا لە پێناوى پاراستنى هەموو کەس و لایەنێک لە مەینەتەکانى جەنگ و بۆردوومان.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;سەرچاوە:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-family: Stencil; font-size: 40px;"&gt;&lt;span style="text-decoration: underline;"&gt;(p00pss)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: center;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-family: Stencil;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-size: 40px;"&gt;&lt;u&gt;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="font: 40.0px Times New Roman; margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; text-align: center;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-family: Stencil;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-size: 40px;"&gt;&lt;u&gt;&lt;span style="text-decoration: underline;"&gt;www.pointnumber.com&lt;/span&gt;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-family: Stencil;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-size: 40px;"&gt;&lt;u&gt;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Geeza Pro'; font-size: large;"&gt;&lt;div style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/18819835-1874914265939266025?l=khaledsulaiman.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/feeds/1874914265939266025/comments/default' title='Publier les commentaires'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=18819835&amp;postID=1874914265939266025&amp;isPopup=true' title='0 commentaires'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1874914265939266025'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/18819835/posts/default/1874914265939266025'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://khaledsulaiman.blogspot.com/2011/12/blog-post_21.html' title='ڕاپرسی: بۆردومانى ئێرانى – توركى بۆ سنوورەكانى كوردستان.. كردار وكاردانەوة'/><author><name>Khaled Sulaiman</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh4.googleusercontent.com/-bnWeOcDXiac/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAARQ/jDVVIrbvK3s/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-9kfZTf5C5Z4/TvGzk8CN7CI/AAAAAAAAAT4/bCpIbYcAArc/s72-c/CF398729-D23D-4CAF-A65C-6AB5086F73FA_mw800_s.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-18819835.post-4429243155182898336</id><published>2011-12-20T23:27:00.000-08:00</published><updated>2012-01-09T04:40:50.540-08:00</updated><title type='text'>إستطلاع رأي حول القصف الأيراني – التركي لحدود كوردستان.. الفعل ورد الفعل</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" dir="rtl" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-7oiiw6kV09g/TvGJwD-b6CI/AAAAAAAAATo/Pua_NOvt3vA/s1600/CF398729-D23D-4CAF-A65C-6AB5086F73FA_mw800_s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-7oiiw6kV09g/TvGJwD-b6CI/AAAAAAAAATo/Pua_NOvt3vA/s320/CF398729-D23D-4CAF-A65C-6AB5086F73FA_mw800_s.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s1"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s1"&gt;المقدمة&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;الجمهورية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاسلامية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيرانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتركيا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أثنتين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ست&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دول&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تحيط&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالعراق،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ولطالما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كانتا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ملاذا&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;آمنا&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;للبيشمركة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وعموم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأحزاب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المعارضة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أبان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;سنوات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حكم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;البعث&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;رغم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العلاقات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المتطورة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تربط&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حكومتي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إيران&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتركيا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالحكومة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كنتيجة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للواقع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السياسي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الذي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نشأ&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عقب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عام&lt;span class="s2"&gt; (2003) &lt;/span&gt;لازالت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قوات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;البلدين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العسكرية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تواصل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قصفها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المدفعي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والجوي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;منذ&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;منتصف&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;يوليو&lt;span class="s2"&gt; - &lt;/span&gt;تموز&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العام&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الجاري&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والآخر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لمناطق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بحجة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ملاحقة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مسلحي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأحزاب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المعارضة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لأنظمة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحكم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كلا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;البلدين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وخصوصا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مسلحي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حزب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العمال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; (PKK) &lt;/span&gt;وحزب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحياة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحرة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; (PJK).&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أفرزت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;استمرارية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشبه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يومي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المناطق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حالة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عدم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرضا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشعبي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والسياسي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عموم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراق؛&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يولده&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;خسائر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بشرية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ومادية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتهجير&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مستمر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لسكان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القرى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والقصبات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القريبة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشتركة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;البلدين&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ولقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أنطلقت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العديد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المحافظات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تظاهرات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شملت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاحتجاجات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والاستنكارات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المطالبة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بوقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ودعوة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحكومة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لأخذ&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دورها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحقيقي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حماية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;البلاد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عبر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تفعيل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دورها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السياسي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والدبلوماسي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تجاه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;البلدين،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ووصلت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأمور&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إلى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المطالبة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بتحريك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القوات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحماية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;البلدين&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;والشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بمعظمه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;زال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يدعو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إلى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ضرورة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إيقاف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الإيراني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتركي،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يشعر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالأستغراب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أمام&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;ضعف&lt;span class="s2"&gt;!) &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرسمي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عمليات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أنتهاك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;سيادة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراق،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وراح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يعبر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;استياءه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشديد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;استمرارية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الإيراني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتركي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المناطق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحدودية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحدودية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دون&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تحرك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحكومة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ساكنا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لوقفه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;سواء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالوسائل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدبلوماسية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;باستخدام&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;طرق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أخرى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مثل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قطع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العلاقات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;البلدين&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;بعض&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المصادر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;رجحت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وجود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مئات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشركات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الإيرانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتركية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العاملة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عموم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وخاصة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تلعب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دورا&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;خبيثا&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فرض&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;غض&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الطرف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ادانة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;استمرارية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt;!! &lt;/span&gt;ومن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هنا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جاءت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مطالبات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عدد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدوائر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشعبية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والنخبوية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بضرورة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أتخاذ&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحكومة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والكوردستانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أيضا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لخطوات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جادة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وخاصة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المجال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأقتصادي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تجاه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;البلدين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تعتقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدوائر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأنها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ستأخذ&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مداها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الواضح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والمؤثر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إيقاف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واللجوء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاكل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;سلميا&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;ورغم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرسمي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;سواء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بشكل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عام&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والذي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يبعث&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأستغراب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بسبب&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;ضعفه&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;أو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حتى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عدم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جديته،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حتى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عدد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشخصيات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السياسية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نعتت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرسمي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالخجول&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وغير&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المفهوم&lt;span class="s2"&gt;!! &lt;/span&gt;ألا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحكومة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وعلى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لسان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وزير&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الخارجية&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;هوشيار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;زيباري&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;عبرت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أستيائها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أزاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;استمرار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حيث&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قال&lt;span class="s2"&gt;: "&lt;/span&gt;أن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحكومة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تدين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتشجب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاعتداءات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والانتهاكات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السيادية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تحصل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دول&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الجوار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بدون&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;استثناء،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ونحن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نرفع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;صوتنا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عاليا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أمام&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاعتداءات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والانتهاكات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ولا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نعتقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الطريقة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المثلى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للمعالجة&lt;span class="s2"&gt;".&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وفي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ايضا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كانت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لرئاسة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأقليم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وبرلمان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وحكومة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مواقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أستمرار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لكنها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المجمل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تكن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بمستوى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;طموح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الذي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;زال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شعر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالأستياء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كبير&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أستمرار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأعتداء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السيادة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وعلى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المدنيين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بحجة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ملاحقة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المسلحين&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;أما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المستوى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فالولايات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المتحدة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأميركية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;اعتبرت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التركي&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;حالة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دفاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;النفس&lt;span class="s2"&gt;!!) &lt;/span&gt;ضد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هجمات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حزب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العمال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكردستاني&lt;span class="s2"&gt; (PKK) &lt;/span&gt;بينما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قالت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;منظمة&lt;span class="s2"&gt; (HRW) &lt;/span&gt;المعنية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بحقوق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأنسان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العالمية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الهجمات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحدودية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تشنها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إيران&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتركيا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إقليم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان؛&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أسفرت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حتى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الآن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مقتل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العشرات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المدنيين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأقل،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ونزوح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المئات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العوائل،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وفي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;انتقدت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولتين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لعدم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;اتخاذهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يكفي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الإجراءات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لضمان&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;تقليص&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الضرر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالمدنيين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لأقصى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حد&lt;span class="s2"&gt;)&lt;/span&gt;،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دعتهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أحترام&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القانون&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الإنساني&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;صعيد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;آخر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تقول&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إيران&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتركيا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عملياتهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العسكرية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تشمل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هجمات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالمدفعية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والقصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الجوي،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;موجهة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إلى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جماعات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مسلحة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ناشطة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;داخل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;إقليم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;امتداد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشمالية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والشرقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للعراق،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قرويوا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تلك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المناطق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحدودية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فيؤكدون&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أضر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بمنازلهم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتسبب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يزال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يتسبب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تهديد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حياتهم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;و&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ممتلكاتهم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وماشيتهم&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الذي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أجريناه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بحيادية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تامة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وبعلمية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دقيقة؛&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والذي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شمل&lt;span class="s2"&gt; (1000) &lt;/span&gt;شخص&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كافة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأعمار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والطبقات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والأديان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والمذاهب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والطوائف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والقوميات&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;الكوردية،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التركمانية،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكلدوآشورية،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العربية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وغيرها&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;ومن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كلا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الجنسين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; (5) &lt;/span&gt;محافظات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هي&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;أربيل،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السليمانية،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كركوك،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دهوك،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموصل&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;حاولنا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نقرأ&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;رأي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وموقفه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المستمر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المناطق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحدودية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وكذلك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;رأيه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المواقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والكوردستانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرسمية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;محاولة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جادة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;منا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لفهم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;طبيعة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرأي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والأسباب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وراءه&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s1"&gt;النتائج&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;01- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تدين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 97.7%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 01.2%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;: 01.1%&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;02- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يعتبر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;خرقا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لسيادة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراق؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 91.3%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 01.8%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;: 06.9%&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;03- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرسمي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ضعيف؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 92.4%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 02.5%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;: 05.1%&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;04- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرسمي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ضعيف؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 65.6%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 27.3%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;: 06.1%&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;05- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تؤيد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;طرد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشركات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الايرانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتركية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;رداً&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولتين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 33.4%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 58.7%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;: 07.9%&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;06- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;طرد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشركات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الايرانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتركية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التأثير&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;موقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولتين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وأجبارهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ايقاف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قصفهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 31.7%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 62.2%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;: 06.1%&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;07- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حزب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العمال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; ( PKK) &lt;/span&gt;وحزب&lt;span class="s2"&gt; (PJK) &lt;/span&gt;ايقاف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عملياتهم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العسكرية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واللجوء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للحوار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والطرق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدبلوماسية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والنضال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلمي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لتجنيب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المدنيين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التعرض&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للقصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 45.3%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 42.4%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;: 12.3%&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;08- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ستتوقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أيران&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتركيا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قصفهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;توقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نشاطيهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المسلح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ولجئا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحوار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والطرق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدبلومسية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والنضال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلمي؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 42.4%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 49.7%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;:07.9%&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;09- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يؤثر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أستمرار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قوة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وشعبية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبين&lt;span class="s2"&gt; (PKK) &lt;/span&gt;و&lt;span class="s2"&gt; (PJK) &lt;/span&gt;بشكل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;سلبي؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 35.3%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 46.8%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;: 17.9%&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;10- &lt;/span&gt;هل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يستطيع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرئيس&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مسعود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بارزاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاضطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بدور&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مؤثر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;سياق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التمهيد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لفتح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;باب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحوار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتفاوض&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأطراف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المتنازعة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لتجنيب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الجميع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ويلات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحرب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والقصف؟&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;نعم&lt;/span&gt;: 73.3%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt;: 24.8%&lt;/div&gt;&lt;div class="p5" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s3"&gt;لا&lt;/span&gt; &lt;span class="s3"&gt;أعرف&lt;/span&gt;:01.9%&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p1" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s1"&gt;الخلاصة&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p2" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أظهرت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نتائج&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مستاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جدا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حيث&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أدان&lt;span class="s2"&gt; (97.7%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;اشارة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واضحة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وجود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أستياء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شعبي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;داخل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الذي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يعتبر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حسب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الغالبية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العظمى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;خرقا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للسيادة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أكد&lt;span class="s2"&gt; (91.3%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;خرق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للسيادة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وأعتداء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والأجواء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولية&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;وربما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السبب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شدة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأستياء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشعبي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لدى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الضعيف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مواجهة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حيث&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أكد&lt;span class="s2"&gt; (92.4%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرسمي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ضعيفا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جدا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أزاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الايراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للعراق،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فيما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أعتقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وحسب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نتائج&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يكن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بسوء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العراقي،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لكن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ذلك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يمنع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الغالبية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والذين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وصلت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نسبتهم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; (65.6%) &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وصم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالضعيف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أزاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;اشارة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واضحة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وجود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أستياء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شعبي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كبير&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أزاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المواقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرسمية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تتعدى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أصدار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بيانات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ضمت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بضعة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كلمات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وحراك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دولي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;خجول&lt;span class="s2"&gt;!!.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أظهر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يعي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جيدا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الواقع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأقتصادي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لبلده&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ولا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يربط&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بشكل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أعمى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأقتصاد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والسياسة؛&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ومن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هنا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;رفض&lt;span class="s2"&gt; (58.7%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فكرة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;طرد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشركات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيرانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتركية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العاملة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;رداً&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولتين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وربما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السبب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وراء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;رفض&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الفكرة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يقين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هكذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;خطوة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ستؤثر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بشكل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;سلبي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وكبير&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاقتصاد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دون&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تتمكن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تحقيق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أهدافها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السياسية،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وهو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأمر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الذي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دفع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بـ&lt;span class="s2"&gt; (62.2%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التأكيد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;طرد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشركات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الايرانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتركية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يؤثر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;موقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولتين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ولن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يجبرهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أيقاف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قصفهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أظهر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هناك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;خلاف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كبير&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يقسم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أزاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الموقف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أستمرار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عمليات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكورديين&lt;span class="s2"&gt; (PKK) &lt;/span&gt;و&lt;span class="s2"&gt; (PJK)&lt;/span&gt;،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حيث&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أكد&lt;span class="s2"&gt; (45.3%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكورديين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أيقاف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عملياتهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العسكرية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المسلحة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واللجوء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحوار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والطرق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدبلوماسية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والنضال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلمي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لتجنيب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المدنيين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التعرض&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للقصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأيراني&lt;span class="s2"&gt; – &lt;/span&gt;التركي،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فيما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أكد&lt;span class="s2"&gt; (42.4%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ضرورة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عدم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أتخاذ&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبيين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكورديين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لهكذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;خطوة،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وربما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السبب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الذي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يدفع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالكثيرين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عدم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تأييد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فكرة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ألقاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلاح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قبل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكورديين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واللجوء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المفاوضات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والطرق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلمية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عدم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ثقة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هؤلاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بالطرف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الآخر،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ومن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هنا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أكد&lt;span class="s2"&gt; (49.7%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدولتين&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;أيران&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتركيا&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;لن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تتوقفا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قصفهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لحدود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حتى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فكر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكورديان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بألقاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلاح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واللجوء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحوار&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والطرق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الدبلوماسية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والنضال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلمي،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فيما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أصر&lt;span class="s2"&gt; (42.4%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأستطلاع&lt;span class="s2"&gt; (&lt;/span&gt;وهي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نسبة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كبيرة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أيضا&lt;span class="s2"&gt;) &lt;/span&gt;على&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أيران&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وتركيا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ستتوقفان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القصف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فكر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكورديان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;باللجوء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;النضال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلمي&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;span class="s2"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;لقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أظهر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يدرك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جيدا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السياسة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تحتاج&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عديد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحالات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التحول&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أشكال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;النضال،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ومن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هنا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أكد&lt;span class="s2"&gt; (46.8%) &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المشاركين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الاستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شعبية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وقوة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكورديين&lt;span class="s2"&gt; (PKK) &lt;/span&gt;و&lt;span class="s2"&gt; (PJK) &lt;/span&gt;لن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تتأثر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فكرا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بألقاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلاح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المرحلة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واللجوء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;النضال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلمي،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;اشارة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واضحة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أدراك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لمدى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قوة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الثقة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تربط&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحزبين&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وربما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;جميع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأحزاب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بقواعدها&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وكوادرها،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;فهم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يتأثرون&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كثيرا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عندما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يقرر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;من&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تلك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأحزاب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ألقاء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلاح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بشكل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مؤقت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتحول&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;طريق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;المفاوضات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والنضال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلمي،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;لقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أثبتت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التجارب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;خلال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;العصر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الحديث&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأحزاب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستانية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تزداد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شعبية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عندما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تقرر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;دخول&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;معترك&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;النضال&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;السلمي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والمفاوضات،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;اشارة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واضحة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وجود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;روح&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;سلمية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عظيمة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;عند&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شعب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;تضاف&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;روحه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;القتالية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;التي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;طالما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كانت&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مضربا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;للمثل&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشجاعة&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والفداء&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والثبات&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حسب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكثيرين&lt;span class="s2"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p4" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="p3" dir="rtl" style="text-align: right;"&gt;لقد&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أظهر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;هذا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الأستطلاع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأن&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشارع&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الكوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ينظر&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الى&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الرئيس&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مسعود&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بارزاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;بأعتباره&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قائدا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;قوميا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;ورمزا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;نضاليا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كبيرا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;يفوق&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;في&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حجمه&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;الشعبي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;والتاريخي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حجم&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;أي&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;حزب&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كوردستاني&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;مهما&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كان&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;كبيرا&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وذو&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;شعبية&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;واسعة،&lt;span class="s2"&gt; &lt;/span&gt;وعلى&lt;sp
